Idén a lakáspiacon a forgalom és az árszint is 10-15 százalékkal nőhet

Az idei év egészét tekintve a lakáspiacon kétszámjegyű (több mint 10 százalékos) árnövekedés várható, a forgalom pedig a 2020-as 15 százalékos csökkenéssel nagyjából megegyező mértékű bővülést követően elérheti a 155 ezret - derül ki az OTP Jelzálogbank december első felében publikált legfrissebb Lakóingatlan Értéktérkép elemzéséből.

Az elemzés a Nemzeti Adó- és Vámhivatal első három negyedéves adatait vette alapul, amelyek éves összevetésben országosan 11 százalékos drágulást mutatnak.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az első negyedévben 17 százalékos, míg a második három hónapban egyharmados forgalomnövekedés látszik, a tavalyi év hasonló időszakával összevetve. A megyei jogú városokban és a kisebb városokban Budapestnél ismét jobban, 12 százalékkal, illetve 15 százalékkal nőttek a lakásárak, a fővárosban 5 százalékos volt az áremelkedés üteme.

Bár tavaly sokkoló volt a lakáspiac rövid, március-áprilisi befagyása, összességében inkább csak megtorpant a már amúgy is lassuló növekedés, hogy aztán idén - döntően állami ösztönzők hatására - új erőre kapjon. A koronavírus hatására nem alakult ki valódi válsághelyzet a lakáspiacon a bank szakemberei szerint, inkább a vevői preferenciák változtak meg látványosan, miközben a magyar gazdaság meglepően jól átvészelte a kizökkenést, és a hitelpiac jól teljesít továbbra is.

Az idén bevezetett számtalan támogatási forma fennmaradásáig, de akár 2022 végéig nem is azonosítható olyan jelentős kockázat, ami biztosan fordulóra késztetné a jelenleg pozitív irányú piaci mutatókat.

A OTP Jelzálogbank munkatársai szerint a járvány hatására egyrészt sokan újragondolják lakhatásuk minőségét, vagy módosítanak elvárásaikon, illetve megtakarításaik elköltésekor az otthonteremtés került első helyre, és ezek mind a keresletet élénkítik. Emellett az erősödő inflációs félelmek, és az elindult kamatemelés mellett is még olcsó hitelek szintén lakásvásárlásra ösztönöznek.

Ugyanakkor bár sokakat elbizonytalaníthat a lakásvásárlástól az, hogy hét év folyamatos, európai szinten is egyedülállóan meredek áremelkedés után idén tovább száguld a lakáspiac, a jelenlegi támogatások és kamatkörnyezet vonzereje igen nagy lehet.

A fővárosban a befektetők átlagosan 47 millió forintért vásároltak ingatlant novemberben

A fővárosban a vevőket leginkább a befektetés motiválta az ingatlanvásárlásnál – adta hírül a Duna House december első felében. A célok között a befektetési szándékot követte a nagyobb lakásba költözés és az első lakás megvásárlása. A befektetők átlagosan csaknem 47 millió forintot költöttek erre a célra novemberben.

Budapesten a kiváló állapotú ingatlanokat keresték a vásárlók, vidéken viszont nyitottabbak voltak a lakható és felújítandó lakások iránt. Vidéken a befektetés és a nagyobb ingatlanba költözés hasonló mértékben motiválta a vevőket, akik átlagosan 21,5, illetve 44 millió forintért vásároltak lakást a múlt hónapban.

A panelekért az ország keleti részén átlagosan 373 ezer forintot, a nyugati részén pedig 359 ezer forintot kellett fizetni négyzetméterenként. Téglalakásoknál ez az összeg 426 ezer, illetve 423 ezer forint volt.

A vidékiekhez képest a fővárosi lakások azonban 1,5-2-szer magasabb árakon keltek el novemberben is: Budán a panelek fajlagos ára 644 ezer forint volt, Pesten 546 ezer forint, a téglalakások négyzetméterára a budai oldalon elérte 975 ezer forintot, Pesten pedig a 642 ezer forintot.  

A Duna House becslése szerint 11 022 darab tranzakció történt novemberben, amely a tavalyinál 3 százalékkal gyengébb, de a 2019-es adatnál 3,9  százalékkal erősebb.

Az év első kilenc hónapjában 30 százalékkal nőtt az építési engedélyek száma éves összevetésben

Az év első kilenc hónapjában több mint 22 ezer építési engedélyt adtak ki, 30 százalékkal többet, mint egy évvel korábban; az élénkülést a január elsejétől ismét 5 százalékra csökkentett új lakások áfája támogatta – közölte a Takarék Csoport december elején.

A csoport elemzői által összeállított Takarék Index szerint jelentős volt a különbség 2020-ban és 2021-ben a társasházi és a családi ház jellegű építések dinamikájában. Ez utóbbi tavaly jóval kevésbé esett vissza az előző évekhez képest, a társasházi építéseknél sokkal drámaibb volt a csökkenés.

Míg 2017-2019-ben a társasházi jellegű építési engedélyek száma meghaladta az egyszerű bejelentéssel létesítendő lakások számát, addig 2020-ban ez megfordult, miután utóbbiaknál 20 százalékos, előbbieknél viszont 49 százalékos volt a visszaesés. A kiadott építési engedélyek idei növekedésének hátterében elsősorban az egyszerű bejelentések bővülése állt, az első kilenc hónapban majdnem 15 ezer ilyen történt, a tavalyi egész éves, kevesebb mint 13 ezer után.

Ezzel szemben társasházi lakásokra valamivel több mint 7500 engedélyt adtak ki idén az első háromnegyed évben, 3 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A társasházi lakásépítési engedélyek lassabb felfutása nem meglepő, egy társasházi projekt előkészítése és engedélyeztetése hosszabb időt vehet igénybe.

Budapesten a 2021 januárja és szeptembere között országosan megfigyelhető élénküléshez képest nem látszott javulás az engedélyek számában. Az első kilenc hónapban körülbelül 4200 engedélyt adtak ki, ami 2015 azonos időszaka után a legalacsonyabb szám. A fővárosi piac lassabban indulhat, mert itt a társasházi építéseken belül is nagyobb projektekről van szó, amelyek előkészítése még hosszabb lehet.

A megyei jogú városokban az egyszerű bejelentések száma emelkedett az év első három negyedévben 2020 azonos időszakához képest, és meghaladta a 2017-2019-es szinteket is. Emellett a társasházépítések is élénkültek.

A városokban is jelentős emelkedés volt az egyszerű bejelentésekben és a nem egyszerű bejelentésekben egyaránt, előbbiek száma meghaladta a 2017-2019-es szinteket is, utóbbiaknál megközelítette a 2019-est.

A községekben az év első kilenc hónapjában az egyszerű bejelentések száma megközelítette a 6 ezret, ami éves összevetésben 58 százalékos, 2019-hez képest pedig több mint 34 százalékos emelkedés.

A Takarék Index szerint az energiahatékony új lakások vásárlására vagy építésére október óta elérhető Növekedési Hitelprogram (Nhp) Zöld Otthon Hitel tovább pezsdítheti az ingatlanpiacot mert nagyon kedvező kamatozású forrást biztosít a vásárlóknak, ráadásul a családi otthonteremtési kedvezményt igénylőknek nulla százalékos hitelkamat mellett érhető el.

Forrás: MTI

Fotó: Wikipédia/Rovibroni, Morguefile.com