Az energiaárak növekedése kockázati tényező a kereskedelmi ingatlanpiac számára

A kereskedelmi ingatlanpiac számára kockázatot jelentenek az emelkedő energiaárak és az ebből adódó inflációs nyomás, illetve az erre reagáló szigorodó monetáris politika, amely a finanszírozási költségek növekedését is eredményezte - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója október végén egy online sajtótájékoztatón.

Nagy Tamás a jegybank őszi Kereskedelmiingatlan-piaci jelentésében mindezek mellett kockázati tényezőként említette az építési költségek emelkedését, valamint a forint árfolyam gyengülését. Mindezek együttesen az MNB igazgatója szerint a reálgazdasági kilátások romlását vetítik előre.

A legmeghatározóbb szegmens, az irodapiac alakulásáról elmondta, hogy a bérleti kereslet a koronavírus-járvány után kialakult alacsonyabb szinten stabilizálódik. A bérleti kereslet harmadával marad el már több negyedéve a járvány előtti szinttől. "Ez a viszonylag gyengébb kereslet találkozott az idén új iroda átadásokkal", ennek hatására a félévkor 9,9 százalékos kihasználatlansági ráta a harmadik negyedévben 11 százalékra emelkedett - mondta, hozzátéve, hogy ez még elmarad a kritikus szinttől.

Ugyanakkor jelezte, a még "csőben lévő" fejlesztésekkel a meglévő irodaállomány mintegy 11 százaléka újulhat meg, vagy kerülhet újra piacra. Amennyiben ezeknél az új átadásoknál is hasonlóan alacsony lesz a bérleti kereslet, akkor a kihasználatlansági ráta vélhetően tovább nő. Ugyanakkor az ipar-logisztika területén a bérleti kereslet folyamatosan erősödött az e-kereskedelem térnyerése miatt. Ebben a szektorban a kihasználatlansági ráta az idén júniusban mért 6,4 százalékról a harmadik negyedévben 4,9 százalékra csökkent.

A kiskereskedelemben az igazgató szerint heterogén kép kezd kialakulni: összességében a kiskereskedelmi forgalom, főként az üzemanyagértékesítés miatt még nőni tudott, de a szektoron belül az élelmiszerforgalomban már nyáron korrekció történt. Az emelkedő rezsiköltségek miatt a háztartásokban csökken a rendelkezésre álló jövedelem, emiatt várhatóan az év második felében tovább zsugorodik a forgalom a szektorban, ami a kiskereskedelem számára kockázatot jelent.  

A szállodáknál vegyes kép alakult ki: az év első felében a Magyarországon eltöltött vendégéjszakák száma több mint a duplájára emelkedett éves összevetésben. Ez a folyamat érdemben tudta segítette a szállodaszektort - mondta Nagy Tamás.

Többségi tulajdont szerez az Otthon Centrum az Open House franchise és hitelközvetítő holding társaságban

Többségi tulajdont szerez az Otthon Centrum Holding Kft. az Open House franchise és hitelközvetítő holding társaságban, miután a Gazdaság Versenyhivatal (GVH) határozatával a tranzakció utolsó előfeltétele is teljesült - tette közzé az ingatlanközvetítő a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján október utolsó napjaiban.

Az Otthon Centrum tájékoztatása szerint a GVH megállapította, hogy a tranzakció eredményeképpen megvalósuló összefonódás nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacokon.

Az Otthon Centrum április 11-én kötött megállapodást az Open House hálózat tulajdonosaival, akik kisebbségi tulajdonosok maradnak a holding társaságban és az operatív irányításért is ők felelnek, a saját irodáikat pedig Open House franchise partnerként üzemeltetik.

Az Otthon Centrum nettó árbevétele 6,2 milliárd forintot tett ki 2021-ben szemben az egy évvel korábbi 4,4 milliárd forinttal. A társaság adózott eredménye tavaly 755,8 millió forintra nőtt a 2020-as 500 millió forintról. A csoport tavaly rekordot ért el mind az ingatlan hálózati forgalom, mind a hitelközvetítés terén.  A holding saját tőkéje 2,63 milliárd forintot, jegyzett tőkéje 422,8 millió forintot tett ki 2021 végén. Az Otthon Centrum kötvényeivel van jelen a Budapest Értéktőzsdén.

Lassult a lakásárak emelkedése a második negyedévben

Az első negyedévi 8,9 százalékról a második negyedévre 6,3 százalékra mérséklődött a használt lakások árának emelkedése, míg az újaké 6,6 százalékról 3,3 százalékra lassult. Az előző év azonos időszakához mért lakásár-emelkedés 23,7 százalékot ért el - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Lakásár-index című második negyedévi kiadványából. Ilyen mértékű, négy negyedév alatt bekövetkező drágulásra még nem volt példa a megfigyelések kezdete óta - tette hozzá a jelentés.

Az újabb áremelkedés növekvő infláció és romló hitelezési feltételek mellett következett be. Az új lakások építésére és vásárlására folyósított lakáshitelezés még bővült az év első felében, ám a használt lakásoknál már lassulás mutatkozott: itt a folyósított hitelek száma negyedével, összege 5,0 százalékkal csökkent - jegyezte meg a KSH.

A 2015-ös bázisidőszak óta több mint két és félszeresére drágultak a lakások mindkét részpiacon: a használt lakások indexe 251,4 százalék, az újaké 259,1 százalék volt az idei második negyedévben. Az új és a használt lakások összevont árindexe elérte a 252,8 százalékot.

Az első fél évben a lakások átlagos ára 47,8 millió forint volt, 1,8 millióval több, mint az elmúlt évben. Az átlagos négyzetméterár 804 ezer forint, 85 ezerrel több, mint 2021 átlagában.

Budapesten a fajlagos ár átlaga meghaladta az 1 millió forintot, 15 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Még drasztikusabban nőttek az árak vidéken: a megyeszékhelyek és a kisebb városok átlagos újlakás-ára egyaránt 18 százalékkal haladta meg a 2021. évit.

Ugrásszerű volt a drágulás Debrecenben, Győrben, Szegeden. Siófokon az árak már utolérték a fővárosiakat, ugyanakkor Nyíregyházán a fajlagos ár még nem érte el az 500 ezer forintot - derül ki a KSH összefoglalójából.

Forrás: MTI

Fotók: Pexels.com