Kevesebb lakás épül a fővárosban, átlagosan 10 százalékkal drágábban a tavalyinál

Az Otthon Centrum szeptemberi felmérése szerint a fővárosban 13,7 százalékkal kevesebb újlakás-projekt van a megvalósítás különböző szakaszában a tavaly szeptemberihez képest, az épülő és tervezett lakások száma 4000-rel, 11,8 százalékkal csökkent. Az ingatlanközvetítő hálózat október első felében adta hírül: Budapesten 404 projektben 30 ezer lakás épül a felmérés szerint.

A harmadik negyedévben 29 új projekt indult, ez a tavalyi harmadik negyedévben megkezdett 47 projekthez képest jelentős, 38 százalékos csökkenés, az átlagos kínálati négyzetméterárak ugyanakkor 10,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel ezelőttihez képest. A városrészek közül továbbra is a XIII. kerület vezet 66 projekttel, a XI. kerület pedig 48 projekttel a második, ezt követi a III. kerület 39 és a VIII. kerület 29 projekttel.

A harmadik negyedévben a legtöbb, négy új projekt a XIV. kerületben indult el. A külső pesti kerületek is kezdenek felzárkózni, a közlemény szerint kiemelkedő a XIX. kerület három új projekttel.

Az új építésű lakások átlagára négyzetméterenként 1,15 millió forint volt a harmadik negyedévben. A legmagasabb, 2,5 millió forintos átlagárat a XII. kerületben kell fizetni az új építésű lakásokért, ezt az V. kerület követi átlagosan 2 millió forinttal. A II. és a VI. kerületben az átlagos kínálati négyzetméterár 1,5 millió forint fölött alakult a felmérés időpontjában.

A többi budai és belvárosi kerületben egymillió forint körül alakult a négyzetméterár, míg a külső pesti kerületekben ez alatt kínálták az új lakásokat. A legolcsóbb fajlagos ár továbbra is a XXIII. kerületben van, az itt kínált új lakásokra négyzetméterenként 708 ezer forintos átlagos ár jellemző.

A piaci verseny miatt emelkedni fog a zöld otthonok aránya Magyarországon

A jogszabályi előírásoknak és a piaci versenynek köszönhetően folyamatosan emelkedni fog a magasabb energetikai hatékonyságú zöld otthonok aránya a magyarországi ingatlan állományban - közölte Kricsfalussy Tamás, a Metrodom Csoport értékesítési igazgatója október első felében az MTI-vel.

A hiteles energetikai tanúsítványok adatbázisát az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) részeként a Lechner Tudásközpont üzemelteti, az innen szerzett adatok alapján a szakember megállapította, hogy a BB (közel nulla energiafelhasználású) szint aránya (amelynek kötelező eleme például, hogy az energia felhasználása legalább 25 százalékban megújuló forrásból származzon) látványosan növekszik: a 2016-os 0,37 százalékról, 2021-re már 4,68 százalékra nőtt. Ehhez hozzájárult, hogy az újépítésű lakásoknál 2022. június 30-tól már ez a minimális szint, amivel használatbavételi engedélyt kapnak.

Eredetileg 2021. január 1. lett volna a bevezetés napja, de ezt meghosszabbították, ezért a szakember a következő 1-2 évben a BB energetikai besorolású ingatlanoknál számít a legmarkánsabb növekedésre. A Metrodom Csoport értékesítési igazgatója úgy vélte, a BB-s besorolások várhatóan a CC-s besorolású (korszerű) lakások rovására fognak növekedni, mindez pedig már idén is látszik: míg tavaly a CC besorolású lakások aránya 27,36 százalék volt, ez idénre 20,22 százalékra esett vissza. Közölte, a szabályozással 2022. július 1-től az újonnan épülő lakások közül eltűnnek a CC-sek, innentől valamennyi újonnan megépülő lakás energetikai szempontból zöldnek lesz tekinthető.

A szakember ugyanakkor rámutatott, az egyébként néhány éve még korszerűnek számító CC-s minősítésű lakások műszaki tartalmának növelése a BB, pláne az AA (közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynél jobb) besorolás eléréséhez se nem egyszerű, se nem olcsó. A teljes kiviteli költség mérettől függően 4-5 százalékát teszi ki a műszaki tartalomnak az a különbsége, amely a CC-s és BB-s besorolást választja el egymástól, ami az egyik oka az ingatlanárak növekedésének is.

Épülő lakópark Káposztásmegyeren , fotó:Varga György MTI

Dobogós a magyar lakásépítési kedv növekedése az EU-ban

A lakásépítési engedélyek száma alapján Magyarország a harmadik helyen áll az uniós rangsorban; az EU hivatalos statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint idén a második negyedévben 68,3 százalékkal több lakásépítési engedély adtak ki, mint 2020 azonos időszakában - adta hírül az ingatlan.com október első felében.

A listát Görögország vezeti 100 százalékos növekedéssel, a második helyet pedig Franciaország szerezte meg, ahol 77 százalékkal nőtt a lakásépítési engedélyek száma éves összevetésben.

A közleményben Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője kifejtette, az építkezési kedvnek a kedvezményes, 5 százalékos lakásépítési áfa idei visszavezetése és az állami támogatások kibővítése adott új lendületet. Az októbertől elindult zöld otthon program, amelyben kedvezményes lakáshitelt kaphatnak az energiatakarékos lakóingatlant építők vagy vásárlók, további keresletnövekedést eredményezhet - tette hozzá a szakember.

Balogh László a közleményben arra is felhívta a figyelmet, ha újabb járványsokk vagy gazdasági megtorpanás nem szakítja meg a felívelést, akkor a 2020-as évek közepére akár az uniós lista élére kerülhet Magyarország. A lakásépítési kedv növekedése az építőipari teljesítményen keresztül a gazdasági növekedéshez is hozzájárul, ráadásul a használt lakások piacán is élénkülést hozhat. A legtöbben ugyanis a meglévő lakóingatlanuk eladásából finanszírozzák az újonnan épült otthonuk megvásárlását, így még több háztartás dönthet a költözés mellett.

Az ingatlan.com elemzése szerint a lakásépítési kedv felfutásával összhangban vannak a kínálati adatok: október elején az egy évvel korábbihoz képest országosan 49 százalékkal több új lakóingatlant kínáltak eladásra. Az ingatlanhirdetési portálon 8153 új építésű lakóingatlan-hirdetésből válogathatnak az új lakások vagy házak vevői.

Forrás: MTI

Borítókép: Budapart , Palkó György