Átadták a 33. sz. főút azon szakaszát, amely összeköti a 3316. jelű összekötő utat a debreceni...
Ösztönöznék a lakásépítést a szakmai szervezetek
Saját a lakásépítést ösztönző csomagot mutatott be nemrég a MÉASZ, más szervezetek a bérlakás-építés fontosságát is hangsúlyozzák. Mutatjuk a részleteket.
2014. szeptember 26.
A kormány által őszre tervezett lakásépítést ösztönző intézkedéseket megelőzendő, saját javaslatcsomagot készített a Magyar Építőanyagipari és Építési Termék Szövetsége (MÉASZ).
Az Új otthonteremtés címet viselő csomag, a korábban több szakmai szervezet által készített javaslatok szintézise és három pontban foglalható össze. A lakásépítésre 2,5 százalékos kamatozású jelzáloghitelt lehessen felvenni, a kifizetett 27 százalékos áfából 20 százalékpontot lehessen visszaigényelni, és négyzetméterenként 30 ezer forint támogatás járjon a legalább A+ energetikai besorolású lakásokra.
A MÉASZ abból indult ki, hogy az utóbbi években 80 százalékkal esett vissza a lakásépítés Magyarországon. Az ezer lakosra jutó, évente felépített lakások száma Ausztriában 4,56, Csehországban 2,72, míg Magyarországon 1,25. A mintegy 4,5 milliós lakásállományból üresen áll félmillió, de ezek rossz minőségű, illetve rossz helyen lévő lakások. Ahhoz, hogy a lakásállomány 100 évente megújuljon, állami beavatkozásra van szükség.
Vidor Győző tart előadást a MÉASZ sajtótájékoztatóján 2014. szeptember 16-án (MÉASZ)
A program nyomán az idénre várható 8500 új lakás helyett jövőre már 10 370 épülhet. Az ezek utáni költségvetési bevétel pedig 80 milliárd forintról 95 milliárd forintra emelkedne. Évi 22-32 százalék közötti növekedéssel kalkulálva 2020-ban már felépülhet évi 40 ezer lakás. Emiatt 120 ezer új munkahely keletkezhet az építő- és az építőanyag-iparban, az állam pedig 270 milliárd forint többletbevételhez jutna. Ez utóbbiban szerepet játszana ennek a piacnak a kifehéredése is. A többlet bevételből 53 milliárd forintot tesz ki az áfa, míg az új munkahelyek utáni közteher befizetés 161 milliárd.
Bérlakásépítés
Bérlakás-építési tervet dolgoztak ki szakmai szervezetek, amelyben jelentős mértékű uniós forrást, kedvezményes kamatozású hitellehetőséget és kormányzati szerepvállalást szorgalmaznak. A 16 szakmai szervezet által kidolgozott tervet szeptember 25-én mutatták be egy konferencián, megvalósításához szükséges lenne a kormány fogadókészségére is, de eddig még reagáltak rá.
A kormányzati intézkedés szükségességét Lenner Áron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára is hangsúlyozta a tájékoztatót követő konferencián. A bérlakások építésének igényét szavai szerint az is mutatja, hogy az ipari központokban - például Győrben és Székesfehérváron - éppen a bérlakások hiánya miatt alakult ki munkaerőhiány. Szerinte szemléletváltozásra is szükség van, hiszen ma még erős a magántulajdonú ingatlan favorizálása. A tavaly megépült, alig több mint 7 ezer lakás nem pótolja a megszűnő lakásokból adódó veszteséget, és a lakásépítés fellendítése kormányzati intézkedést igényel.
Győrben is gond a bérlakások hiánya (illlusztráció)
Szatmáry Kristóf, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke is azt hangsúlyozta, hogy a bérlakásépítés feltétele a munkaerő mobilitásának, így eleme a gazdaság fejlődésének. A Lakásügyi Kerekasztal Fórum - a tervének elkészítésekor - abból indult ki, hogy a 2014. és 2020. közötti uniós költségvetési időszakban előtérbe kerül az épületek energiafogyasztásának a csökkenése. Ezért támogatást lehet szerezni a meglévő épületek - így a lakások - energiamegtakarító felújítására, de lehetséges az energiatakarékos lakások építésének támogatása is.
A koncepció 5 ezer bérlakás építési költségénél 50 százalékos - összesen 40 milliárd forintnyi - uniós támogatással kalkulál, a másik felét pedig az Európai Fejlesztés Banktól megszerezhető - 2-3 százalékos kamatozású - hitelből finanszíroztatná. Az ilyen finanszírozás tenné lehetővé azt, hogy a bérleti díj - havonta és négyzetméterenként - 1000 forint legyen. Egy átlagos, 50 négyzetméteres lakás bérleti díját már ki lehet fizetni az átlagos jövedelemből.
Forrás: MTI, MÉASZ
Ábra: MTI, Fotó: MÉASZ, Horváth László; Wikipédia, Pe-Jo
HÍRDETÉS
Így épült a Néprajzi Múzeum
Interjú Sánta Csaba (ZÁÉV) főmérnökkel, projektigazgatóval és Lendvai Péter (Magyar Építő) létesítmény főmérnökkel, projektigazgató-helyettessel.
AJÁNLÓ
Így épült a Magyar Zene Háza
Lapunk exkluzív interjúja Papatyi Balázzsal, a Magyar Építő létesítmény főmérnökével, a kivitelezés vezetőjével.
