Az egyik legkorruptabb ország a megkérdezettek szerint Magyarország – ez a lesújtó kép derül ki az unió felméréseiből. Szakértő segítéségével elemeztük a korrupció fajtáit, és megnéztük, mit tehet egy tisztességesen pályázó cég, ha korrupcióval találkozik.

A 2014 év elején megjelent EU-s statisztikák elég lesújtó képet adnak a különböző csalásokról. A számítások szerint a korrupcióval érintett összeg az Európai Unióban nagyjából akkora, mint maga a szervezet teljes éves költségvetése, ami óriási szám. Magyarországon a megkérdezettek 13 százaléka mondta azt, hogy van személyes tapasztalata a korrupcióval kapcsolatban (amibe a megvesztegetéstől kezdve sok minden beletartozik). Ez egy viszonylag magas szám, Magyarország, Szlovákia és Lengyelország élen járnak ebben a mutatóban. Ha úgy tették fel a kérdést, mennyire tartják az országukban elterjedtnek a korrupciót, ebben sem szerepelünk túl jól. Szlovákoknál 90, nálunk 89 százalék mondta azt, hogy általánosnak tartja a csalások valamilyen fajtáját.

Ne lopjon az antilop

A támogatási alapok megnyílásával az EU kérte, hogy legyen olyan felület, ahol tudomást szerezhet arról, ha egy uniós pályázat során történt visszaélés. A kormány 2007-ben ezért elindította az Anti-lop.hu nevű oldalt, ahol bárki anonim módon tehet közérdekű bejelentést, ha értesül valamilyen korrupciós cselekményről. Ez a versenykorlátozó kiírástól kezdve a drágábban, vagy más terméket leszállító partnertől a szerződésmódosítás elmulasztásáig bármi lehet, így a bejelentések is elég sokfajták.

Eddig 1072 bejelentés történt, melyeket kötelező kivizsgálni az irányító hatóságoknak. Ha megalapozottnak tartják, akkor továbbítják az EU felé. Az oldal célja, hogy ha valamely cég ellen sokan, sokfelől tesznek panaszt, és azokat megalapozottnak tartják, előbb-utóbb kénytelen leszokni arról, hogy mutyizzon, és ezzel új piacok nyílhatnak meg a tisztességesen pályázni szándékozók előtt. A legtöbben egyetértenek abban, hogy a bejelentések több mint fele az építőiparhoz köthető.

A megkérdezettek 13 százaléka mondta azt, hogy van személyes tapasztalata a korrupcióval kapcsolatban (illusztráció)

Trükkök a gépbeszerzésnél

Három alaptrükk létezik, amivel a hatóságok is tisztában vannak, ha egy cég ügyeskedni akar egy uniós gépbeszerzési pályázat során. Az első a túlárazás, egy adott árba kerülő gépet, melyre 50 százalékos támogatás, a pályázó kétszer annyira becsüli, így egy akár fiktív módon igazolt önerővel ingyen hullik az ölébe egy munkagép. A második, a megtévesztés, itt egy új gép beszerzésekor, nem szereznek be újat, hanem csak egy alkatrészt kicserélnek, lefestetnek, amit elkönyvelnek újként, a különbözetet pedig zsebre vágják. A harmadik pedig a többszöri elszámolás, ahol ugyan tisztességes áron történik az elszámolás, csak ugyanazt a gépet több pályázaton is elszámolja, így szintén előfordulhat, hogy önerő nélkül tett szert a pályázó a gépre. 

Ha egy ellenőrzés során kiderül az igazság, a cég büntetéssel számolhat. Az ármegállapításkor előforduló trükközések miatt szigorított a kormány a szabályokon. A gép árának meghatározását az új ciklusnál már piackutatási dokumentumokkal kell alátámasztani. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adott gép forgalmazásával foglalkozó három piaci szereplőtől is kell ajánlatot kérni.
 

A cikk megírásában segítségünkre volt Dr. Kocsis Anita Dominika, az uniós támogatásokból megvalósuló pályázatok és közbeszerzések szakértője. Ha maradt kérdése a témával kapcsolatban, írja meg nekünk, és mi továbbítjuk számára.

Fotó: Thinkstockphotos.com