Délkelet-Európa

A járvány idén az EECFA „kis országainak” (Bulgária, Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovénia) építőiparát is sújtja, így az építési teljesítményben csökkenés várható. A két kivétel Horvátország és Bulgária, ahol a mélyépítés kompenzálhatja a magasépítés veszteségeit. Jövőre valószínűleg pozitív növekedési rátákat tapasztalunk majd mind az öt országban.

Bulgária. Bár a két hónapig tartó vészhelyzetben nem tiltották meg az építési munkálatokat Bulgáriában, az építési teljesítmény növekedését gátolja a járványhelyzet. A gazdasági bizonytalanság és a növekvő munkanélküliség várhatóan visszatartja majd a reáljövedelmek növekedését, mely elsősorban az ingatlanpiacot érinti majd. 2021-ben a növekedés hajtóereje előreláthatólag a sok nagy irodaprojekt befejezése és az ipari és raktárépítés lesz. A mélyépítést az út- és közműépítés fogja mozgatni az uniós alapok miatt. Az energia ágazatot a „Turkstream” gázvezeték bolgár részének folyamatban lévő munkái támogatják idén és jövőre is. Így az építőipar teljesítménye szinte változatlan marad 2020-ban (+0,3%), míg 2021-ben várhatóan 9,2%-kal nő majd.

Horvátország. Az új típusú koronavírus és a március 22.-i zágrábi földrengés brutálisan legyengítette a horvát magasépítés rövid távú kilátásait, míg a mélyépítés viszonylag sértetlen marad. Az épületek esetében a járvány nagymértékben befolyásolta az építési szolgáltatások kínálatát és keresletét, míg a zágrábi földrengés elsősorban a keresletet befolyásolta. A járvány és a földrengés ellenére, a mélyépítés egészében véve továbbra is erős, ám a kereslet alszektoronként jelentősen el fog térni. A július 5.-i horvát választások jelentősen befolyásolják majd az ország válaszát a felmerülő problémákra, de függetlenül attól, hogy ki nyer, a két válságnak az elkövetkező években hatása lesz majd az ország építőiparára.

Románia. A járvány és annak enyhítésére tett intézkedések a román építési piac minden szegmensét valamilyen módon befolyásolták. Az EU többi tagországához hasonlóan,  Romániában is recesszió tapasztalható; idén a GDP és a közösségi fogyasztás is jelentősen visszaesik. 2021-re helyreállhat a helyzet, de Románia visszapattanása lassabb lehet, mint az EU-átlag, mivel hiányzik az infrastruktúra és az állami finanszírozás. Az alacsony kereslet miatt az új lakóépületek a vártnál előreláthatólag rosszabbul fognak teljesíteni, idén és jövőre is. Várhatóan kemény évek várnak a nem-lakáscélú alszektorra is, mivel a vállalatok átgondolják majd irodaigényeiket és a kiskereskedelmi fogyasztás is átrendeződik. A válságon túl az uniós pénzek felhasználásának alacsony hatékonysága is hátráltatja a mélyépítést. Összességében az EECFA előrejelzése szerint az építési tevékenység 2,1%-os visszaesést könyvelhet majd el idén, de a gazdaság stabilizálódásával 2021-ben enyhe növekedésre lehet számítani.

Szerbia. Az év eleje az összes alszektorban kivételesen erős volt, mely egy újabb jó évet vetített elő az építési teljesítményre nézve; ezt viszont a járvány miatti vészhelyet és az áprilisi karantén megszakították. De mivel Szerbiát a karantén egy gazdasági és építési felívelés kellős közepén érte el, az egyik legellenállóbb gazdaság lehet mivel gyors fellendülés várható. Ez a rendkívüli esemény határozottan befolyásolja majd az egész évi építési teljesítményt, bár még nem lehet megmondani milyen súlyosan. A korlátozások megszüntetése után visszapattanás következett be mind a lakóépületeknél, mind a kereskedelmi piacokon: a lakástranzakciók májusban nőttek, a kiskereskedelem pedig júniusban a válság előtti forgalomról számolt be. És jó hír, hogy a tervezett projekteket nem törölték, és a májusi számos nagy földügylet azt jelzi, hogy a beruházások tovább folytatódnak. Az, hogy melyik forgatókönyv fog érvényesülni, továbbra is a válság lecsengésétől és az év folyamán bekövetkező eseményektől függ majd.

