Meghaladta a 27 százalékot a hazai építőipar novemberi bővülésének az üteme

2019. január 18.

Vélhetően 23-24 százalékkal bővült az építőipar teljesítménye 2018-ban 2017-hez képest - kommentálták piaci elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által az építőipar tavaly novemberi teljesítményéről január közepén kiadott jelentést.

Az adatok

A KSH legfrissebb közlése szerint az építőipar termelése tavaly novemberben 27,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Az épületek építése az előző havi 15,7 százalékos ütemet követően 17,8 százalékkal nőtt éves összevetésben, az egyéb építményeké 40,2 százalékkal nőtt az októberi 30,5 és a novemberi 21,9 százalékos emelkedést is felülmúlva. Az épületeknél ipari, kereskedelmi és lakóépületek építése, az egyéb építményeknél pedig továbbra is út-, vasút- és közműépítések eredményezték a növekedést.

A megkötött új szerződések volumene 30,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az épületek építésére kötött szerződéseké 14,0, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 45,6 százalékkal volt nagyobb. Novemberben ipari épületekre, illetve út- és vasútépítésekre kötöttek nagy értékű szerződéseket.

A múlt év január-novemberében 22,9 százalékkal emelkedett az építőipari termelés az előző év azonos időszakához képest, az épületek építése 16,1 százalékkal a mélyépítési munkák volumene 32,5 százalékkal nőtt, ami megközelíti az előző évi 35,4 százalékos mértéket.

A szakértők

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerint 2018-ban 23-24 százalékos bővülésre számít a szövetség az előző évhez képest. A szektor teljesítési értéke vélhetően jelentősen meghaladja majd a korábban előre jelzett mértéket (3000 milliárd forint) és elérheti akár a 3200-3300 milliárd forintot is.

Az építőipar rendelésállománya 2018. novemberében 38 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi mértéket, ami azt vetíti előre, hogy az ágazatban 2019-ben is kétszámjegyű, 12-15 százalékos növekedés várható - ismertette Koji László az ÉVOSZ év eleji prognózisát.

Koji szerint három dolog húzza az építőipart: az ipar nagy értékű megrendelései (az összes megrendelés 26-27 százaléka ipari létesítmények megvalósításához kötődik), a kormányzati, illetve a lakossági megrendelések. Utóbbiról megjegyezte, hogy a lakásépítéseket tekintve 2019 csúcs év lesz, akár 22-23 ezer új lakás is elkészülhet, ami több mint 20 százalékos növekedés 2018-hoz képest.  

Idén sem áll le az építőipar - Betonacél szerkezetet emelnek helyére daruval szakemberek a Liget Budapest projekt keretében épülő Magyar Zene Háza építési területén a Városligetben 2019. január 16-án.

Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint az építőipar továbbra is stabilan erősödő pályán mozog, egyre dinamikusabb a hozzájárulása a GDP-hez a relatíve kis súlya ellenére. Tavaly 23 százalékos lehetett az építőipar bővülése, idén pedig 16 százalék feletti növekedésre számít.  Az elemző szerint idén az újlakás átadási hullám húzza majd az építőipart, legalább 25 ezer lakás átadására számít.

A szakképzett munkaerő hiánya továbbra is probléma az iparágon belül, annak ellenére is, hogy az építőipar foglalkoztatotti létszáma történelmi csúcson áll, de a bővülés jelentős része képzetlen munkaerőből áll, ami tovább nehezíti a kivitelezések teljesítését.

Az építőiparban jelentős mértékű béremelkedésre és fehéredésre számít a következő években a munkaerőhiány és a hatékonyság fokozódásával párhuzamosan, így tovább folytatódhat a már megkezdődött trend, hogy a szakképzett munkaerő fokozatosan visszaáramlik a magyar gazdaságba és enyhülhet a kivitelezői kapacitáskorlát.

Az euróövezet stagnál

Minimális mértékben, 0,1 százalékkal esett vissza az euróövezet 19 tagállamában az építőipari termelés. Az Európai Unió 28 tagállamában viszont 0,2 százalékkal nőtt az építőipar kibocsátása októberhez képest – derült ki a Eurostat január közepén napvilágot látott  jelentéséből.

A legnagyobb növekedést 2017 novemberéhez képest Magyarországon (+27,3 százalék), Szlovéniában (+18,9 százalék) és Lengyelországban (+16,0 százalék) regisztrálták. A legerősebb csökkenést Románia (-4,8 százalék), Svédország (-2,6 százalék) és Németország (-1,9 százalék) jelentette.

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Kommentek

Kommenteléshez be kell lépni.   , Regisztráció

Kapcsolódó cikkek

Impresszum Előfizetés Médiaajánlat Adatvédelem

Brand Content Kft. 2018 ©