Az egyes építőanyag gyártói szegmensek teljesítménye a következőképpen alakult 2018. I. félévében:

Az égetett kerámia (tégla) falazati termékek iránti kereslet 2018 első felében további 10-15 százalékkal bővült. A belföldi gyártók alapvetően ki tudják elégíteni az igényeket. A vállalatok a termelőkapacitást folyamatosan bővítik, azonban a szakképzett munkaerőhiány miatt a növekvő bérezés mellett is kihívást jelent a két műszakos termelés megszervezése.

 A fehér falazati (mészhomok tégla, pórusbeton-) anyagokból összesen mintegy 15-20 százalékos növekedést ért el a szegmens.

A vakolat- és építőkémiai termékek terén a gyártók differenciált, 10-25% bővülést értek el 2018 első félévében. Míg az épületek szerkezetépítése, és vele a hőszigetelő vakolatokrendszerekkel összefüggő ragasztó- és egyéb segédanyagok piaca erőteljesen bővül, a hideg burkolóanyagok piacára kedvezőtlenül hat a kivitelezői kapacitáshiány. Ezért a burkolóanyagok ragasztói- és egyéb kapcsolódó termékek iránti kereslet bővülése egyelőre elmarad az általános építőipari bővülés mértékétől.

A homlokzati nyílászárókat tekintve a teljes 2017-es évet tekintve a termelési érték több, mint 10%-kal nőtt, de az őszre vonatkozóan további növekedés várható.   A rendelési átfutási idők 6-7 hét körül mozognak, míg az árak átlagosan 7%-kal emelkedtek - elsősorban a munkabérek emelkedése, másodrészben pedig az árfolyamhatás átvezetése miatt. Az import üvegek, PVC-profilok és vasalatok ára tovább emelkedett.

Az ablakgyártók egyértelműen érzékelik az elektronikus számlázás szürkeimporttal szemben mutatkozó piacfehérítő előnyeit. A beépítés területén azonban továbbra is komoly forráshiányok vannak, amelynek kezelésére a szakszövetség által kidolgozott tematika alapján működik az ablakbeépítő OKJ-képzés, amely középtávon fejti ki hatását. Ez különös fontossággal bír, mivel a minőségi problémák a nem megfelelő beépítésből erednek.

Az EPS alapú hőszigetelésekre irányuló kereslet az építőipari bővüléssel egyelőre nem halad együtt úgy, mint a szerkezetépítő anyagok esetében. A kereslet a homlokzati energetikai felújításokkal együtt sem éri el azt a szintet, hogy az EPS hőszigetelőanyag-ipar a  kapacitásait teljesen ki tudja tölteni. Ennek fő oka a korszerűsítések egyelőre visszafogott volumene, amely mellett az újlakás-beruházások nem mindig időben ütemezett rendelései is hullámzó keresletet generálnak.  Az árakat illetően a tavaly nyári áremelkedés lecsengett, sőt jelenleg éves áttekintésben kismértékű árcsökkentésről lehet beszélni. 

A szálas szigetelőanyagok piacán 25-30% körüli volumen növekedés érzékelhető. E szigetelőanyagok nagy részét az ipari épületekre és közintézményekre vonatkozó előírások miatt használják.

Az épületgépészeti szegmensben az első félévben továbbra is kissé hektikus a piac a nagyobb létesítmények esetében: sok a bizonytalanság, elsősorban egyes elnagyolt tervek, menet közben változó beruházói igények és bonyolult, gyakran méltánytalan fizetési garanciák miatt. A kisebb volumenű munkáknál inkább a megkívánt rövid (azonnali) határidő okoz kapacitásproblémát, mivel a szezonálisan jelentkező nagy igényre nem képes egy kis- vagy mikrovállalkozó felkészülni; a minőségi munkaerő hiánya továbbra is jellemző.

A munkák döntő többségét kitevő felújítások sajnos ritkán jelentenek komplex felújítást vagy korszerűsítést. A részleges felújításokkal csak az üzembiztonság fenntartása érhető el, a hosszú távú energiahatékonyság és a növekvő komfortigény csak ritkán. Elmondható, hogy komplex felújítások konkrét, könnyen elérhető, jelentős támogatások nélkül manapság nem jellemzők.

Az épületgépészeti termékek áraiban jelentős változás nem történt, az anyagbeszerzés legfeljebb csak az azonnali munkáknál okozhat pillanatnyi fennakadást, a választék megfelelő.

Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség Közleménye

Fotók: Getty Images