Nem biztos a Török Áramlat jövője sem

2015. május 15.

Fél éve jelentette be az orosz államfő, hogy a Déli helyett a Török Áramlatot építené meg a Gazprom. Egy szakértő szerint az új projektnek is számos kockázata van. Megnéztük, melyek ezek.

Mihail Korcsemkin, az East European Gas Analysis nevű, pennsylvaniai székhelyű szaktanácsadó cég vezérigazgatója május 13-án a Forbes magazin orosz kiadásának honlapján közzétett írásában több veszélyre is  fekhívta a figyelmet, miért kérdéses, hogy a Török Áramlat érdemben a múlt évvégén leváltott Déli Áramlat helyébe lépjen, illetve, hogy életképes projekt legyen.

1. Szoros határidők

A határidők nagyon szorosak: ezeknek a szállítókapacitásoknak 2019 végére el kell készülniük, ahhoz pedig, hogy addigra elkészüljenek ezek a vezetékek, már ma el kellene kezdeni az építési munkálatokat, de ennek még nyoma sincs. Ennek oka, hogy a török-orosz gáztárgyalások kornt sem zajlanak zökkenőmentesen.

2. Hiányzó források

A Gazprom nem tudta finanszírozni a Déli Áramlat megépítésével megbízott, hitelképes partnerekkel létrehozott vegyesvállalatot sem. roszországnak óvatos külpolitikát kell folytatnia, nem adhat ürügyet az Egyesült Államoknak, az Európai Uniónak és Svájcnak arra, hogy megtiltsák a Gazprom szolgáltatásainak igénybe vételét a tengerfenéken húzódó vezetékek építésében. Azok a vállalatok ugyanis, amelyek képesek ilyen tevékenységre, mind az említett országokban vannak bejegyezve.

Kérdéses az új vezetékek sikere (illusztráció)

3. Európának is kell építkeznie

Feltéve, hogy Oroszországnak és Gazpromnak sikerül minden akadályt leküzdenie és a Török Áramlat megépül, az még egyáltalán nem jelenti azt, hogy az orosz földgáz el is jut a végfelhasználókhoz. A görög határig szállítandó évi 47 milliárd köbméter nagyobbik része Olaszországba irányulna. A legnagyobb olasz vevő, az Eni energiaipari vállalat és a Gazprom közötti szerződés 2035-ig érvényes, és előírja, hogy az orosz földgázt Olaszország északi határáig kell eljuttatni. Ez nagyjából 1500 kilométerre van a görög-török határtól. A Gazprom álláspontja szerint a vásárlónak kell megépítenie a gázvezetéket az olasz határig, ha pedig ezt nem teszi meg, az orosz cég elzárja a csapokat és szünetelteti a szállításokat.

4. Az USA is közbeszólhat

Ha a Gazprom csökkenti olaszországi exportját, az Egyesült Államok megakadályozhatja, hogy az orosz gázipari cég pénzhez jusson az amerikai bankrendszeren keresztül. Az amerikai kongresszus tavaly fogadta el azt a törvényt (Ukraine Freedom Support Act of 2014), amely feljogosítja az elnököt arra, hogy szankciókkal sújtsa a Gazpromot, például a 90 naposnál hosszabb lejáratú hitelek megtiltásával, ha az csökkenti a NATO-tagállamokba, valamint Grúziába, Moldovába és Ukrajnába irányuló gázexportját.

5. Kérdéses, hogy ki ad még pénzt

Az amerikai bankok példáját valószínűleg más, az Egyesült Államokkal való vitát elkerülő pénzügyi szervezetek is követnék, így külső finanszírozási források hiányában kútba eshet az Ázsiát megcélzó keleti gázprogram is. Emellett Bulgária, Magyarország, Görögország, Törökország és a térség több más állama is tagja az észak-atlanti szövetségnek, így a "gáz szünet" ugyanazokkal a következményekkel járhat a Gazprom számára.

A Török Áramlat térképen

A Török Áramlat

Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly decemberi, ankarai látogatásán jelentette be, hogy elállnak a Déli Áramlat beruházástól, helyette egy másik gázvezetéket építenek Oroszország és Törökország között. A vezetéken Ukrajna megkerülésével jut majd az orosz földgáz Európába. A megállapodáshoz később Görögország is csatlakozott. A Török Áramlat évi 63 milliárd köbméter kapacitású lesz, 47 milliárd köbméter földgáz kerül Európába, 16 milliárd köbméter közvetlenül Törökországnak.

A Török Áramlatot a tervek szerint a Fekete-tenger alatt 660 kilométer hosszan, az eredetileg Déli Áramlatnak tervezett útvonalon fektetnék le Törökország európai partvidéke irányába. 250 kilométer hosszan új útvonalat alakítanak ki Törökország területén. A Gazprom a görög-török határon gáztározót is kialakítana, ahonnan Moszkva szerint a dél-, és közép-európai uniós országok tovább vihetnék az orosz gázt.

Fotó: Alternativenergia.hu, Térkép: Metropol.hu

Kommentek

Kommenteléshez be kell lépni.   , Regisztráció

Kapcsolódó cikkek

Impresszum Előfizetés Lapszámok Médiaajánlat Adatvédelem

Brand Content Kft. 2017 ©