Harmincéves a Petőfi Csarnok

2015. április 28.

Harminc éve, 1985. április 27-én nyílt meg a Petőfi Csarnok, a főváros akkori legnagyobb ifjúsági szabadidőközpontja. Felidézzük a központ építésének történetét.

Az 1980-as évek elején a főváros vezetése új helyszínt keresett, ahol az ifjúság szórakozhat. A Várkert Bazárban működő, egyre rosszabb állapotú Ifjúsági Park ugyanis már nem volt képes kiszolgálni az igényeket, sőt életveszélyessé vált. Egy 1980-as koncerten történt balesetben öt ember sebesült meg, így a Parkot 1984-ben bezárták.
 
A választás végül egy városligeti épületre esett, amely korábban a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) egyik kiállítási helyszíne volt, de a BNV 1974-es elköltöztetése után már csak bútorraktárnak használták. A már akkor Petőfi Csarnoknak nevezett, rossz állapotú épület ifjúsági szórakoztató központtá alakításáról 1981-ben döntött a Fővárosi Tanács. A felújításba - pénzhiány miatt - bevonták a közeli Közlekedési Múzeumot, amely szerette volna megszerezni az épületet vagy annak egy részét. Így került az ifjúsági központba a repüléstörténeti gyűjtemény.

A Petőfi Csarnok 2014-ben (Wikipédia)

A régi vásárcsarnokot Halmos György építész és Tihanyi Judit belsőépítész tervei alapján alakították át, ők 1990-ben Ybl-díjat kaptak munkájukért. A középső nagy tér köré egy újabb szintet húztak, az egyik oldalon meghagyva az eredeti magasságot. Itt kapott helyet a Repüléstörténeti Múzeum, amelynek bejáratát az emeletre helyezték. A közbenső födém alatt alakították ki a szabadidőközpont kisebb helyiségeit, emiatt azonban nagyon alacsony lett a beltéri magasság. A 2500 fős nagyterem körül húzódik az előcsarnok. A 6000 főre tervezett szabadtéri színpad fedésének acélszerkezetét és ponyváját Majoros Gábor építész tervezte, a külső és belső színpad közé kerültek az öltözők és kistermek.
 
Az anyagi korlátok nem tették lehetővé a nemesebb, drágább anyagok használatát: az előtetők üvegszálas poliészterből készültek, belül nyersbetont, nyerstéglát és aszfaltozott felületeket használtak. A belsőépítészek a vidám hangulatról sárga előtetőkkel és vörös oszlopokkal kívántak gondoskodni. Az épület korabeli megítélése kedvező volt, több nyugati szakmai folyóirat is bemutatta.
 
Az akkori viszonyok között korszerűnek számító hang- és fénytechnikával felszerelt köznyelvben PeCsa néven emlegetett Petőfi Csarnokot 1985. április 27-én nyitották meg. Az épületet nem csak koncerthelyszínnek szánták, egyaránt volt ifjúsági szabadidőközpont is. A színpadán a hazai művészeti élet kiválóságai és külföldi világsztárok egyaránt szerepeltek. A rendszerváltás után a PeCsa 2002-ben közhasznú társaság lett, 2009-től kft-ék működtetik.
 
A  Petőfi Csarnok megnyitása óta közel 15 ezer rendezvénynek adott otthont, a látogatók száma meghaladta a tízmilliót. Az épület idén összel zár be végleg bezár, ezután elbontják, a tervek szerint helyére épül meg a Múzeumi Negyed részeként az Új Nemzeti Galéria - Ludwig Múzeum. Tavasszal utolsó alkalommal nyitotta meg kapuit a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum repüléstörténeti és űrhajózási állandó kiállítása is.

Fotó: Wikipédia, Illustratedjc

Kommentek

Kommenteléshez be kell lépni.   , Regisztráció

Kapcsolódó cikkek

Impresszum Előfizetés Lapszámok Médiaajánlat Adatvédelem

Brand Content Kft. 2017 ©