Száztizenöt éve nyílt meg a Párisi Nagyáruház

2017. január 06.

Száztizenöt éve, 1911. március 3-án nyitotta meg kapuit a Párisi Nagyáruház Budapesten. Az épület 2009 óta nyerte el újra régi pompáját. Összefoglaltuk az épület regénybe illő történetét.

Dáma nyakán az ékszer

Az Andrássy út 39. szám alatt épült háromemeletes, neoreneszánsz épület története egészen az Andrássy út megszületéséig nyúlik vissza. Az 1800-as években lezajlott út- és házépítések során ezen a telken épült fel a Terézvárosi Kaszinó, amelynek leghíresebb nevezetessége a Petschacher Gusztáv által tervezett és Lotz Károly freskóival díszített nagyterem volt. A házat 1909-ben vette meg Goldberger Sámuel, a kiváló érzékkel megáldott üzletember, hogy francia mintára létrehozza az ország első modern nagyáruházát.

Ehhez át kellett alakítania az épületet. Az tervezést Sziklai Zsigmondra, a kivitelezést az eredeti kaszinó tervezőjére, Petschacher Gusztávra bízta. Az épületet 1909-től teljesen átépítették, a gyenge alapozás miatt csupán a nagytermet tudták megtartani. A Párisi Nagy Áruház 1911. március 3-i megnyitása kisebbfajta szenzáció volt. A Népszava például így lelkendezett Budapest első világvárosi áruházáról: „A monumentális palota úgy díszlik az Andrássy út elején a többi épület sorában, mint egy büszke dáma nyakán az ékszer.”

A szecessziós stílusú, egyedülállóan ívelt homlokzatú, átriumos belterű, üvegtetejű, teraszos elrendezésű palota Európában akkor páratlan vasbeton szerkezettel és technikai berendezéssel épült, az áramszünetek esetére villanyfejlesztő gépházat létesítettek, és a legmodernebb tűzvédelmi rendszert építették ki. A vásárlókat márványoszlopok, aranyozott lépcsőfeljárat, Zsolnay-díszítőelemek, Róth Miksa üvegablakai és üvegfalú, tükrös felvonók kápráztatták el, a tetőteraszon étterem létesült, kilátással a budai hegyekre, télen korcsolyapályát működtettek.

Az első világháború utáni gazdasági válság miatt 1924-re a Párisi majdnem csődbe ment, ezért Goldberger profilt váltott, újra a bazár-jelleg felé léptek vissza. Az épület viszonylag épségben vészelte át Budapest ostromát, ezután államosították, de egy évtizedig csak könyvraktárnak használták.

Csupán 1957. január 2-án nyerte vissza eredeti funkcióját, és nyílt meg az akkori Népköztársaság útján Divatcsarnok néven. A nyitás napján a vásárlók sora a Terézvárosi templomig nyúlt. A Centrum Áruházakhoz tartozó épületet 1963-64-ben felújították, átalakították, terét egy szinttel megemelték, 1967-ben lett műemlék.

Az áruház 2010-ben

Rendszerváltás után

A rendszerváltás után a Divatcsarnok tönkrement, 1999-ben zárt be végleg. Az egyre romló állagú épület állami kezelésbe került, majd 2005-ben a luxemburgi székhelyű ORCO ingatlancég vásárolta meg luxusáruház építése céljából. A merész elképzelésekhez társuló nagyszabású átalakításokhoz a műemlék-felügyelet nem járult hozzá.

A Párisi Nagy Áruház végül a Tiba János tervei alapján elvégzett, részletes történeti kutatáson alapuló rekonstrukció során, eredeti pompájában újult meg, változatlan maradt homlokzata és a Lotz-terem is. Az épület szerkezetén egyetlen helyen változtattak, a Paulay Ede utca felé néző teraszra egy sokszögű üvegbúrát helyeztek. A 2007-2009 között zajló felújítás során az épületet irodaházzá alakították.
Az ORCO 2009-ben csődvédelmet kért, az épületet az MFB Ingatlanfejlesztő Zrt. vásárolta meg. Az épület földszintjén és első emeletén könyváruház működik, a Lotz-terem elegáns kávézóként funkcionál.

Forás: MTI

Fotó: Wikipédia
 

Kommentek

Kommenteléshez be kell lépni.   , Regisztráció

Kapcsolódó cikkek

Impresszum Előfizetés Lapszámok Médiaajánlat Adatvédelem

Brand Content Kft. 2017 ©