2024 áprilisában Enrico Letta volt olasz miniszterelnök bemutatta az Európai Bizottság és az Európai Tanács megbízásából készült jelentését az egységes piac jövőjéről.

Az Enrico Letta által javasolt intézkedések közül több közvetlen hatással lesz az európai építőiparra. Ezek a közbeszerzéstől az infrastruktúrán, a körforgásos gazdaságon át a munkaerő mobilitásával kapcsolatos kérdésekig terjednek. Tekintettel a jelentésben tárgyalt kérdések fontosságára, az építőipari szakma is véleményezte azt. Az Európai Építőipari Szövetség (FIEC) tagjaként az ÉVOSZ az alábbiakra szeretné ráirányítani a figyelmet.

A munkaerő mobilitásának fokozása kulcsfontosságú a jól működő egységes munkaerőpiachoz, hozzá kell járulni a meglévő problémák kezeléséhez, mint például az építőipari vállalatok által Európa-szerte tapasztalható szakképzettség- és munkaerőhiány. El kell érni, hogy az unión kívüli munkavállalók foglalkoztatása közvetlenül az uniós vállalkozásokon keresztül történjen, a nem uniós vállalkozások mellőzésével. Fontos az eljárások egyszerűsítése, mivel a munkaadók adminisztratív terhei óriásiak a munkavállalók fogadásánál és külföldre kiküldésekor.Elő kell segíteni mindenféle képesítés kölcsönös elismerését a képzés és a szakmák minőségi szintjének megőrzése mellett.

Az építési-beruházási célú közbeszerzési eljárásokban zárjuk ki a kizárólag áralapú döntéseket, ami többek között segíthet a belső piacon működő harmadik országbeli társaságok tisztességtelen versenyének leküzdésében, ami az építőiparban az utóbbi időben egyre nagyobb aggodalomra ad okot Magyarországon is.

Az ESG-kritériumok (környezetvédelem, társadalmi és cégirányítási elvárások) szigorú bevezetése akadályt jelenthet a kkv-k számára, és torzíthatja a versenyt. Fokozatos elterjesztése az indokolt.

Európa csak akkor tudja elérni éghajlatváltozással és ellenállóképességgel kapcsolatos céljait, és megőrizni ellátási láncának szuverenitását, ha a középpontjában egy erős közlekedési ágazat áll. Az infrastruktúrába való befektetés fenntartható és fokozott finanszírozást igényel az EU költségvetéséből vagy más finanszírozási forrásokból. Szorgalmazzuk egy átfogó nagysebességű vasúti hálózat létrehozását, innovatív elektromos töltési infrastruktúra kiépítését a főbb útvonalakon és hálózatokon, valamint a fenntartható városi mobilitási tervek végrehajtását és a közlekedési folyosók kiterjesztését Ukrajnába.

Nagyobb hangsúlyt kell fektetni az infrastruktúra karbantartására. Európa közlekedési hálózatának nagy része öregszik, és a forgalom növekedése miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik rá. Hangsúlyozzuk, hogy a meglévő infrastruktúra folyamatos karbantartása nemcsak a felhasználók biztonsága érdekében szükséges, hanem a belső piac megfelelő működése érdekében is.

A megfizethető lakhatáshoz való hozzáférés a tagállamokban jelentős kérdéssé vált, amely mind a mozgás, mind a tartózkodás szabadságát veszélyezteti. A lakhatási krízishez hozzájáruló tényezők közé tartozik a magas építési költségek, a jelzáloghitel-kamatok és a rövid távú szállások iránti megnövekedett kereslet. 

Sürgősen összehangolt uniós válaszra van szükség a lakáshiány kezelésére. Szükséges a nemzeti lakáspiacokra hatással lévő uniós szabályok, pénzügyi források és politikák felülvizsgálata. Az építőipar kulcsszerepet fog játszani az európai lakáshiány kezelésében, és be kell vonni a probléma megoldását célzó megbeszélésekbe a szakmát.

Az építőipar készen áll arra, hogy tovább gyorsítsa a körforgásos gazdaságra való átállását. Megfelelő pénzügyi támogatásra van szükség ahhoz, hogy megbirkózzon a teljes építési értéklánc a szén-dioxid-mentesítéséhez szükséges hatalmas erőfeszítésekkel. Úgy véljük, hogy további támogatásra van szükség a kutatási és fejlesztési beruházásokhoz.

A jelenlegi európai jogszabályi keret nincs felkészülve arra, hogy megvédje az EU társadalmát és gazdaságát a vízhiánytól és a szélsőséges időjárási események okozta gazdasági veszteségektől. Hasznos lenne egy új európai vízügyi keretrendszer kidolgozása, hangsúlyozza az ÉVOSZ.

ÉVOSZ sajtóközlemény , fotó: Ipolynádasdi hid (NIF)