A járvánnyal összefüggő, vírusos megbetegedések az építőiparban továbbra sincsenek, a 17. hét is úgy telik el, hogy megbetegedések a tervezői, kivitelezési, lebonyolítói munkát nem akadályozzák. A vállalkozások felelősségteljesen megtették a szükséges egészségügyi, munkaszervezési, ellenőrzési intézkedéseket annak érdekében, hogy a megbetegedések elkerülhetőek legyenek. A munka  egészségügyi intézkedéseknek, munka-átszervezéseknek, szállásproblémáknak, megsokasodott koordinációs feladatoknak immár hetek óta jelentős költségnövelő kihatása van.

Az építési vállalkozások meghatározó többsége a járványhelyzet melletti munkavégzésre teljes egészében berendezkedett. A 60 év feletti korosztályban lévő kisvállalkozók és önfoglalkoztatók körében találunk mestereket, akik a tevékenységüket átmenetileg felfüggesztették.

Az építőipar teljesítőképessége továbbra is adott. Az építésgazdasági termelési láncban közreműködőkkel (alvállalkozók, anyagipar, szerelvénygyártás, bútoripar, kertészet, fuvarozás és számos további beszállítói kör) az együttműködési készség erősödött, miközben lerövidült a piaci folyamatok kiszámíthatósága. A többnyire rövid átfutású munkán dolgozó mikró- és kisvállalkozók előrelátása megszűnt, a hosszabb munkán dolgozó közepes és nagy vállalkozások összességében az év közepéig látnak előre, a II. félév és 2021. év számukra is bizonytalanná vált. Az ágazat ez idáig mintegy 335 000 foglalkoztatottnak munkát tudott biztosítani, teljes munkaidőben.

A folyamatban lévő munkák egy részénél okoz kisebb határidőcsúszásokat a járványhelyzet, a vállalkozások a rajtuk kívül álló okok kezelésével is igyekeznek a csúszásokat behozni. A megrendelők és a projekteken munkát végzők türelemmel és fokozott figyelemmel kezelik a helyzeteket.

A járvány megjelenésétől a mai napig tart az építőanyagok gyors készletezése. A belföldi anyaggyártók folyamatosan dolgoznak, a termelés kiszolgálása a fuvarozási nehézségek mellett összességében biztosított. A legtöbb helyen az akadozó import árut igyekeznek hazai gyártású termékekkel kiváltani.

Az új projekt előkészítése továbbra is lassul.

Az építési-beruházási célú közbeszerzéseknél 2020. január 1.– április 22. közötti időszakban, a 2019. év hasonló időszakához képest az eljárások száma 1321 eljárásról 895 eljárásra csökkent, az eljárások értéke pedig 454 milliárd Ft-ról 415 milliárd Ft-ra mérséklődött (forrás: Közbeszerzési Hatóság). Egyre több olyan eljárás van, ahol nem hirdetnek eredményt, a magánmegrendelői körben pedig vannak előkészített projektek, amit nem indítanak el. Mindezek eredményeként az ágazat rendelésállománya a 17. héten tovább csökkent. A múlt év azonos időszakához mérten április végi várakozásunk, hogy 18-20%-al kisebb lehet a rendelésállomány volumene. Ettől kedvezőtlenebb a helyzet a mélyépítési alágazatban, ahol 25% fölé emelkedhet a hónap végére a rendelésállomány csökkenése. Továbbra is hangsúlyozni kell, hogy a megrendelői elbizonytalanodás egyaránt megjelent az állami, önkormányzati, lakossági és egyéb magánmegrendelőknél.

Március és április hónapban ez idáig a megkötött új szerződések volumene, a várt volumennek mintegy 65–70%-át érhette el. Április hónap vízválasztó az építőipar 2020. évi teljesítménye tekintetében. Az országos építés-szerelés termelési érték a folyamatos kormányzati és önkormányzati megrendelések nélkül zuhanásszerűen fog csökkenni. Az ITM javaslati csomagjában szereplő „előrehozott” beruházási csomagot minél előbb létesítmény sorosan kellene ismertetni és közbeszerzési eljárásban ajánlatadásra kiírni.

A kereslet csökkenése erősíti a versenyt az építőipari vállalkozások között. Különösen igaz ez az alvállalkozók versenyére. Április közepétől számos területen az ajánlati és vállalási árak csökkenését tapasztaljuk.

A munkaellátottság csökkenésével arányosan romlik a vállalkozások likviditási helyzete.

Az állami és önkormányzati megrendelésekre végzett munkáknál sokasodik a befogadott számlák határidőn túli kifizetése. Továbbra is kérjük az Államkincstár részéről történő gyorsított számlakifizetéseket!

