A hazai építőipar szárnyalása 2018 első felében is folytatódott a 2017-es rekord évet követően, 2018 első félévében a 2017-es év mind a két félévét jellemző összeget megdöntötte a 6 hónap alatt megkezdett kivitelezési munkák összértéke, ami megközelítette a 1300 milliárd forintot. 2017 azonos időszakához képest 15 százalékos bővülés volt megfigyelhető folyó áron, az első negyedév 667 milliárdja után a második három hónap során 622 milliárd forintot tett ki az Aktivitás-Kezdés-mutató.

Bár az építőipar összességében növekedést mutatott, az építési fázisba lépett magasépítési projektek esetében mérséklődés volt tapasztalható, ami elsősorban az előző félévekhez képest lényegesen kisebb összegben elindított társasházi lakás kivitelezéseknek köszönhető. 2018 első felében 550 milliárd forint értékben kezdődtek kivitelezési munkák a magasépítési szektorban, ami 2017 mind a két félévénél alacsonyabb értéket jelentett. Az első negyedéves közel 270 milliárd forintos Aktivitás-Kezdés mutató után a második negyedév során 273 milliárd forint összegben léptek építési fázisba beruházások.

A magasépítéseken belül az Aktivitás-Kezdés mutató csökkenése a lakásépítési szektorban és a nem lakáscélú magasépítések esetében is megfigyelhető volt, utóbbiakat azonban sokkal mérsékeltebben érintette. Összesen közel 400 milliárd forint értékben, az első negyedév 190 milliárd forintja után a második negyedévben 206 milliárd forint összegben indult el nem lakáscélú magasépítési projektek kivitelezése. Elkezdődött például a REHAU-Automotive újhartyáni autóalkatrész gyártó üzemének valamint az Airport City Logisztikai Park EF épületének építése illetve a B.Braun Medical telephelyének munkálatai is Gyöngyösön. De a kivitelezők több nagyobb léptékű irodaépítésbe is belefogtak, mint például a Nordic Light Trio, vagy a Váci Greens E épülete illetve kezdetét vette a Szervita Square irodaház kivitelezése is.

A már eddig is rekordokat döntögető mélyépítési szektornak még egy fokozattal sikerült nagyobb sebességre kapcsolnia. 2018 első féléve során 740 milliárd forintos összegben indultak el mélyépítési kivitelezési projektek, vagyis az összeg meghaladta az eddigi rekordnak számító 2017-es év mind a két féléves Aktivitás-Kezdés mutatóját, sőt az eddigi legmagasabb értéknek számító 2014 első félévit is sikerült megdöntenie. Az első negyedévben 390 milliárd forint összegben a második negyedévben pedig közel 350 milliárd forintból indultak el építkezések a szektorban.

A bővülés motorját továbbra is az út- és vasútépítések jelentik, az első félévben a több mint 538 milliárd forintos Aktivitás-Kezdés mutató megközelítette 2017 teljes évet jellemző összegét. Ebben elsősorban az első negyedéves rekord érték játszotta a jelentős szerepet, de a második három hónap során is több mint 230 milliárd forint értékben indultak el kivitelezési projektek, ami az elmúlt évek negyedéves Aktivitás-Kezdés mutatóit vizsgálva szintén az egyik legmagasabb összeget jelentette. Elkezdődött például az M44-es autóút harmadik – Kondoros és Békéscsaba közötti – szakaszának építése, az M8-s gyorsforgalmi út Körmend és Rábafüzes közötti szakaszának beruházása, az M0-as déli szakaszának felújítása, valamint az M4-es Cegléd és Abony közötti szakaszának építése.

A lakásépítések területén a kedvezményes lakásáfát már a bevezetésekor meghatározott ideig tervezték érvényben tartani, és a kivezetésének 2020. január 1-i ideje is ismert volt, mégis sokakat sokként ért a nyári bejelentés, hogy a hosszabbítási remények ellenére az előbb említett időponttól ismét 27 százalékra emelkedik az újépítésű lakásokat terhelő áfakulcs.

Már korábbi elemzéseinkben is foglalkoztunk vele, hogy a bizonytalan hosszabbítás miatt a beruházók a 2019 december 31-ig történő befejezésre törekednek. A jelenlegi piaci körülmények, a kivitelezői hiány és építőanyag-hiány azonban jelentősen nehezíti az előbb említett dátum betartását. Az áfa körüli bizonytalanság már a bejelentés előtt is azt vetítette előre, hogy ahogy haladunk előre az időben fokozatosan visszaesés tapasztalható majd az elindított lakásépítési projektek esetében. Ezt a várakozást a társasházi lakásépítésekre vonatkozó második negyedéves Aktivitás-Kezdés mutató csökkenése igazolta is, tehát már a bejelentés előtt kevesebb fejlesztő mert építkezést elindítani. A mostani helyzetben az eddigi áfahosszabbítási remények elszállásával pedig ez fokozattan igaz lehet. Sőt a mostani bejelentéssel akár már meghirdetetett projektek is törlésre kerülhetnek, főként ott, ahol a munkálatok még nem indultak meg, vagy kezdeti fázisban tartanak.

A lakásépítések szempontjából nagyon fontos kérdés lehet, hogy a kedvezményes áfakulcs pontosan milyen módon kerül kivezetésre. Nagyon sok projekt várható átadási dátuma esik ugyanis 2019 második felére, amely befejezési időpont a szektort jellemző csúszásokat elnézve könnyen veszélybe kerülhet. De szintén nem tudunk sokat arról, hogy esetleg a családok támogatása kapcsán lehetséges-e egy olyan megoldás, ami kompenzálná az áfakulcs emelkedése miatti jelentős áremelkedést. Amely esetben a fejlesztőknek a megemelkedett árak ellenére sem kellene a legdrasztikusabb keresletvisszaesésre készülniük, és így továbbra is bele mernének vágni projektekbe. De az sem látszik még, hogy az áfakulcs ismételt megemelkedéséből esetleg mennyit hajlandóak lenyelni a beruházók, hogy az így kevésbé emelkedő árakon még legyen kereslet a lakásokra, vagyis továbbra is legyenek fejlesztések a piacon. A kérdőjeleket tehát nem sikerült feloldani a bejelentéssel, sőt azok inkább csak szaporodtak, a kérdések megválaszolása pedig égető lehet a szektor jövője szempontjából. 

Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 2. negyedév, ebi@ibuild.info