Kezd magára találni a spanyol építőipar

2014. december 29.

A spanyol építőipar 2008 óta gyengélkedik, idén azonban fordulni látszik a tendencia. Nőtt a lakásépítések száma, a befektetők is visszatérnek, jövőre akár pluszban is zárhatják az évet.

Spanyolországban 2008-ban pukkant szét az ingatlanbuborék, ami válságba döntötte az országot. Az euróövezet negyedik legnagyobb gazdaságán az ezredforduló után uralkodott el az építkezési láz. Gombamód szaporodtak az új építésű ingatlanok: évente 700 ezer lakást húztak fel, annyit, mint Franciaországban, Németországban és Angliában együttvéve. 
 
A régiók és önkormányzatok olyan túldimenzionált infrastrukturális létesítmények építésébe fektették pénzüket, mint például a Pireneusokban fekvő Huesca kísértetjárta repülőtere vagy éppen a Toledó közelében lévő Sesena gyakorlatilag üresen maradt felparcellázott területe.

Nemcsak a templom épül - Barcelona látképe az épülő Sagrada Famila székesegyházzal

A válság előtt közel 1,9 millió embert foglalkoztatott az építőipar, jelenleg pedig kevesebb mint hétszázezret. Néhány hónapja azonban ismét munkaerő felvételt hirdettek a vállalatok, és csak novemberben közel tízezer új munkavállalót jelentettek be a munkaügyi minisztérium adatai szerint.  Ez (a magyarországihoz hasonlóan) elsősorban az állami beruházások növekedésével áll összefüggésben a spanyol Nemzeti Építőipari Szövetség szerint.
 
Laásépítések is bővültek
 
Ez a tendencia várhatóan jövőre is fennmarad, mivel a jövő évi költségvetés tervezete alapján a kormány az infrastrukturális beruházásokra 6 százalékkal fordítana többet. Az enyhe fellendülés azonban nem csak az állam megrendeléseinek köszönhető, a lakásépítések száma is gyarapodni kezdett. "Egy sor tényező alapján úgy gondoljuk, hogy fordulóponthoz érkeztünk" - jelentette ki Miguel Cardoso, a BBVA bank kutatási osztályának vezetője. Ezzel arra utalt, hogy

a nagyon alacsony kamatok miatt könnyebben jutnak hitelhez a háztartások, és emelkedett a lakásépítési engedélyek száma. 

Az új lakásokra kiadott építési engedélyek száma, amely a válság idején tizedére esett vissza, az év első kilenc hónapjában 5,7 százalékkal emelkedett. Mindezt annak dacára, hogy a válság előtt épített lakásokból jelentős mennyiségű maradt eladatlan. A probléma az, hogy a túlkínálatot képező ingatlanok jó része a tengerpartokon vagy az ország belsejében lévő nyaraló, és nem olyan, erős növekedést mutató városi övezetekben épült lakás, mint amilyen Madrid vagy Barcelona.
 
Feljönni a pincéből
 
A biztató mutatók idén még nem járnak együtt az építőipar tevékenységének bővülésével. Összességében még 2,4 százalékos csökkenés várható, jövőre viszont 1,8 százalékkal növekedhet az építőipari ágazat, és 2017-re már 5 százalékra emelkedhet - véli a katalán építéstechnológiai kutatóintézet (ITeC). "Nem pincébe estünk, hanem egészen le a katakombákba" - érzékeltette Josép Ramón Fontana, az ITeC egyik vezetője, a 19 uniós országot tömörítő szakmai szövetség, az Euroconstruct spanyolországi képviselője a zuhanás mértékét. Az építőipar állította elő a bruttó hazai termék 20 százalékát 2007-ben, mostanra ez az arány 5 százalékra esett.
 
A befektetők visszatérnek
 
Visszatérőben vannak a spanyol ingatlanpiacra a külföldi befektetők is. Nemrégiben Carlos Slim mexikói mágnás, a világ egyik leggazdagabb üzletembere jelezte, hogy 650 millió euróval bevásárolja magát a Fomento de Construcciones y Contratas (FCC) építési vállalatba, amelynek első számú részvényese akar lenni. A bejelentésről mi is írtunk.
 
Szakértők szerint nincs arra szükség, hogy az építőipari ágazat teljesítménye ismét a válság előtti szintre duzzadjon. "A múltban az ingatlanpiac megelőlegezte a gazdasági fellendülést. Ezúttal a szektor nem a növekedés forrása, hanem következménye" - örvendezett Miguel Cardoso.

Fotó: Thinkstockphotos.com

Kommentek

Kommenteléshez be kell lépni.   , Regisztráció

Kapcsolódó cikkek

Impresszum Előfizetés Lapszámok Médiaajánlat Adatvédelem

Brand Content Kft. 2017 ©