A járvánnyal összefüggő, vírusos megbetegedések az építőiparban továbbra sincsenek. A 18. hét is úgy telik el, hogy megbetegedések a tervezői, kivitelezési, lebonyolítói munkát nem akadályozzák. A vállalkozások folyamatosan odafigyelnek az egészségügyi intézkedéseik betartására annak érdekében, hogy a megbetegedések továbbra is elkerülhetőek legyenek. A járványhelyzet melletti munkavégzésre való berendezkedésnek és fenntartásának, a meghozott vállalkozói intézkedéseknek, hétről hétre növekvő költség kihatása van. Az építőipar teljesítőképessége továbbra is adott. A járványhelyzet erősíti a létesítmények megvalósításában résztvevők együttműködési készségét. 

A többnyire rövid átfutású munkán dolgozó mikró- és kisvállalkozók előrelátása május végére korlátozódott, a hosszabb munkán dolgozó közepes és nagyvállalkozások összességében az év közepéig látnak biztonsággal előre, a II. félév és 2021. év számukra is bizonytalanná vált. Kivételt képeznek ez alól a hosszú átfutási idejű munkákra leszerződött cégek, akiknek a 2020. évi kapacitáslekötése biztosított.

Jellemzően az épületépítéseknél, lakásépítéseknél okoz határidőcsúszásokat a járványhelyzet. A munkaellátottság csökkenése többnyire lehetővé teszi a kapacitások átcsoportosítását a csúszásban lévő létesítmények kivitelezésének gyorsítására. A megrendelők és a projekteken munkát végzők türelemmel és fokozott figyelemmel kezelik a helyzeteket. Az egészségügyi ágazat megrendelései mindenhol elsőbbséget élveznek.

Az ÉVOSZ becslése szerint az építőipar 2020. január 1–április 30. közötti teljesítménye az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 95%-kos nagyságrendű lehet. Ez jobb arány az Európai Unió országainak összesített teljesítményétől, amit április végén 80–85 %-ra becsül az Európai Építőipari Főszövetség.

A járvány megjelenésétől kezdve tapasztalt, építőanyagok gyors készletezése enyhülni látszik. A belföldi anyaggyártók folyamatosan dolgoznak, a termelés kiszolgálása a fuvarozási nehézségek mellett összességében biztosított. Az akadozó import árut a megrendelők egyetértésével a legtöbb helyen sikerült hazai gyártású termékekkel kiváltani.

A legnagyobb gondot az új projekt előkészítésének lelassulása, új szerződések megkötésének csökkenése okozza. Az építési-beruházási célú közbeszerzéseknél tovább csökkent az eljárások száma és értéke, több olyan eljárás van folyamatban, ahol továbbra sem hirdetnek eredményt. A magánmegrendelői körben sokasodnak azok az előkészített projektek, amit nem indítanak el. Mindezek eredményeként az ágazat rendelésállománya a 18. héten tovább csökkent. A múlt év azonos időszakához mérten április végén mintegy 18-20%-kal kisebb a rendelésállomány volumene. Továbbra is a mélyépítési alágazatban a legrosszabb a helyzet, ahol 25%-kal csökkent a rendelésállomány a múlt év hasonló időszakához képest. A megrendelői elbizonytalanodás egyaránt jelen van az állami, önkormányzati, lakossági és az egyéb magán megrendelőknél.

Az országos építés-szerelés termelési értéke a folyamatos kormányzati és önkormányzati megrendelések nélkül zuhanásszerűen fog csökkenni. Az ITM javaslati csomagjában szereplő „előrehozott” beruházási csomag létesítmény soros közzététele továbbra is várat magára. Ahhoz, hogy az építőipar húzóágazat maradhasson, minél előbb kellene ismertetni és közbeszerzési eljárásban ajánlatadásra kiírni az állami és önkormányzati létesítményeket. A kereslet csökkenése erősíti a versenyt az építőipari vállalkozások között. Különösen igaz ez az alvállalkozók versenyére. Április közepétől számos területen továbbra is az ajánlati és vállalási árak csökkenését tapasztaljuk.

A munkaellátottság csökkenésével arányosan romlik a vállalkozások likviditási helyzete. Az állami és önkormányzati megrendelésekre végzett munkáknál már nem csak a befogadott számlák határidőn túli kifizetése okoz gondot, hanem a teljesítések leigazoltatása is. Kérjük az elvégzett munkák gyorsabb leigazolását és az Államkincstár részéről történő gyorsított számlakifizetéseket!

