Felpörgetnék a hazai lakásfelújítást

2013. december 27.

A hazai épületállomány körülbelül 70 százaléka szorul felújításra. Politikai akarattal és intézményi változással elérhető lenne az ideális, évi 44 ezer új lakás felépítése, ám ha a lakásépítések üteme nem gyorsul, akkor a 4,4 milliós lakásállomány csak 600 év alatt újulhatna meg.

Évi 44 ezer lakás építése azt jelentené, hogy átlagosan 100 évente cserélődnének le a hazai lakóépületek - nyilatkozta Maráczi Zsolt, a 1996 óta működő szakmai szervezet, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület elnöke az MTI-nek. Az egyesület megrendelésére a Növekedéskutató Intézet 2004-ben és 2005-ben végzett a lakásépítésekkel kapcsolatban kutatásokat. Akkor többek között megállapította, hogy évi 10 ezer lakás felépítése - a beszállítói ágazattal együtt - hozzávetőleg 44 700 teljes munkaidejű foglalkoztatottnak ad munkát.

Arra a felvetésre, hogy a hivatalos álláspont szerint sok lakás áll üresen, ezért nincs is szükség a szakma által szorgalmazott, az állomány egy százalékát kitevő, évi 44 ezer új lakásra, Maráczi Zsolt a KSH adataival érvelt. A KSH nem az üres, hanem a "nem lakott" lakások számát összegezi. Eszerint a nem lakott lakásingatlanok részben irodák, részben üdülő településeken idényszerűen lakot nyaralók. Ebben a kategóriában szerepelnek a feketén kiadott és nem lakottnak jelentett lakások is. A nem lakott lakások közül 162 ezer 1946 előtt épült, 90 ezer pedig komfort nélküli, vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható. Ez az állomány nem oldja meg a hazai lakásállomány problémáját - mondta.

lakásépítés 02

Többet költenének lakásépítésre és lakásfelújításra (illusztráció)

Az elnök szerint hasznos lenne, ha az államigazgatási intézményrendszerben megjelenne egy lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó részleg, illetve a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszak támogatási pénzeiből jutna a lakásfelújításokra, lakásépítésekre, illetve a középület-megújításokra, -korszerűsítésekre is.

Az egyesület kidolgozta a részleteket is, szerintük például szükséges lenne egy épületenergetikai program egyeztetése az Európai Beruházási Bankkal. Lehetőség lenne ugyanis arra, hogy épületenergetikai céllal építésre és felújításra uniós forrásokat vonjon be az ország, amelyekkel - költségvetési támogatás nélkül - alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód. Ezen kívül lehetőség lenne rá, hogy az MNB hitelprogramjait is kiterjesszék a lakásépítésekre.

A kormánynak a szocpol támogatást olyan szintre kellene emelnie, hogy abból az energiahatékony, legális lakásépítések áfája visszakerülhessen az építkező, új lakást vásárló gyermekes családokhoz. A jelenlegi szocpol ugyanis még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként, ilyen támogatás mellett pedig nem működik a rendszer. Legalább annyi érv szól az építkező családok és az építésgazdaság támogatása, mint a sertéságazat számára biztosított kedvezményes áfakulcs mellett - tette hozzá.

Ezek mellett a lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatalra, vagy kormánybiztosra is szükség lenne, ha már lassan három évtizede nincs önálló tárcája az építésügynek - mondta. A szervezet üdvözli a panelprogram újraindítását, jóllehet a panellakások a hazai lakásállomány 18 százalékát jelentik csak és nem is ezek a leginkább energiapazarló épületek, ugyanakkor a mostani programban nem érintett családi házak korszerűsítésének, indokolt esetben újjáépítésüknek a támogatása sem maradhat el.

Forrás: MTIA kép forrása a Morguefile.com

Kommentek

Kommenteléshez be kell lépni.   , Regisztráció

Kapcsolódó cikkek

Impresszum Előfizetés Lapszámok Médiaajánlat Adatvédelem

Brand Content Kft. 2017 ©