Újjáépítik az athéni Akropolisz egy részét, Szlovéniában új nemzeti könyvtár épül, Berlinben csúszik a Pergamon Múzeum felújítása. 

Athén, Görögország

A görög régészeti tanács úgy döntött, hogy újjáépítik az athéni Akropolisz Parthenonjának egy részét, felhasználva azokat a márvány- és kődarabokat, amelyek a műemlék körül hevernek - adta hírül május elején a Greek Reporter című görög napilap honlapja.

Ez lesz az első alkalom, hogy szűz Pallasz Athéné templomának egy részét újjáépítik, hogy az ókori műemlék eredeti pompáját bemutathassák az athéni Akropoliszon.

A régészeti tanács úgy döntött, hogy a dór stílusú templom celláját építik újjá, a cella hátsó falánál állt Pheidiasz, a Parthenon építését vezető görög szobrász 12 méter magas Athéné szobra, amelyet Kr.e. 439-ben vagy 438-ban avattak fel. A krizelefantin technikával készült szobor elefántcsontból, ruhája aranyozott üvegből készült.

"A mai tanácskozás nagy fontossággal bír, mert felhasználva a cella újjáépítéséről szóló kutatásokat, képesek leszünk rekonstruálni azt, ez egy nagyon fontos esemény a Parthenon történetében" - olvasható a régészeti tanács közleményében.

Athéné szobra egészen az ötödik századig a cellában volt, ekkor átszállították Konstantinápolyba, és utána eltűnt. Athéné egyik kezében a győzelem istennője szobrát tartotta, a másikkal egy pajzsra támaszkodott, amelyen a görögök és amazonok harcát jelenítették meg. Fején szfinxszel és kétoldalt szárnyas lovakkal díszített sisakot viselt.

Az épületrész újjáépítése évekig fog tartani, fel fogják hozzá használni azt a 360 darab márvány- és kő darabot, amely összetörve hever a Parthenonnál.

A Parthenón az Akropoliszon

Ljubljana, Szlovénia

Mintegy hét év szünet után újra napirendre vették az új nemzeti könyvtár építésének projektjét Szlovéniában, az erről szóló dokumentumot május második felében írta alá Jernej Pikalo oktatási és tudományos miniszter. Az 50 millió eurós beruházásról a tárcavezető azt mondta: akkor lesznek boldogok, ha az épület már valóban állni fog. 

A NUK II Nemzeti és Egyetemi Könyvtár megépítésére kiírt nemzetközi pályázatot 2012-ben a Bevk Perovic építésziroda nyerte el. Pikalo azt reméli, hogy a munkálatok elkezdéséhez már a következő évben rendelkezésre állnak az építési engedélyek. Emlékeztetett arra, hogy egy 1989-es pályázaton Marko Music építész tervét választották ki, de az elévült.

A jelenlegi projektet még 1994-ben fogadták el. Az előkészületekre a kormány 30 millió eurót költött, ám 2009-ben úgy döntött, hogy megszünteti a projekthez kapcsolódó összes szerződést. 2011-ben új nemzetközi pályázatot írt ki, amelyet a már említett Bevk Perovic építész nyert el - mondta.

2012-ben Bevk Perovic tervét úgy értékelte a zsűri, hogy az nem veszi figyelembe az épület szerkezeti és régészeti vonatkozását, hanem az új könyvtárat az egyetemi létesítmények hálózatának és a város egészének a központjává teszi.

A projekt készítői az új nemzeti könyvtár főbejáratát a ljubljanai művészeti akadémiával szemben helyezték el, míg a másik bejáratot összekötötték a régi Nemzeti és Egyetemi Könyvtárral, amely még 1941-ben épült és amelyet Joze Plecnik (1872-1957), Szlovénia leghíresebb építésze tervezett.

A győztes látványterv

Berlin, Németország

Az eredeti tervekhez képest hat évet csúszhat, akár 2025-ig is eltarthat Németország egyik legnépszerűbb kulturális intézménye, a berlini Pergamon Múzeum (Pergamonmuseum) felújítása.

Az ókori világ nyolcadik csodájának is nevezett Pergamon-oltárnak otthont adó múzeum rekonstrukciója ugyan az eltervezett menetrend szerint halad, de meglehet, hogy adódik egy legfeljebb 19 hónapos csúszás, így a munkát 2023 nyara helyett csak 2025-ben fejezik be, de a 477 millió eurós (155 milliárd forint) költségvetést nem lépik túl - idézte a BZ című berlini lap május elején a beruházás vezetőit.

A munka befejezését eredetileg 2019-re tervezték, és az első költségvetés 385 millió euróról szólt. A terveket 2016-ban kellett módosítani. Az akkor kitűzött 2023-as céldátum elsősorban a feladat rendkívüli összetettsége miatt kerülhet veszélybe.

A felújítást azért kell igen körültekintően kell végezni, mert az időszámítás előtti második században Kis-Ázsiában, a mai Törökország területén alkotott Pergamon-oltár és a múzeum gyűjteményének számos további pótolhatatlan kincse az építési terület része, az egyik épületszárny pedig továbbra is nyitva tart, folyamatosan fogadja a látogatókat. Ráadásul a részt vevő vállalkozások az építőipar fellendülése miatt a végletekig leterheltek.

A berlini Pergamon Múzeum bejárata

Forrás: MTI

Fotók: Wikipédia/Harrieta171, Afasiaarchzine.com, Wikipédia/Raimond Spekking