Nem tartották be Nepálban az építkezési előírásokat

2015. május 05.

Japánban egy ugyanekkora erejű földrengés sokkal kevesebb halálos áldozattal járt volna. Összeszedtük az április végén Nepált megrázó földrengés építőipari vonatkozásait.

Április 25-én rázta meg Nepált egy  7,9-es erősségű földrengés, mely többek közt rengeteg halálos áldotattal járt, és rengeteg épület, többek közt a világörökség részét képző buddhista templomok is romba dőltek. A nepáli kormány május 5-én először ismerte el nyilvánosan, hogy a sok figyelmeztetés ellenére nem készült fel kellőképpen a küszöbönálló földrengésre. Bam Dev Gautam belügyminiszter az állami televízióban azt mondta, hogy a hatóságok nehezen tudnak úrrá lenni a válsághelyzeten.

A Himalájában meghúzódó Nepál az eurázsiai és a dél-ázsiai tektonikus lemezek találkozásánál fekszik, hosszú ideje a földrengések szempontjából magas kockázatú térségnek számít, ahol nincsenek eszközök a mintegy 28 millió nepáli lakos védelmére. Nepál egy főre eső bruttó hazai terméke nem éri el az ezer dollárt, és a lakóházakat tulajdonosaik gyakran képzett mérnökök felügyelete nélkül építik fel.

Bár a nepáli kormány 1994-ben - hat évvel a közel hétszáz ember életét követelő, pusztító erejű földrengés után - elfogadott egy építkezési szabályozást, a hatóságoknak továbbra sincsenek forrásaik vagy hiányzik a szándék a törvény szigorú betartatására. 1998-ban Katmandu megpróbálta a gyakorlatba átültetni a GeoHazards International és a National Society for Earthquake Technology - Nepal nevű, földrengésekkel foglalkozó civil szervezetek által kidolgozott cselekvési tervet, de képtelennek bizonyult a védelem megfelelő erősítésére.

A megrongálódott Swayambhunath-sztúpa (más néven Majom Templom), a nepáli Katmanduban 2015. május 4-én, kilenc nappal azután, hogy  a Richter-skála szerinti 7,8 erősségű földrengés érte a nepáli fővárost és térségét (MTI)

Az országban politikai feszültségek is vannak, Nepálban 2006-ban fejeződött be az egy évtizeden keresztül elhúzódott, közel húszezer halálos áldozatot szedő maoista felkelés, amelynek következtében összeomlott a hegyvidéki országot a 18. század óta kormányzó monarchia, és parlamentáris demokráciának adta át a helyét. Azóta az egymással rivalizáló és rendkívül megosztott politikai csoportok képtelen voltak megegyezni az ország alkotmányáról, és több ügyet, köztük a katasztrófa-elhárítást teljesen háttérbe szorítottak a politikai csatározások.

Fotó: MTI/EPA/Narendra Sresztha

Kommentek

Kommenteléshez be kell lépni.   , Regisztráció

Kapcsolódó cikkek

Impresszum Előfizetés Lapszámok Médiaajánlat Adatvédelem

Brand Content Kft. 2017 ©