230 éves Budapest első nyilvános közparkja

Idősebb, mint maga a város: 230 éve nyilvánították közkertnek Buda első közparkját, a Városmajort. Összefoglaltuk a történetét.

Július végén indul a próbajárat a kibővített Szuezi-csatornán

Július utolsó hétvégéjén tesztelik először hajók az új Szuezi-csatornát, amelyet augusztus 6-án nyitnak meg a tengeri forgalom előtt.

Gyorsítanák az európai energetikai beruházásokat

Tizenöt közép-, és délkelet-európai ország megállapodott abban, hogy egyesítik erőfeszítéseiket a földgáz-infrastruktúrák még hiányzó összekapcsolásai érdekében.

Az építőipari cégek az elsők közt vannak a számlafizetéssel legtöbbet késők közt

Az ingatlanügyletekkel és az építőiparral foglalkozó cégek késnek a legtöbbet a számlafizetéssel - derül ki a Bisnode cégminősítő legfrissebb adataiból.

Jövőre adják át New York új metróvonalát

Jövő év végére készül el az első szakasza New York nyolcvan éve tervezett új metróvonalának. A költségek csillagászatiak. Mutatjuk a részleteket. 

Új lehetőségek a kis- és középvállalkozások előtt

A rendkívül nagy érdeklődés miatt megemelte a kormány a kis- és középvállalkozások számára nyújtható gép- és eszközbeszerzési uniós pályázati keretet.

Felújíthatják a Buckingham-palotát Londonban

Költözésre kényszerülhet rezidenciájából a brit uralkodó, mivel a palotán alapos felújítást kéne végezni. Összefoglaljuk a londoni helyzetet.

Ausztráliában kőművesrobotot fejlesztettek ki

Az országban tapasztalható szakemberhiány miatt kezdett foglalkozni a kőműves munka gépesítésével egy ausztrál mérnök. Mutatjuk, mi sült ki belőle.

Dubajban már nyomtatják a felhőkarcolókat

Még magához képest is nagyot gurítana Dubaj; a világ első 3D-s nyomtatóval épülő irodaházát akarják felhúzni az Öböl-menti metropoliszban.

Negyven év után épül felhőkarcoló Párizsban

A francia főváros közgyűlése megszavazta június 30-án, kedden a Tour Triangle (Háromszög-torony) nevű, 180 méter magas felhőkarcoló megépítésének tervét.

Megindult a kereskedelmi gázszállítás a magyar-szlovák gázvezetéken

Július 1-jén megindult a kereskedelmi forgalom a Szlovákiát Magyarországgal összekötő gázvezetéken. Összefoglaltuk a vezeték építését.

Fél évszázada működik a Dunai Finomító

Ötven éve, 1965. június 30-án helyezték üzembe a százhalombattai Dunai Finomítót, Magyarország egyetlen kőolaj-desztilláló üzemét. Felidézzük a történetét.

Nagyot dob a Nokia a budapesti beruházásával

Az ország legnagyobb kutatás-fejlesztési központját hozza létre a fővárosban a Nokia Networks. A beruházásra mi is kíváncsiak voltunk.

Ajánló a Magyar Építő Fórum 2017/1-es számából


Lobogó a parton - A Dagály Úszópalota épületéről

A drasztikusan rövid határidő, továbbá a szűkös geometriai adottságú telek egyszerre határozták meg és alakították ki az épület tartószerkezetét, amely egy rendkívül tiszta, logikus és strukturált rendet teremtett. A végeredmény – négy pilonon álló hossz-, fiók- és szelementartók hierarchiája szerint felépült „tetőasztal” – lehetővé tette a folyamatos és rugalmas tervszállítást, azt, hogy bizonyos részletmegoldásokon a „nagyszerkezet” érintése nélkül módosítsanak.

A tervezésre és kivitelezésre szánt két és fél év egy ekkora háznál szokatlanul rövid – a feszes ütemezés megkívánta, hogy hétköznapi projektekben ritkán-, vagy egyáltalán nem használt technológiákat  vonultassanak fel.


Szabad a pálya a gyorsforgalmi utak előtt

A feladat olyasmi, mint amikor fából vaskarikát próbálunk készíteni, az R-gyorsutaknak mégis meg kell épülniük. Az Európai Unió 2014-2021-es költségvetési ciklusának első felére ugyanis a kormány tervbe vette a megyei jogú városok és az országhatárok gyorsforgalmi úthálózatba kapcsolását.

A költségvetési forrásból rendelkezésre álló 750 milliárd forintos keret mellett azonban csak akkor futja valamennyi megálmodott infrastrukturális fejlesztés végig vitelére, ha egyes beruházásoknál a lényegtelennek tűnő műszaki elemeket egyszerűen elhagyják. Ehhez a receptet a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság szállította.


Bányák újra nyitása Magyarországon

Bezárni nagyon könnyű volt a bányákat, újra nyitni azonban már korántsem ennyire egyszerű. Egyetlen bánya megnyitása legalább húsz–harmincmilliárd forintba kerül, és óriási hiány van szakemberben is. A 2013-ra elkészült bányászati stratégia az alábbi fő célokat fogalmazta meg.

Az első a szénbányászat újraindítása. Nagyobb szénbánya Borsodban három-négy helyen nyitható, de Tardonán, Putnokon, Farkaslyukon is nyitható bánya, valamin a Mecsekben, Nagymányok térségben. A második cél az ércbányászat megindítása. Elsősorban a Recski Ércbányákról van szó, ahol rézérc, ólom-cinkérc, arany és ezüst található, mégpedig olyan mennyiségben, amelyet Európa legnagyobb előfordulásai között tartanak számon.


Impresszum Előfizetés Lapszámok Médiaajánlat Adatvédelem

Brand Content Kft. 2017 ©