Tovább tart az építőipar mélyrepülése. A vállalkozások nagy többsége az árbevétele és a jövedelmezősége további csökkenésére számít. Növekszik a lánctartozás mértéke. Kitörési pont a lakásépítés- és lakásfelújítás területe lehet. Érdemleges pozitív fordulatot ágazati szinten 2026. évtől lehet várni. A vállalkozások az erős versenyben hatékonysági intézkedéseket tesznek. A 2025. év a megmaradás és az erőgyűjtés éve az építésgazdaságban hangsúlyozza Koji László, az ÉVOSZ elnöke.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tagszervezeteit és az építőipar további jelentős szereplőit, 400 céget megkeresve felmérte, hogy 2024. évben milyen változásokat hoztak a piaci körülmények, a cégek milyen várakozásokkal tekintenek a 2025. évre. A válaszadó cégek között magas arányban voltak a közepes és nagy vállalkozások.

Az orosz-ukrán háború, az állami beruházások elmaradása és a lakossági kivárások okán 2024-ben a vállalkozások közel felének csökkent az árbevétele.

2025. évben a vállalkozások kevesebb mint negyede számít árbevétel növekedésre, 44% árbevétel csökkenésével kalkulál.

A vállalkozások árbevétel arányos jövedelmezősége nagy szóródást mutat.

2025-re vonatkozóan a válaszadók mindössze 11,1%-a vár javulást, 52% csökkenésre számít az árbevétel-arányos jövedelmezőség tekintetében.

A korábbi felméréshez hasonlóan a válaszadó cégek 82%-a tevékenységüket leginkább akadályozó tényezőként a megrendelések hiányát emelte ki. Az ezt követő tisztességtelen versenyt idén a válaszadók kicsivel több mint fele (52%) jelölte meg, ami szignifikáns növekedés a tavalyi egyharmadhoz képest. Harmadik helyre a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága került, 48,1%-kal. Az inflációt valamint a magas adminisztrációs terheket is majdnem minden második vállalkozás említette (44,4%). A konkurencia a válaszadók kicsivel több mint harmadának (37%) jelent akadályt.

A válaszadók több mint fele (55,6%) egyáltalán nem tudta érvényesíteni az árváltozást a megrendelők felé az elmúlt évben, a többiek is csak részben. 2025. évre vonatkozóan egyik felmérésben szereplő vállalkozás sem nyilatkozott úgy, hogy rendelésállománya meg fogja haladni a jelenlegi kapacitást.

10 válaszadó közül 9 nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt hat hónapban üzleti partnerei késedelmesen fizettek. A felmérésben résztvevő cégek 81,5%-ának volt kintlévősége december 31-én, átlagosan a kiszámlázott árbevétel 11%-a. A kintlévőséggel rendelkező cégek úgy ítélik meg, hogy ennek a tartozásnak a 90%-a hajtható be peres út nélkül.

A lánctartozás mértéke a válaszadók 45%-a szerint növekedett partnerei körében, a többieknél nem változott.

A szűkülő piaci lehetőségek közepette a válaszadó cégek 26%-a számol létszámcsökkentéssel, 63%-uk azonban még ebben a helyzetben is az alkalmazottak megtartását tervezi a következő 6 hónapban. Csak a válaszadók 11%-a számol létszámnövekedéssel. A válaszadó cégek 60%-a elegendő számú és összetételű szakmunkással rendelkezik a megrendelések teljesítéséhez. Legnagyobb hiányt a szakipari munkáknál jelezték (ács, villanyszerelő, gépkezelő, kőműves, bádogos, lakatos, burkoló, útépítő szakmunkás), de hiány van mérnökökből (építészmérnök, építőmérnök, gépészmérnök, előkészítő mérnök, villamosmérnök, BIM tervező, BIM manager) is.

A hatékonyság növelése érdekében a szűkülő piaci lehetőségek közepette a válaszadó vállalkozások 60%-a tervez digitalizálást. 52%-uk szervezetátalakítással, 48%-uk a termék/szolgáltatásmix változtatásával szeretné növelni a hatékonyságot. 37% energiatakarékossággal vagy saját beruházással reagál a szűkülő piaci lehetőségekre, a válaszadók harmada (33,3%) csökkentené a létszámot.

Az elmúlt öt évben minden, a felmérésben részt vevő vállalkozásnál történt valamilyen, a vállalkozás digitalizációját célzó fejlesztés.

A vállalkozások több mint felénél (51,9%) több delegált szakember irányítja a digitális átalakulást, valamivel több mint harmaduknál (37%) pedig egy igazgató a felelős, ami azt jelenti, hogy szervezetten történik az átalakulás.

A digitális átalakulást leginkább akadályozó tényezőként a szakértői tudás hiányát, a változásra való hajlandóság hiányát, valamint a megfelelő irányítás hiányát jelölték meg.

A felmérésben szereplő cégek a digitalizációs átalakulástól leginkább a hatékonyság növelését, valamint az ügyfelek elégedettségének növekedését várják eredményként.

A digitális átalakulás során a felmérésben szereplő vállalkozások 85,2%-a számára jelentettek kihívást az átalakulás költségei. A válaszadók több mint felénél (52%) lassította a folyamatot a kockázatkerülő cégkultúra miatti ellenállás.

A nehézségek ellenére a vállalkozások több, mint 85%-a biztosított valamilyen digitális technológiai vagy informatikai képzést alkalmazottainak az elmúlt évben. Legnépszerűbb a cégek által szervezett képzések voltak.

A 2025. év az erőgyűjtés éve Koji László szerint. Az ÉVOSZ elnöke feladatként jelöli meg az építőipar számára a hatékonyság növelését az egész építésgazdasági értékláncban, a hazai építési termékek helyzetbehozását, a digitalizációt, a zöld építést, az új ágazati jogszabályoknak való megfelelést. A megrendelői oldaltól a minőségi megrendelések növekedését kell kérni és elvárni.

ÉVOSZ összefoglaló, 2025. április 16.