A lengyel PAB-PCR&F Institute által rendezett 93. Euroconstruct konferencia eredményei szerint a 2020-ban bekövetkezett váratlan visszaesést követően, amelyet olyan negatív társadalmi-gazdasági fejlemények okoztak, mint például a járvány megállítását célzó karantén és az ágazatspecifikus lezárások, az Euroconstruct térség építőipara 2021-ben magához tért. A 2020-as 4,4%-os csökkenést követően a térség építési teljesítménye 2021-ben 5,6%-kal nőtt. Magyarország építési piaca is fellendült tavaly, de a romló körülmények rontják az idei és a következő évi kilátásokat.

Európa építési piaca 2021-ben

Tavaly a 15 nyugat-európai országból (EC-15) 10 nagyobb építési volument ért el, mint a 2019-es járvány előtti évben. Az „5 nagy” ország (Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Egyesült Királyság) közül viszont csak Olaszországnak sikerült túlszárnyalnia a válság előtti szintet (+13% a 2020-as 4,5%-os csökkenés után). Németország 2021-es építési teljesítménye közel volt a 2019-ben mérthez (+0,1%), míg Franciaországban 5,7%-kal, Spanyolországban 3,2%-kal, az Egyesült Királyságban pedig 2,9%-kal volt kevesebb az építési teljesítmény. Tavaly a skandináv országok magasabb építési teljesítményt értek el, mint a 2019-es járvány előtti évben, a legmagasabb növekedést pedig Dánia könyvelhette el (+17.8%). A 4 közép-kelet-európai országból - Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia (EC-4) - egy ország ért el 2019-hez képest nagyobb építési volument; Lengyelország (+1,5%). A szlovák építőipar viszont 16,8%-os visszaesést produkált.

Az új előrejelzés 2024-ig

A jelenlegi becslések szerint a teljes építési teljesítmény az Euroconstruct térségben 2021-ben elérte az 1854 milliárd eurót. A 2021-es 5,6%-os növekedést követően a növekedési ütem 2022-ben és 2023-ban is valószínűleg 2,3%-ra lassul majd: az ukrajnai háború és a magas infláció miatti piaci instabilitás visszafogja a gazdaságok beruházási hajlandóságát és új építési projekteket.

 2022 és 2024 között az Euroconstruct térségben az építési teljesítmény kumulatív növekedése várható. Az  EC-15 (nyugat-európai országok) kumulatív növekedése 6,1% lesz valószínűleg, valamivel alacsonyabb, mint az EC-4-é (6,4%); azaz a közép-kelet-európai országoké. A legnagyobb kumulatív növekedés Írországban várható (15,1%), ezt követi Spanyolország (14,3%), majd Szlovákia (13,5%). Stagnálást prognosztizálnak a legnagyobb európai építési piacokon. Németország építési teljesítménye 2021-ben csökkent (-1,2%) a 2020-as kisebb bővülést követően (+1,3%), míg 2022-2024 között kevesebb mint 1,5%-kal nőhet majd. A skandináv országokban a várakozások különfélék. Finnország és Svédország lényegesen negatívabb (az építési teljesítmény a következő három évben várhatóan csökkenni fog), míg Norvégia és Dánia összesen 3%-4%-os növekedésre számít 2022-2024 között.

Előrejelzés alszektoronként

Várhatóan mindhárom alszektor (lakásépítés, nem-lakásépítés, mélyépítés) reálértéken növekedni fog 2022-2024-ben, de a növekedési kilátások meglehetősen szerények (2%-3%). Ez vonatkozik a magasépítésre, éppúgy mint a mélyépítésre, valamint a felújításokra és a beruházásokra is. Az előrejelzési időszak viszonylag alacsony várt növekedése az európai országok további gazdasági fejlődésével kapcsolatos nagyfokú bizonytalanságot tükrözi. Az ukrajnai háború eszkalálódása és a járvány esetleges kiújulása ősszel a gazdasági környezet romlását eredményezheti világszerte és Európában is. Ez egyes országok építőiparában és egyes építési szegmensekben recesszióhoz vezethet majd.

2024-re a lakásépítés növekedési ütemének lassulását prognosztizálja az Euroconstruct 1,3%-ra, mivel az újépítések és a felújítások is stagnáló trendeket mutat majd (2024-ben +1,5%, illetve +1,2%).

A nem-lakásépítés, a 2020-as zuhanást követően, várhatóan talpra áll 2022-2024 között. Az alágazat viszont valószínűleg nem fog visszatérni a pandémia előtti szintre több nyugat-európai országban, például Franciaországban, Németországban, az Egyesült Királyságban, Finnországban és Írországban, valamint két közép-kelet-európai országban: Szlovákiában és Csehországban.

A mélyépítés volt az az alszektor, melyet legkevésbé érintett a járvány 2020-ban (csak 0,4%-os csökkenés), a nemzeti költségvetésekből és uniós forrásból finanszírozott infrastrukturális nagyprojektnek köszönhetően. Az alágazatban 2022 és 2024 között átlagosan évi 2,7%-os növekedés várható. A 2023-as 3,9%-os előrejelzett növekedés után az éves növekedési ráta valószínűleg jelentősen, 2024-ben 1,7%-ra csökken majd.

Magyar építési piaci előrejelzés 2024-ig

Az Euroconstruct magyar tagja, Buildecon, jelentősen lefelé módosította előrejelzését a teljes horizonton; ez az Euroconstruct országai közül a legnagyobb negatív revízió. A jelenlegi előrejelzés szerint 2024-ig minimálisan fog bővülni Magyarország építési teljesítménye a 2021-es téli előrejelzésben prognosztizált jelentős növekedés helyett.

A negatív korrekció oka az erősen romló környezet az építőipar számára. Egyrészt, a kínálati oldalt visszafogják a magas építőanyag- és energiaárak, illetve a forint gyengülése a főbb devizákkal szemben. Ez utóbbi a felhasznált építőanyagok és építőelemek magas importhányada miatt okoz gondot. Másrészt, a keresleti oldalt nehezíti a drágább finanszírozás és a kormány által a közelmúltban a költségvetési kiigazítás részeként bejelentett beruházások elhalasztása. Emellett Magyarországnak még nincs megállapodása az új ciklus normál uniós forrásairól és a Helyreállítási Alapról.

93. EUROCONSTRUCT Konferencia, Varsó, összefoglaló. A 19 európai ország építési piacára vonatkozó legfrissebb előrejelzés, valamint a magyar jelentés elérhető és megrendelhető a Buildecontól.