Szlovénia. Az építőipart idén és jövőre is a járvány okozta rövid távú zavarok és az építőipari szolgáltatások hosszú távú kedvezőbb kereslete fogja jellemezni. Az előbbi a három hónapos leállás miatt 2020-ban valószínűleg több mint 10%-kal csökkenti majd az építési munkákat, ám a válságkezelő intézkedések - ideértve a mélyépítés fellendítését is – támogatóak lesznek. Az építési teljesítmény 2020-ban előreláthatólag -5,5% lesz. Számos nagyprojekt mely röviddel a járvány kezdete előtt indult folytatódik a karantén után, mint például a 2. vasútvonal építése a Koper-kikötő felé és a 3. fejlesztési tengely útépítés. Emiatt és az állami bérlakások jelentős növekedése (főleg  Ljubljanában) miatt 2021-ben az építési piac 2,6%-kal növekedhet. Egy ilyen forgatókönyv szerint az építőipar teljesítménye nem csökken majd 3 milliárd euró alá sem idén sem jövőre, és akár az ország általános gazdaságának stabilizátoraként is szolgálhat ellentétben a 2008. évi pénzügyi válsággal, amikor az építőipari tevékenység visszaesése majdnem egy egész évtizedre a gazdasági fejlődést is hazavágta.

Kelet-Európa

Az EECFA „nagy országait” (Oroszország, Törökország, Ukrajna) szintén visszavetik majd a járvány hatásai idén, viszont ezekben az országokban a meglévő gazdasági problémák miatt sokkal nagyobb visszaesés várható az építési teljesítményben 2020-ban, mint az EECFA „kis országai”-ban. A növekedés azonban jövőre visszatérhet Törökországban és Ukrajnában, de Oroszország még enyhe visszaesést mutat majd.

Oroszország. A 2018. évi magas bázis után illetve a mélyépítés csökkenése miatt (amelyet sok nagyprojekt befejezése okozott), a 2019-es építési piac volumene várhatóan minimális negatív korrekciót mutat majd (-0,2%). 2020-ban drasztikus csökkenés jöhet az építésben (-7,4%) a gazdaságot érintő egész sor negatív tényező miatt: az olajárak csökkenése, a rubel árfolyamának mélyrepülése, valamint az azt követő járvány és az elhúzódó karantén. Mindez idén gazdasági válsághoz vezetett, mely jövőre is érezteti majd hatását Ez az építési piac minden szegmensében is recessziót okoz, kivéve a stratégiai szempontból fontos ágazatokat, mint például az infrastruktúra, az egészségügy és a mezőgazdasági épületek. 2021-ben, a nem lakóépületek és mélyépítés egyes szegmenseiben várható pozitív tendenciák miatt a visszaesés üteme valószínűleg észrevehetően lassabb lesz, ám az általános negatív trend valószínűleg folytatódni fog, és az építési piac várhatóan további 0,5%-kal csökken majd.

Törökország. A gazdaság az év elején a fellendülési szakaszban volt, de március közepétől, az első pozitív eset diagnosztizálása után, a járvánnyal kellett megküzdenie. A kormány nagy pénzösszegeket csoportosított át és csökkentek a projektekre költhető források. Az óvintézkedések és a török ​​líra euróhoz viszonyított zuhanó árfolyama (13,65%-kal 2020. január-június között) az ingatlanok iránti kereslet visszaesését hozta. Az állami bankok lakásvásárlóknak nyújtott jelzálogkölcsönei piaci kamatlábak alatt (és 90%-os hitel/érték arány mellett) hatékonynak bizonyultak: a kölcsönök június első négy hetében elérték a 101,000-t. Az építési engedélyek 2017-ben történelmi csúcsot értek el, ám a következő két évben jelentős visszaesés volt, és ez enyhe csökkenéssel folytatódott 2020 1. negyedévében is. Az építés befejezések azonban nem csökkentek úgy mint az építés kezdések 2020 1. negyedévéig, főleg azért, mert nagy hátralékok vannak minden szegmensben, kivéve a kereskedelmi épületeket. Ezért a következő években a használatbavételi engedélyek továbbra is magasabbak lesznek  mint az építési engedélyek. Ennek ellenére idén további piaci visszaesés várható és a helyreállás csak jövőre kezdődhet meg.

Ukrajna. Az elmúlt négy évben az ukrán építési piac fellendülőben volt, de a járvány és az ezt követő gazdasági válság drámaian lerontotta a várakozásokat a szektorban. A tőkebefektetések volumenének jelenlegi mutatói és az építési volumen csökkenése az építőipar visszaesésére utalnak. Ilyen feltételek mellett az állami támogatás és a bankhitelezés továbbra is megbízható eszköz lenne az építőipar számára, ám a fejlesztők abbahagyták a lakáscélú hitelfelvételt a karantén alatt, és a bankárok az üzleti hitelezés jelentős csökkenését jósolják. Az építőipar jövője nagymértékben függ a gazdasági fellendüléstől, viszont az ukrán kormány gazdaságélénkítő programja nem tartalmaz célzott intézkedéseket sem az építőipar sem a jelzálogkölcsönök támogatására, így úgy tűnik, az építőipari cégeknek egyedül kell majd megküzdeniük a válsággal. A lakáspiac várhatóan 2020-ban csökken majd leginkább, és az alágazatok várhatóan 2021-ben térnek majd vissza növekedési pályára.

Adatok forrása: EECFA Construction Forecast Report, 2020 Summer; www.eecfa.com

Közreműködők: Buildecon, Eltinga