Bulgária. A gazdaság a vártnál lassabban állt talpra, így idén a növekedés várhatóan 3,8% lesz. A lakásépítés viszont erős a lakáshitelek alacsony kamatai miatt, melyek megfizethetőbbé teszik a lakásokat. Az ingatlan a legbiztonságosabb és legegyszerűbb a befektetni vágyóknak a negatív betéti kamatok elkerülésére. A járvány és annak tartós utóhatásai a nem-lakásépítést viszont erősen lehűtötték, az iroda- és ipari építkezések korábbi megugrása, illetve az egyre kevesebb tervezett projekt miatt. A nagy infrastrukturális projektek haladásának hiánya idén akadályozza a mélyépítés növekedését, de jövőre az alszektor felzárkózhat majd. Bulgária teljes építési teljesítménye idén várhatóan 6,5%-kal, jövőre pedig 16,5%-kal nő majd. 2023-ban a 2021-2027-es EU-s programozási időszakra és a Nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi tervre való felkészülés hiánya majd lehúzza az építési piacot: ebben az évben 24,9%-os zuhanásra számítanak az EECFA bolgár kutatói.

Horvátország. A turisztikai szezon minden várakozást felülmúlt és 16,2 százalékpontot adott az ország GDP-növekedéséhez, a 2020-as -8,1%-ról az idei +8,1%-ra, a Fitch-besorolás pedig egy fokozattal BBB-re ugrott. A horvát építési piac közeljövője nagymértékben függ a világjárvány alakulásától, különösen annak turizmusra gyakorolt hatásától. Az EU és a nemzetközi pénzintézetek válságkezelési finanszírozása azonban tompítja a járványhatásokat. További negatív tényezők még Zágráb város költségvetési válsága, a válság elhárítására szánt pénzek elköltésének bürokratikus késése és a jóval magasabb építési költségek. Ezek mind befolyásolják az építési teljesítmény növekedését, melyet nem az ágazat egészére, hanem szegmensenként kell értékelni (pl. szállodaépítés vs. lakásépítés).

Románia. A gazdaság GDP-arányosan idén év végére várhatóan visszatér a pandémia előtti szintre, miután reálértéken 7%-os növekedést mutatott. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint Románia GDP-növekedésének üteme 2022-ben (5,1%) és 2023-ban (5,2%) is az EU-átlag felett marad majd. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) pedig megalapozhatja az építési piac növekedését. Az EECFA előrejelzése szerint a teljes építési teljesítmény idén enyhén csökken majd ugyan (-0,3%), a következő két évben viszont nőni fog. Az alacsony kamatlábak és a pénzbőség a lakásépítést támogatja majd, míg a nem-lakásépítést továbbra is visszahúzzák a járvány miatt megváltozott munkavégzési szokások és korlátozások. A mélyépítésnek továbbra is nagy növekedési potenciálja van az RRF és a 2014-2020 közötti uniós kohéziós pénzek miatt, a beruházások késései ellenére is.

Szerbia. A tavalyi megszorítások után a gazdaság fellendülése a vártnál gyorsabb volt, és a GDP növekedése a becslések szerint idén eléri majd a 7,3%-ot. Ezt a felgyorsult építési munkák és a megnövekedett tőkebefektetések támogatják, ahol az év folyamán nagy, egyszámjegyű bővülés várható a 2021-es teljesítményben. Az építési teljesítményt a mélyépítési projektek, a hatalmas lakásépítési és ipari beruházások fűtik. Ezenkívül a beruházásokra fordított költségvetési kiadások a tervek szerint rekordszintet fognak elérni: 2022-ben a GDP 7,5%-át fordítják majd erre a célra. Minden mutató az egyre nagyobb növekedés és a tartós, rekordszintű építési teljesítmény irányába mutat az előrejelzési horizonton.

