Kínai pénzből fejlesztenék a kelet-közép európai közlekedési infrastruktúrát

A decemberi belgrádi Közép-Kelet-Európa-Kína csúcsértekezleten több fontos Magyarországot is érintő megállapodás született. Összefoglaltuk a lényeget.

2015. január 02.

gazdaság | belgrád | magyarország | szerbia | montenegró | kína | infrastruktúra | híd

A december közepén Belgrádban tartott csúcsértekezleten az összes kelet-közép-európai ország képviseltette magát, majdnem mindegyik miniszterelnöki szinten. Kína kész befektetni a térségben.

Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése

Magyarország, Szerbia és Kína a találkozó alatt írta alá a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítéséről szóló megállapodást. A vonal fejlesztése nagyban megkönnyítené a kínai áruk a görög kikötőkből Európába való jutását. A felújítással a vonatok az óránként 160 kilométeres maximális sebességet is elérhetnék, amivel lehetővé válna, hogy a menetidő a jelenlegi hét-nyolcról három óra alá csökkenjen.

Orbán Viktor miniszterelnök Aleksandar Vucic szerb miniszterelnökkel tárgyal Belgrádban 2014. december 17-én (MTI)

Beruházási alap Kelet-Európának

Kína hárommilliárd dolláros beruházási alapot hoz létre Kelet-Közép-Európa országainak amellett a 10 milliárd dolláros kedvezményes hitelkeret mellett, amelyről a tavalyi bukaresti KKE-Kína csúcstalálkozón egyeztek meg. Kína a kelet- és közép-európai államokkal elsősorban az infrastrukturális projektek kidolgozásában és a pénzügyi együttműködések megerősítésében érdekelt. A hitelkeret sikerére jellemző, hogy már csak 1,7 milliárd dollár lekötetlen maradt belőle. A távol-keleti óriás szeretné, ha  elkövetkező öt évben a térség és Kína kereskedelmi forgalma megduplázódna. 

Duna-híd Belgrádnál

A kínai befektetések első kézzelfogható eredménye a Belgrádban a csúcstalálkozó alatt átadott Mihajlo Pupin hid, mely Kína első infrastrukturális nagyberuházása Európában. A hatsávos, külön bicikliúttal és járdával is rendelkező híd több mint másfél kilométer hosszú, csaknem 30 méter széles, és 20 méternél is magasabb. Megépítése 2011 októberében kezdődött. A beruházás értéke 260 millió dollár volt, amelynek 85 százalékát a kínai Eximbank hiteléből biztosították, a maradék 15 százalékot pedig a szerb állam és Belgrád városa bocsátotta rendelkezésre. 79 év után most először épült új Duna-híd Belgrádnál, így a szerb fővárosban már két híd ível át a Dunán és hét a Száván.

Nem fenékig tejfel

Nem megy minden zökkenőmentesen a kínai befektetésekkel sem. A tavalyi év végén a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztálya a Magyar Nemzet megkeresésére elismerte, a tervezettnél továbbtart a Budapestet elkerülő V0-s vasúti körgyűrű projekt finanszírozásának tárgyalása. A Kínai Fejlesztési Bankkal (CDB) folyamatosak a tárgyalások, és bíznak benne, hogy a következő hónapokban meg tudnak egyezni a függőben lévő kérdésekben. A lap megtudta, hogy nem áll rendelkezésre más forrás, a 2014-2020-as költségvetési ciklusban nincs a beruházásra fordítható európai uniós keret. Eredetileg 2014 tavaszán akarták indítani az építkezést.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Burger Barna

Ajánló a Magyar Építő Fórum legújabb számából

Hét év után ismét megrendezik a legnagyobb hazai építőgép-kiállítást. Tekintsünk a múltba: hogyan és mikor kezdődött a Magyarországon forgalmazott építőipari gépek bemutatása?

Az ÉBSZ Kiállításokon a gépkezelő verseny mindig nagy attrakció. Nem lesz ez másként az idei Gépshow-on sem.

Négy évtized elég volt ahhoz, hogy Kína a semmiből a világ autóipari nagyhatalmává váljon. Összeállítás arról, hogyan hódítanak a világban és Magyarországon.
Impresszum Előfizetés Médiaajánlat Adatvédelem Süti beállítások

Brand Content Kft. 2022 ©