Kilencvenéves lillafüredi kisvasút

2015. május 23.

A Miskolc és Lillafüred közötti erdei kisvasúton kilencven éve, 1925. május 25-én indult meg a rendszeres személyszállítás. Felidézzük a lillafüredi kisvasút építését.
 
A Lillafüredi Állami Erdei Vasút (LÁEV), Magyarország egyik legszebb vonalvezetésű kisvasútja meredek hegyoldalakon, különleges völgyhidakon, alagutakon vezet keresztül. Városi környezetből, a diósgyőri vár közeléből a Garadna-völgyben, a Hámori-tó partján kanyarogva jut el a lillafüredi Palotaszállóhoz, vízeséshez, barlangokhoz, az újmassai őskohóhoz.
 
A Bükk erdeiben kanyargó kisvasút megépítését 1917-ben határozta el az itteni erdőterületet kezelő erdőhivatal, hogy megkönnyítse a fa kitermelését és szállítását. A kisvasút megépítése az első világháború után kapott szabad utat, mert a trianoni békediktátum után a felvidéki és erdélyi erdők az országhatáron kívülre kerültek, és a kieső faszállítmányokat a bükki kitermeléssel kellett biztosítani. Az engedélyokiratot 1920 februárjában adták ki, a kivitelezést Modrovich Ferenc erdőmérnök kapta feladatul, ő tervezte meg a Mélyvölgyi völgyhidat és a kapcsolódó vonalszakaszokat.
 
1920. február 4-én kezdték meg az építkezést. A fővonalat a méterenként 13 kilogrammos tömegű sínekkel, kohósalakba ágyazott tölgyfa talpfákra építették. A legnagyobb emelkedést 38,3 ezrelékben állapították meg. A legkisebb ívsugarat 50 méterre tervezték. Az alépítményt két irányban kezdték építeni, a ma már nem létező perecesi megállóhelyen - ahol a vasgyárból érkező építkezési anyagokat átrakták - fűtőházat és őrházat emeltek.
 
A Miskolc-Fáskert - Lillafüred - Garadna közötti 17,7 kilométer hosszú fővonalon 1920. november 4-én futott végig az első fával megrakott szerelvény. 1921 végén adták át a forgalomnak a Modrovich tervei alapján készített, 3 kilométeres ládi, 1922-ben a 2 kilométeres kerekhegyi, 1923-ban a 11 kilométeres parasznyai, 1924-ben pedig 4,5 kilométeres tatárároki szárnyvonalat. Az 1940-es évek végére a parasznyai szárnyvonal 17 kilométeresre bővült, és 1963-ban ezen is megindult a személyszállítás.

Kép a kisvonatról
 
Bár a gőzvontatású kisvasutat eredetileg a Bükkben kitermelt fa gazdaságos szállítására építették, hamarosan felfedezték maguknak a turisták is. Alkalmanként már 1923-tól folyt személyszállítás: az utasokat 4 teherkocsi vitte, a vagonok platójára lócákat erősítettek. A kereskedelemügyi miniszter 1924. május 3-i rendeletében engedélyezte a rendszeres személyszállítást, ezután készültek el a MÁV Miskolci Járműjavító Üzemében az első nyitott személykocsik (közülük több ma is közlekedik), amelyek először 1925. május 25-én szállítottak utasokat, ettől kezdve személykocsikkal hétköznapokon két, vásár- és ünnepnapokon hat pár vonat közlekedett. A lillafüredi Palotaszálló elkészülte, 1929 után a kisvasúton kormányzati különvonatok is jártak.
 
1929-ben helyezték üzembe az első motorvonatokat is, a gőzvontatás véglegesen 1972-ben szűnt meg. Erre az időre esett a kisvasút első fénykora: lehetővé vált az éjszakai fuvarozás, a motorvonatok évi 20 ezer kilométert teljesítettek, a Miskolc-Eger műút építési anyagszükségletét is a vasút szállította. 1939-ben a kisvasút hálózatának hossza 36,3 kilométer volt, tíz pályaudvarral és huszonhat megállóhellyel, teljesítménye több mint egymillió árukilométer volt.
 
A második világháború okozta károkat 1945 és 1947 között javították ki, és további fejlesztések is történtek. A teherszállítás az 1960-as évektől, a motorizáció előretörésével fokozatosan visszaesett. A fővonalat első ízben 1972-ben rövidítették meg, a Szent Anna-templom és Fáskert közötti miskolci szakaszt szüntették meg városfejlesztési okok miatt. 1978-ban a Fáskert és Dorottya utcai szakaszon szedték fel a síneket, azóta a Dorottya utca a fővonal városi végállomása. A főleg teherszállításra használt vonalakat megszüntették, 1994-től a kisvasút kizárólag személyforgalmat bonyolít.
 
Napjainkban a LÁEV-et az Északerdő Zrt. működteti a 13,9 kilométeres, menetrend szerint üzemelő Miskolc - Lillafüred - Garadna fővonallal és a parasznyai ágon a 10,6 kilométeres Papírgyár - Mahóca közötti szakasszal, ez utóbbin a szerelvények csak alkalmanként közlekednek. Az erdei vasúton utazók száma évente mintegy 200 ezer fő, ami annak is köszönhető, hogy számos kisvasútra épülő programot szerveznek a Múzeumok Éjszakája, a Kisvasutak Napja, a Fazola Napok stb. alkalmából.

Fotó: Eletunk.com

Kommentek

Kommenteléshez be kell lépni.   , Regisztráció

Kapcsolódó cikkek

Impresszum Előfizetés Lapszámok Médiaajánlat Adatvédelem

Brand Content Kft. 2017 ©