Az elkészült új lakások száma idén túllépheti a 21 ezret, 2020-ra azonban már csak 16 ezer, 2021-2022-re pedig éves szinten csupán 12-13 ezer új lakás építése várható a független Építési Piaci Prognózis 2023. című kutatás szerint.

Varga Dénes kutatásvezető szerint a visszaesés részben az 5 százalékos áfa kivezetésével magyarázható, hiszen az új lakásokra vonatkozó áfakulcs jövőre ismét 27 százalékra emelkedik. Az újlakás-építéseket azonban vélhetően visszaveti majd a kereslet csökkenése is, hiszen a kedvezményes áfakulcs hatására sokan előrehozták a későbbre tervezett lakásvásárlásaikat.

Ugyanakkor a közgazdász arra is rámutatott: a jelenlegi családtámogatások - például a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) - 2022 után is elérhetőek lesznek, és a bérek további növekedésére is számítani lehet, ami megalapozhat 2022 végétől egy egészséges ütemű, lassú növekedést az újlakás-piacon.

A lakáspiac alakulásáról Varga Dénes megjegyezte, a prognózis készítői szerint az 5 százalékos áfa kifejezetten a kínálati oldalt támogató lépés volt, ösztönözte a lakásárak és az albérleti árak elszabadulását, így a lakáshoz jutást nem segítette, miközben 300 milliárd forint bevételt generált a befektetőknél.

Jövőre csökkenhet a lendület - A Cordia Grand Corvin társasháznak építkezése a Corvin sétányon 2019. októberében

Az újonnan elkészült lakások árát a visszaállított áfa nem fogja jelentősen befolyásolni

A lakásárak változása 2020-tól azért lesz érdekes - mondta a közgazdász - mert a piacon egymás mellett lesznek jelen az 5 százalékos és a 27 százalékos áfával értékesített lakások, hiszen a kormány korábbi döntésének értelmében a 2018. november 1-ig építési engedéllyel rendelkezett lakásokat 2023-ig tudják a kedvezményes áfával eladni. Emiatt várakozásaik szerint az újonnan átadott lakások árának emelkedését a visszaállított 27 százalékos áfa feltehetőleg nem fogja jelentősen befolyásolni.

Az Építési Piaci Prognózis 2023 című kutatás magába foglal egy reprezentatív felmérést is, amelyben közel 420 építőipari vállalkozás (tervezők, kivitelezők) vett részt. Véleményük szerint, az előző évekhez képest minden lakáspiaci megrendelői csoportban csökkenni fog a kereslet. A válaszadók a legoptimistábban a lakásfelújítási piacot ítélik meg, amit a falusi csok bevezetése is támogat.

Az elemzés rámutat: az elmúlt 3 évet - 2017-2019 - tekintve az építésgazdaság teljesítménye a 2015-ös év szintjéhez képest 60 százalékkal nőtt. Azonban arra is rámutattak, hogy az európai uniós támogatások koncentrált elköltése, és ezzel egy időben a lakáspiaci élénkítés nehéz helyzetbe hozta az építőipart, amelynek a minőségi munkaerő hiánya további problémákat okozott.

Az Építési Piaci Prognózis független rövid távú előrejelzés, amelyet a Build Communication Kft. megbízásából Varga Dénes közgazdász készít.

Hogyan tovább?

A legnagyobb kérdés jelenleg, hogy miként befolyásolja az elmúlt három hónap a 2019-ből még hátralévő szakaszt, illetve a 2020-as évet – mutat rá egy másik, az Ingatlannet elemzése. A trendfordulóban szerepet játszik a befektetők MÁP+ (Magyar Állampapír Plusz) felé fordulása, a lakások felülértékeltsége, és az áfakulcs 27%-ra történő visszaállása is.

Az állami támogatások, illetve a továbbra is stabilnak tűnő kereslet hosszútávon még mindig a drágulás malmára hajthatja a vizet, ugyanakkor a jövedelmek növekedése nem tart lépést az ingatlanárak emelkedésével, ami kiemelten a fővárosban és a megyeszékhelyeken rontja a lakásvásárlás elérhetőségét. A GKI felmérése negatív fordulatot, valamelyest mérséklődő árakat prognosztizált az ingatlanpiacon az elkövetkezendő 12 hónapra.

Mi is további enyhe csökkenésekre, illetve lassulásokra számítunk, elsősorban azokon a településeken ahol egy-egy ingatlantípus árai felülmúlták az eddig várakozásokat. Lassú, optimalizációra törekvő árváltozásokra számítunk szerte az országban 2020-ban, így érdemes lehet megvárni a lakásvásárlással a fogyasztóknak a következő év elejét, hogy biztosabban látssák merre is indult el az ingatlanpiac.

Forrás: MTI, Ingatlannet

Fotó: Cordia.hu