Kína a múlt heti pekingi APEC-csúcstalálkozón az Egyesült Államokkal tető alá hozott megállapodásában először vállalta, hogy csökkenteni fogja károsanyag-kibocsátását. Bár az ország az utóbbi években jelentősen bővítette megújulóenergia-termelési kapacitásait, a szakértők még óva intenek a túlzott optimizmustól. Ha betartják a vállalásokat, az eddiginél is gyorsabban nőhetnek a zöld beruházások az ázsiai országban.

A megegyezés kínai részről nem tartalmaz konkrét vállalásokat, a felek mindössze abban állapodtak meg, hogy Kína 2030-ig 20 százalékra növeli a megújuló- és az atomenergia részesedését az energiatermeléséből. A nem-fosszilis energiaforrások részesedése jelenleg 10 százalék körül van.

Az ázsiai ország a világ károsanyag-kibocsátásának 30 százalékáért felelős, és kétszer annyi üvegházhatású gázt termel, mint a második legnagyobb szennyezőnek számító Egyesült Államok. Az amerikai kormány előrejelzései szerint ha a tendenciák nem változnak, akkor a kínai kibocsátás 2040-re nagy valószínűséggel meg fog duplázódni.

Megállapodtak - Barack Obama amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök a pekingi Nagy Népi Csarnokban tartott fogadási ünnepségen 2014. november 12-én az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés, az APEC kínai csúcstalálkozóján Pekingben. 

Eddigi eredmények

Kína minden más államnál több nap- és szélerőművet helyezett működésbe az utóbbi években, emellett pedig több tucat vízi erőművet épített az ország területén és azon kívül is. A vízi erőművek termelése évi 6 százalékkal növekedett 2010 óta. A szélerőművek által termelt áram évi 26 százalékot bővül, a napelemek kapacitása pedig az évi 90 százalékkal nő.

Számos rendkívül szennyezett levegőjű kínai nagyvárosban (pl. Pekingben) már megkezdték a szénerőművek kiiktatását.

A kormány jelenleg azt fontolgatja, hogy országos szinten is korlátoznák a szénalapú energiatermelést. Idén egy-két százalékkal csökkent a szénfogyasztás a kelet-ázsiai országban. Kína az utóbbi három évtizedben jórészt a szénenergiától nagyban függő iparágakra építette gazdaságát, ezek az ipari szektorok  évente több százmillió tonna szén-dioxidot juttatnak a légkörbe.

Az arcát a légszennyezés miatt maszkkal takaró fiú Pekingben

Átalakítani kell

A szén jelenleg Kína áramtermelésének 80 százalékát adja, ezért a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése megköveteli az energiatermelés átalakítását. Pekingnek a most vállalt célok eléréséhez szigorúbb energiahatékonysági szabályokat kell elfogadnia és betartatnia. Az erőművek és az épületek energiahatékonyságát is növelnie kell, és jobb minőségű szélturbinákat és napelemeket kell gyártania és működtetnie.

Növelni kell a megújuló energiaforrások részesedését, és olyan ösztönzőket kell teremtenie, amelyek arra sarkallják majd a fogyasztókat, hogy váltsanak megújuló energiára és takarékoskodjanak az árammal. Széles körben elérhetővé kell tenni a napelemek telepítésének finanszírozását. Az amerikai kormány például adókedvezményben részesíti azokat, akik megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezéseket helyeznek üzembe. Az Origo idézi a Deutche Bank elemzését, ami megállapította, hogy jelenleg tíz, 2016-ban viszont valószínűleg már ötven USA tagállamban kerül egyensúlyba a környezetbarát, napelemekkel előállított és a hálózati áram ára. 

Fotó: MTI/EPA/Ho Hvi Jung, Thinkstockphotos.com