Védett fajok élőhelyét óvja meg a Duna-Dráva Nemzeti Park beruházása

2015. május 28.

Tucatnyi védett növény- és állatfaj elterjedésének kedvez a Duna-Dráva Nemzeti Park most befejeződött európai uniós projektje, ahol öt tájegységben vizes élőhelyeket és gyepeket állítottak helyre.

Az egyéves programot a Környezet és Energia Operatív Program 212 millió forintos támogatásával az öt dél-dunántúli tájegység védett területén valósították meg. A beavatkozásokat Szársomlyón, a drávaszentesi mocsárréten, a barcsi borókás területén, a dunaszentgyörgyi láperdőn és a Dél-Mezőföldi Tájvédelmi Körzetben végezték el több mint száz hektáron.

A Szársomlyói Természetvédelmi Területen a sziklagyepet és a löszgyepet veszélyeztető invazív bálványfa, akác terjedését akadályozták meg irtással, a Dél-Mezőföldön a gyűrűsi löszvölgyek területén hathektárnyi szántót alakítottak át, és 3,8 hektárt alakítottak vissza gyeppé. Drávaszentesen a Komlósi-Rinya és a Gyöngyös-patak torkolatánál vízvisszatartást szolgáló létesítményeket építettek, így a mocsárrétről nem folyik el ellenőrizetlenül a víz; a terület nagy részén gyep jött létre, tíz hektáron pedig időszakos vízfelület alakult ki. A barcsi borókás területén a Rigóci-tórendszeren építettek vízkormányzókat és vízszintszabályozókat, és felújítottak 6 árapasztót. A gyékény kiirtásával nyílt vízfelületet hoztak létre, a tavakba pedig őshonos pontyféléket telepítettek. A dunaszentgyörgyi láperdőben szintén vízvisszatartó műtárgyak, fenékküszöbök építésének köszönhetően sikerült megemelni a láperdő vízszintjét.

A nemzeti park számos vizes élőhelyet felölel (illusztráció)

A beruházás számos védett faj megtelepedését és elterjedését segíti. A Dél-mezőföldi löszvölgyek, ahol a legnagyobb beavatkozás történt, a fokozottan védett tátorján nevű növény élőhelye. A most kialakított gyepes védőzóna megakadályozza a gyomirtó szerek bejutását a területre, és a szántás okozta erózió sem veszélyezteti tovább a gyepeket. Szársomlyón a bálványfa visszaszorítása több védett növénynek kedvez, és a gyephelyreállítás a miatt pedig a haragos siklónak élőhelyét védi.

A Rigóci-tavak a számos fokozottan védett madárfaj fontos táplálkozó területe, a drávaszentesi mocsáron él mások mellett a tavaszi tőzike, kockás liliom, a sekély vizes területek pedig a vonulási időszakban a parti madaraknak lehet táplálkozó helyük. A vizes élőhelyeken a beavatkozások hatása viszonylag gyorsan megmutatkozik, a kislile megjelenését már most észlelték a nemzeti park munkatársai. A löszterületeken lassabban, 4-5 év alatt alakulhatnak ki természetes gyepek.

Fotó: Itthon.hu

Kommentek

Kommenteléshez be kell lépni.   , Regisztráció

Kapcsolódó cikkek

Impresszum Előfizetés Lapszámok Médiaajánlat Adatvédelem

Brand Content Kft. 2017 ©