Átadták az isztambuli Marmaray alagutat

2013. november 07.

Átadták kedden az Ázsiát Európával a Boszporusz-szoros alatt összekötő isztambuli vasúti alagutat. Egy szakasza 60 méter mélyen van a tenger szintje alatt, amivel a világ legmélyebb vasúti alagútja lett.

A 13,6 kilométeres alagút a Marmaray nevet kapta. 1,4 kilométeres szakasza 60 méter mélyen van a tenger szintje alatt, aminek révén a világ legmélyebb vasúti alagútja. Naponta másfél millió utas haladhat majd át rajta, amitől török tisztségviselők remélik, hogy enyhül a zsúfoltság a Boszporuszt átívelő két hídon. Binali Yildirim török közlekedésügyi miniszter a 15 milliós lakosú Isztambul legbiztonságosabb helyének nevezte az alagutat, mert az akár 9-es erősségű földrengést is kibír.

A közlekedési vonal terve 150 évvel ezelőtt született meg, szellemi atyjának I. Abdul-Medzsid oszmán szultánt tartják. Építése 2005-ben kezdődött és négy éven belül el kellett volna készülnie, de közben fontos régészeti leletek kerültek elő a földből, köztük egy 4. századi bizánci kikötő maradványai az európai oldalon 13 hajóronccsal. Egyes leletek 8500 évesek.

marmaray alagut 01

Megépítették - Egy vasúti szerelvény a Marmaray alagút ünnepélyes megnyitása előtt 2013. október 29-én.

Az alagút avatóünnepségén Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök mellett részt vett Abe Sindzó japán kormányfő is.  Ennek magyarázata, hogy az alagút fő finanszírozója a Japán Nemzetközi Együttműködési Bank. Az alagút 5,5 milliárd török lírába - 580 milliárd forintnyi összegbe - került. "Japán és Törökország Ázsia két széle. Álmodjunk együtt arról, hogy gyorsvasút köti össze Tokiót Isztambulon keresztül Londonnal" - mondta Sindzó. A japán miniszterelnök nem is lőtt mellé, ugyanis Londonban is épül a föld alatt vasútvonal a Crossrail-projektben.

Az alagút közvetlen hatással inkább Isztambul közlekedésére lehet. "A közlekedés nagy probléma a több mint 15 millió lakosú Isztambulban, ahol naponta körülbelül kétmillió ember kel át a Boszporuszon, így aztán a két hídon örökké zsúfoltság van. »Új közlekedési tengely létesül a város keleti és nyugati része között, remélem, enyhül a probléma. A városnak szüksége volt erre a beruházásra, és az üvegházház-kibocsátás is csökkenni fog.« – mondta Isztambul polgármestere, Kadir Topbas. Az alagútban járó vonatok óránkét 150 ezer utast szállíthatnak, a tervek szerint csúcsidőn kívül teherszerelvények is áthaladhatnak rajta." - írja és idézi az Origo.

Az alagút része Erdogan nagyszabású fejlesztési terveinek, amely azért nem arat osztatlan sikert az országban. A kétkedők számára táptalaj lehet, hogy az alagút megnyitása óta túlvan az első leállásán. Október 30-án, szerdán a csúcsforgalom idején rövid áramkimaradás volt, így az alagútban közlekedő gyorsvasút utasai arra kényszerültek, hogy kiszálljanak a szerelvényből és gyalog tegyék meg az utat a sínek között az Európát Ázsiától elválasztó tengerszoros, a Márvány-tengert a Fekete-tengerrel összekötő Boszporusz alatt. A szerelvényen mintegy 1400 utas tartózkodott. A hatóságok gyorsan intézkedtek, tíz perccel később helyreállt a gyorsvasút működése.

Forrás: MTI, OrigoA képek forrása: MTI/AP

Kommentek

Kommenteléshez be kell lépni.   , Regisztráció

Kapcsolódó cikkek

Impresszum Előfizetés Lapszámok Médiaajánlat Adatvédelem

Brand Content Kft. 2017 ©