Erős területi átrendeződéssel élénkül a lakásépítés, az első fél évben 9795 új lakás épült, 12,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban – adta hírül július utolsó napjaiban a Központi Statisztikai Hivatal. A növekedést az első negyedévi 28,9 százalékos emelkedés hozta, a második negyedévben 272-vel 6,9 százalékkal kevesebb lakást adtak át.

 A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 15 274 volt, 22,4 százalékkal több, mint 2020 azonos időszakában. Az első negyedévben 1,2 százalékkal kevesebb a másodikban viszont 53,0 százalékkal több lakás építését határozták el.

A használatba vett lakások száma ugrásszerűen nőtt a fővárosban és csökkent vidéken. Budapesten 4532 lakást vettek használatba, ami 173,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Ugyanakkor a megyei jogú városokban 30,1, a többi városban 19,3 a községekben pedig 26,4 százalékkal kevesebb lakást adtak át, mint a múlt év első felében.

Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma a használatba vett lakások számával ellentétesen alakult: a fővárosban visszaestek és vidéken indultak növekedésnek. Budapesten 42,1 százalékkal kevesebb, a megyei jogú városokban 71,7, az egyéb városokban 48,9, a községekben pedig 76,9 százalékkal több lakás építését tervezték, mint 2020 azonos időszakában. Az építtetők az esetek 66,9 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.

Az engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma minden megyében növekedett. A tervezett lakásoké Hajdú-Bihar megyében közel a háromszorosára, 190,4 százalékkal, Somogyban több mint háromszorosára, 203,4 százalékkal, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több mint a hétszeresére, 670,2 százalékkal nőtt. Minden negyedik építendő lakás Pest megyében található, ahol a számuk 69,4 százalékkal emelkedett és meghaladta a 4 ezret.

A természetes személyek által épített lakások aránya 45-ről 28 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 54-ről 71 százalékra nőtt a múlt év első fél évéhez képest.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 33 százaléka családi házban, 64 százaléka többlakásos épületben, 0,9 százaléka lakóparkban épült.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 13,5 négyzetméterrel, 83 négyzetméterre csökkent. A saját használatra épített lakások aránya a tavalyi 42 százalékról idén 27 százalékra csökkent. Az értékesítési céllal épített lakások aránya 56-ról 71 százalékra nőtt.

Elemzők: egyenlőtlenül oszlanak meg a lakásépítések az országban

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (Évosz) elnöke az KSH számaira reagálva az MTI-nek elmonda, az átadott lakások területén domináns Budapest, az összes használatba adott lakások 46 százaléka a fővárosban volt.

Az Évosz elnöke elmondta, a budapesti nagy ingatlanfejlesztők el vannak foglalva a korábban megkezdett projektek befejezésével, kevesebb építési bejelentést tesznek. A hangsúly áttevődik vidékre, ahol elsősorban a lakosság épít, őket kedvező helyzetbe hozza a kormány családi otthonteremtési támogatása.

Koji László felhívta a figyelmet arra is, hogy az ingatlanfejlesztők a tervalkotás fázisában vannak. Tavaly kivárták az áfacsökkentést, miután 5 százalékos a lakás áfa 2026 végéig, így komoly projekteket készítenek elő. Kivárás volt atekintetben is, hogy a rozsdaövezetekben hogyan tudnak fejleszteni - tette hozzá. Kiemelte azt is, hogy a lakásépítési bejelentések azt mutatják, hogy az igények eltolódnak a kertes házak irányába.

Az Évosz elnöke szerint a lakásépítések mellett a lakásfelújításokról sem szabad megfeledkezni. Az elmúlt években jelentősen növekedett a megszűnt lakások száma, példaként említette, hogy az idén az első félévben mintegy 800 lakás szűnt meg elsősorban a községekben, kisvárosokban, amiatt, hogy a műszaki állapotuk alapján már felújítani sem érdemes. Ezért javasolja azt, a szövetség, hogy legyen forrástámogatás ne csak új építésű ingatlanokra, hanem a felújításra is.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is arra hívta fel a figyelmet kommentárjában, hogy a lakásépítések igen egyenlőtlenül oszlanak el az országban. Budapesten 4532 lakást adtak át, sereghajtó itt Nógrád 19, Tolna 13, Heves 26 átadott lakással.

Tavaly még viszonylag magas volt a lakásátadások száma a korábban építési engedélyt kapott, folyamatban levő építkezések miatt. A kedvezményes lakásáfa korábban tervezett kivezetésének hatása tükröződött az építési engedélyek tavalyi visszaesésében, azonban a kedvezményes lakásáfa ismételt bevezetése, valamint a számtalan a családtámogatás új lendületet adhat az építkezéseknek.

Szerinte az idén a tavaly visszaeső engedélyek miatt lassulhat a lakásépítések növekedési üteme, ezt azonban ellensúlyozhatja a korábban építési engedélyt kapott, de eddig meg nem valósított lakásépítések, építési tervek esetleges megvalósítása. Az elemző kitért arra, hogy a válság előtti teljesítményhez, a nemzetközi rátákhoz, valamint a hazai lakásmegújítás kívánatos mértékéhez képest a lakásépítések továbbra is elmaradnak.

Forrás: MTI

Fotó: Thinkstockphotos.com