Szlovénia. A gazdaság a vártnál erősebben lendült fel a járvány után. Az egyik legerősebb gazdasági növekedést gyorsító tényező a bruttó állóeszköz-beruházások, melyek hatására az építési teljesítmény talpra állt. Az EECFA előrejelzése szerint a teljes építési teljesítmény a korábban vártnál hamarabb (már jövőre) meghaladhatja a 4 milliárd eurót, 2023-ban pedig elérheti a 4,3 milliárd eurót. Az építési költségek növekedése valószínűleg lelassul majd a 2021-es magas szintről, mely stabilabb építési környezetet eredményezhet, kínálati sokkok nélkül. Így lehetőség nyílik majd több nagy mélyépítési projekt gyors folytatására. Az építési teljesítményhez főként az új lakóépületek járulhatnak majd hozzá. Természetesen az előrejelzés továbbra is attól függ, hogy további karanténok nem akadályozzák az általános gazdasági tevékenységet.

Oroszország. Az építőipar viszonylag sikeresen vészeli át a járvány második évét, és a korábban erre az évre várt stagnálás az év végére 3,2%-os növekedésbe fordulhat át. Ez a váratlanul jó eredmény a hagyományosan aktív állami részvétellel működő szegmensek, a lakásépítés és mélyépítések miatt volt: idén hatalmas pénzek landoltak ebben a két szegmensben. A nem-lakáscélú építés idén is hozzájárult az építési piac növekedéséhez, elsősorban a tavalyról elhalasztott projektek tömeges befejezésének köszönhetően. Mivel azonban ezek átmeneti tényezők, az orosz építési piac növekedése 2022-ben és 2023-ban mérséklődik majd, és az EECFA előrejelzése szerint +1,9%, illetve +1,2% növekedést könyvelhet majd el évente (mivel a pozitív dinamika potenciáljának egy része már idén kimerült).

Törökország. A ​​gazdaság 2020. 3. negyedévében kezdett magához térni a járványból, amely 2021. 2. negyedévében magas GDP-növekedéssel folytatódott. Bár Törökország tavaly június 1-jén megszüntette a legtöbb korlátozást a magas átoltottság miatt, most, ahogy egész Európában, elindult a járvány negyedik hulláma (igaz, még viszonylag kevesebb új esetszámmal). A becsült gazdasági növekedés idén év végére körülbelül 10% lesz, de az elmúlt hónapokban a legfőbb aggály a líra leértékelődése miatti magas infláció volt. A megkezdett építkezések nagymértékben bővültek, de a befejezések száma enyhén csökkent 2021 első 9 hónapjában. A kormány előírja, hogy a kamatlábak (a jelzáloghiteleké is) az építési költségek növekedési üteménél alacsonyabbak maradjanak. A reáljövedelmek pozitív szinten tartása a magas infláció idején fontos a lakások és más ingatlanok iránti kereslet szempontjából. Az EECFA előrejelzése szerint a teljes építési teljesítmény pozitív lesz az előrejelzési horizonton, 2,6%-os átlagnövekedéssel 2023-ig.

Ukrajna. Az építőipar számára az idei év az építésügy-szabályozás befejezésének éve (mely még 2019-ben kezdődött). Szeptember közepén az új Építészeti és Városrendezési Állami Főfelügyelőség teljes jogú új testületként kezdett dolgozni saját felépítéssel, hatáskörökkel és új munkaelvekkel. Ukrajna építési piacán 2021. 2. felében fellendülés volt tapasztalható a beruházási aktivitás és az építkezés újraindítása terén. A stabil lakossági kereslet miatt továbbra is a lakásépítési szegmens az építőipar motorja. A megnövekedett építési költségek azonban az építési piac fejlődésének fő korlátai idén a lakásprojektek aktív megvalósítása ellenére (melyeket a jelzáloghitelezés élénkülése, a feldolgozóipar iránti megnövekedett kereslet, valamint a finanszírozás magas volumene támogat).

Forrás: EECFA Construction Forecast Report, 2021 Winter.  Az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association) nyolc kelet-európai ország építési piacát kutató nemzetközi szövetség.  www.eecfa.com