Az adatok

Júliusban az építőipari termelése 22,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az épületek építése 21,1, az egyéb építményeké 25,4 százalékkal nőtt a tavaly júliusi, rendkívül alacsony bázishoz mérve. Az előző hónaphoz képest két hónap emelkedés után 0,4 százalékkal csökkent a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelés - közölte szeptember közepén a Központi Statisztikai Hivatal.

Tavaly júliusban 16,5 százalékkal esett vissza az épületek építése és 25,2 százalékkal a mélyépítés teljesítménye, az építőipar termelése összességében 21,0 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Az idén júliusban a három építőipari ágazat mindegyikében nőtt a termelés: az épületek építése 27,4 százalékkal, az egyéb építményeké 11,0 százalékkal, a speciális szaképítés 27,3 százalékkal múlta felül a tavaly júliusit.

A megkötött új szerződések volumene 47,3 százalékkal nőtt, ezen belül a magasépítésre kötött szerződéseké 38,3, a mélyépítésre vonatkozóké 56,5 százalékkal volt magasabb a tavaly júliusinál.

Az építőipari vállalkozások július végi szerződésállománya 19,1 százalékkal meghaladta az egy ével korábbit. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 32,6, az egyéb építményeké 10,4 százalékkal haladta meg  az egy évvel korábbit.

Az év első hét hónapjában 9,8 százalékkal emelkedett az építőipari termelés az előző év azonos időszakához képest.

Elemzők: a tavalyi alacsony bázis is segítette az építőipar júliusi növekedését

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában azt írta, hogy az alacsony bázis is szerepet játszik az építőipari termelés júliusi növekedésben.

Felhívta a figyelmet, hogy az építőipar idei legnagyobb kihívása az elszabaduló alapanyag-ellátási és áremelkedési problémákkal való szembenézés, ami jelentős kínálati problémákat okoz az iparágban. Ennek csúszások, kivitelezési viták és elhalasztott beruházások lehetnek a következményei a következő időszakban, miközben a kereslet továbbra is erős, mind magán, mind állami oldalról.

A Takarékbank elemzői csapatának várakozása szerint valamivel 10 százalék feletti visszapattanás jöhet idén az iparágban, amiben némi bázishatás is szerepet játszik, de az anyaghiány és az elszabaduló költségek hatással lehetnek a második fél év kibocsátására - figyelmeztetnek.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is bázisidőszak gyenge adatának szerepét emelte ki elöljáróban, és hozzátette, hogy az építőipari termelés  kismértékű csökkenése az előző hónaphoz képest némi korrekciót jelent az előző két hónap dinamikus bővülése után.

Értékelése szerint az érdemi éves növekedés mutatja, hogy folyamatos a gazdaság kilábalása a válságból, a válság során leállított beruházásaikat újraindították a vállalkozások. Ugyanakkor az építőipari termelést korlátozta az építőanyagok hiánya.

Kiemelte: a rendelésállomány alakulása azt mutatja, hogy az építőipari termelés a következő időszakban tovább tud majd bővülni, amennyiben az ehhez szükséges építőanyag és szakképzett munkaerő rendelkezésre áll. A növekedést egyaránt támogathatják a vállalkozások és az állam beruházásai, de segítenek a lakásépítések és -felújítások is. 

Hosszabb távon azonban az építőipari árak emelkedése gátat szabhat a kereslet növekedésének. Az építőipar teljesítménye a harmadik negyedévben érdemben hozzájárulhat a gazdaság éves bővüléséhez, míg negyedéves alapon a hozzájárulás attól függ, hogy augusztusban és szeptemberben mennyire sikerült úrrá lenni az építőanyaghiányon - írta a Századvég Gazdaságkutató vezető szakértője.

A légifotón épülő lakópark Káposztásmegyeren 2021. július 30-án. 

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Varga György