A külföldi munkaerő (jellemzően ukrán és szerb) nagy többsége hazautazott. Többször jeleztük, hogy ezekkel a relációkkal a határ menti, 30 km mélységű munkába átjárás lehetősége továbbra sem működik. Ezáltal a munkavállalók visszajövetele továbbra is bizonytalan. A Nyugat-Európából hazatért szakmunkások és mérnökök önkéntes, kéthetes karantén lejártát követően egyre nagyobb mértékben vállalnak itthon munkát, számuk több százra tehető.

A mikró- és kisvállalkozói körnek jellemzően rövidebb átfutási idejű munkájuk van, amit befejezve nehezebben tudnak újabb szerződéseket kötni a magán megrendelői, lakossági körben, ezért megjelent a munkaerő-elbocsátás. Egyelőre, más építési vállalkozásoknál minden munkahelyét elvesztő kolléga munkát talál!

2020. év elejétől az építőipari cégek 5–8% közötti anyagár-emelkedést tapasztaltak. A 17. hétre nem volt jellemző a belföldi anyagok árának további emelkedése. Ettől lényegesen magasabb árnövekedés van az import termékeknél, ami elsődlegesen a Ft/EUR árfolyam változásából fakad. Az árfolyam jelentős változásából adódó plusz költségek nem férnek bele a szerződésben vállalt árakba. Az ÉVOSZ abban bízik, hogy a többszörösen benyújtott javaslata befogadásra kerül, miszerint az állami, önkormányzati (közösségi) megrendeléseknél és a támogatott magánlétesítményeknél, az import termékek költségének elszámolása számlával igazoltan, a beszerzés időpontjában fennálló árfolyamon történhessen.

A járványhelyzet a lakásépítés piacát is sokkolja. Az építési vállalkozók is fontosnak tartják, hogy szélesebb körben fennmarad az új építésű lakásoknál a kedvezményes, 5%-os ÁFA alkalmazása. A rozsdaövezetekben megvalósuló lakásépítéseknél érvényesíthető kedvezményes forgalmi adózás rendjét minél előbb kérjük bevezetni.A rozsdaövezeti ÁFA kedvezmény a lakásépítés fontos lélegeztető gépe. Célszerű lenne az 5%-os lakás ÁFA körének további szélesítését is megvizsgálni.

Ismételten szeretnénk ráirányítani a figyelmet arra, hogy a települések fejlesztési- és szabályozási terveiben barna övezetek vannak jogszerűen feltüntetve. Ezen belül léteznek a szakirodalomban és a szakmai nyelvezetben használt rozsdaövezetek. Az egyértelműség és az átláthatóság érdekében a rozsdaövezet jogszabályi meghatározására szükség van a kedvezményes ÁFA alkalmazásával összefüggésben. Mivel a rozsdaövezetben lévő területek nagy többségénél telekalakítási eljárásra, övezeti átsorolásra, környezetvédelmi kármentesítésekre van szükség és mindezekkel együttesen műszaki- és üzleti tervek készítésére, építési engedélyezési eljárásokra, hosszas előkészítő folyamatokra lehet szükség. A lakásépítés lendületben tartása érdekében az ÉVOSZ javasolja, hogy a szokásos földhivatali, szakhatósági,kormányhivatali, önkormányzati általános ügyintézés rendjéből kerüljenek kiemelésre a rozsdaövezeti fejlesztések. Elsőbbségi ügyintézést, döntéshozatalt kapjanak ezek a fejlesztések, gyorsított eljárási rend kerüljön kidolgozásra és bevezetésre.

A Kormány gazdaságvédelmi intézkedéseit tartalmazó legújabb rendeletek a vállalkozások részéről az építőipar területén még csak értelmezés, feldolgozás szintjén vannak. A vállalkozások alapvetően a munkaellátottságukért küzdenek és egyelőre nem a bérkiegészítő és egyéb állami támogatásokban gondolkodnak. Az ITM által napokban ismertetett gazdaságvédelmi tervben kiemelt ágazatok között az építőipar közvetlen támogatására 65 milliárd Ft került megjelölésre. Az összeg felhasználására vonatkozóan ez idáig további információk nincsenek. Szorgalmazzuk a támogatási keret mielőbbi konkretizálását.

A tőkeerős, jó hitelbesorolással rendelkező építőipari vállalkozások tervezik a saját fejlesztésű, közvetlen piaci értékesítésű lakásépítéseket is, amivel tovább tudnák foglalkoztatni a munkavállalóikat.

Koji László, ÉVOSZ elnök, Budapest 2020. április 24.

Fotó: Market Zrt