Korábban is megírtuk, hogy a külföldi munkaerő (jellemzően ukrán és szerb) nagy többsége hazautazott. Arra számítunk, hogy ezeket a munkavállalókat, a határ menti 30 km mélységű munkába átjárás lehetővé tételével ismét tudjuk foglalkoztatni. A Nyugat-Európából hazatért szakmunkások és mérnökök önkéntes, kéthetes karantén lejártát követően, egyre nagyobb mértékben vállalnak itthon munkát. A külföldi munkaadók és hazautazott magyar egyéni munkavállalóik is óvatosabban kezelik a munkakapcsolataikat. A visszautazások körülményességei, karantén kötelezettségek, a járványhelyzet kimenetelének bizonytalanságai az újra foglalkoztatás ellen hatnak, illetve egyre több kollégát a hazai munkavállalásra ösztönöznek. Fontos, hogy az itthon maradáshoz a hazai vállalkozások erőteljes foglalkoztatási kampányba kezdjenek.

A mikró- és kisvállalkozói körnek jellemzően rövidebb átfutási idejű munkájuk van, amit befejezve nehezebben tudnak újabb szerződéseket kötni a magánmegrendelői, lakossági körben, ezért megjelent a munkaerő elbocsátás. Növekszik a szakmán belüli álláskeresők száma. Hangsúlyozzuk, hogy egyelőre minden munkahelyét elvesztő kolléga más vállalkozásnál továbbra is munkát talál.

2020. év elejétől az építőipari cégek 5–8% közötti anyagár emelkedést tapasztaltak. A 17. és a 18. hétre nem volt jellemző a belföldi anyagok árának további emelkedése.  Ettől lényegesen magasabb árnövekedés van az import termékeknél, ami elsődlegesen a Ft/Euro árfolyamváltozásából fakad. Az árfolyam jelentős változásából adódó plusz költségek továbbra sem férnek bele a szerződésben vállalt árakba. Az ÉVOSZ abban bízik, hogy a többszörösen benyújtott javaslata befogadásra kerül, miszerint az állami, önkormányzati (közösségi) megrendeléseknél és a támogatott magán létesítményeknél, az import termékek költségének elszámolása számlával igazoltan, a beszerzés időpontjában fennálló árfolyamon történhessen. Ilyen központi iránymutatásra lenne szükség ezen megrendelőink felé.

A járványhelyzet a 18. héten a lakásépítés piacát tovább sokkolta. Drasztikusan lecsökkent a március–április hónapban indított, kivitelezésbe vett új lakóingatlanok száma. Az építési vállalkozók is fontosnak tartják, hogy szélesebb körben fennmarad az új építésű lakásoknál a kedvezményes, 5%-os ÁFA alkalmazása. A rozsdaövezetekben megvalósuló lakásépítéseknél érvényesíthető kedvezményes forgalmi adózás rendjét minél előbb kérjük bevezetni. Célszerű lenne az 5%-os lakás ÁFA körének további szélesítését is megvizsgálni.

Ismételten szeretnénk ráirányítani a figyelmet arra, hogy a települések fejlesztési- és szabályozási terveiben barnaövezetek vannak jogszerűen feltüntetve. Ezen belül léteznek a szakirodalomban és a szakmai nyelvezetben használt rozsdaövezetek. Az egyértelműség és az átláthatóság érdekében a rozsdaövezet jogszabályi  meghatározására minél előbb szükség van a kedvezményes ÁFA alkalmazásával összefüggésben. Mivel a rozsdaövezetben lévő területek nagy többségénél telekalakítási eljárásra, övezeti átsorolásra, környezetvédelmi kármentesítésekre van szükség és mindezekkel együttesen műszaki- és üzleti tervek készítésére, építési engedélyezési eljárásokra, hosszas előkészítő folyamatokra lehet szükség. A lakásépítés lendületben tartása érdekében az ÉVOSZ továbbra is javasolja, hogy a szokásos földhivatali, szakhatósági, kormányhivatali, önkormányzati általános ügyintézés rendjéből kerüljenek kiemelésre a rozsdaövezeti fejlesztések. Elsőbbségi ügyintézést, döntéshozatalt kapjanak ezek a fejlesztések, gyorsított eljárási rend kerüljön kidolgozásra és bevezetésre.

A Kormány gazdaságvédelmi intézkedései közül az építési ágazat számára legfontosabbak a további munkaellátottság érdekében megtehető lépései. Ebbe a körbe hangsúlyosan beletartoznak az építési-beruházási célú közvetlen megrendelései, a további befektetések ösztönzése, az ingatlanfejlesztők és a lakosság irányába tehető lakásépítési- és felújítási ösztönzések.

Koji László ÉVOSZ elnök