A hazai építőanyag gyártók tapasztalata szerint 2020 második negyedévében és júliusban jellemzően stagnáltak vagy 5-15 százalékkal csökkentek, a homlokzati nyílászárók esetében pedig 20 százalékkal estek vissza a magasépítéshez, különösen a lakóingatlanok építéséhez és korszerűsítéséhez felhasznált építőanyagok és építési termékek volumenei, összehasonlítva 2019 azonos időszakával. Mindez összefügg a vírushelyzet nyomán kialakuló általános megtorpanással, azonban az  építőanyagok forgalma viszonylag pontosan leképezte a kifutó, kedvezményes újlakás-áfával befejeződő újlakások aktuális anyag-igényeit és a viszonylag kis számú induló új lakás-projektet. A gyártók forgalmára kedvező, bár a lakáspiaci lassulást teljesen nem ellensúlyozó hatást gyakorolt számos kisebb ipari csarnok és telephely-fejlesztési beruházás, valamint a kényszerű otthonmaradásával összefüggő lakossági beruházások köre, amelynek során szűkebb lakókörnyezetük fejlesztése és állagfenntartása felé fordultak.

A második negyedév és a júliusi hónap összefoglalója építőanyag szegmensenként: 

Az égetett kerámia tégla termékek részpiacát jelentősen meghatározta, hogy a kifutó, kedvezményes új lakás-áfával épülő új lakások befejező munkálatai dominálnak, egyúttal a korábbinál lényegesen alacsonyabb számú társasházi új projekt van a piacon. Az égetett kerámia tégla termékeknél ezért a második negyedévben főként stagnálás, illetve egyes gyártóknál egy számjegyű csökkenés mutatkozott a második negyedévben és júliusban, az első negyedévben mutatkozott 10-20% közötti visszaesést követően. A hazai égetett kerámia tégla termékek gyártói a második félévet tekintve – változatlan szabályozás mellett – kevéssé derűlátóak, az év egészére vonatkozóan akár két számjegyű visszaesés is bekövetkezhet. Az árakat tekintve stagnálásra vagy akár csökkenésre is sor került, mivel egyes téglagyártóknál jelentős legyártott készletek halmozódtak fel.

Az égetett kerámia cseréptermékek, különösen a tetőcserepek részpiacai az első negyedév kiugróan kedvező alakulását követően a második negyedévben és júliusban teljesítették a 2019-es bázist. Kedvező, hogy a betontégla- és betoncserép-termékek terén az első negyedévhez hasonló kereslet mutatkozott, így a tavalyi értékekhez képest egy számjegyű növekedést lehetett érzékelni. Hasonló tendencia mutatkozott a beton térkő és a kapcsolódó dekorációs elemek terén is, összefüggve azzal, hogy a tartós otthonlét során a magánerős beruházók a szűkebb lakókörnyezetük fejlesztése és állagfenntartása felé fordultak.

A fehér falazati anyagok terén a második negyedév júliussal 20%-al maradt el az előző évtől, míg 2020 egészére nézve mintegy 15%-al alacsonyabb mennyiség került értékesítésre 2019 azonos időszakához képest. E visszaesés meghatározó részét a korábbi kedvezményes lakásáfával épülő társasház-építési projektek kifutása, egyúttal az új építések számának nagyarányú csökkenése, valamint a kevés új építés kezdésének csúszása okozza.  A vírushelyzet miatt a kis léptékű saját erős és hobbi célú (DIY) termékkörben a csökkenés elhanyagolható az első hét hónapban, ezek azonban inkább a meglévő lakásállományon a termékek segítségével megvalósított fejlesztéseket és állagmegőrzéseket tartalmazzák. A kivitelezői kapacitásokat tekintve szinte minden régióban - eltérő mértékben ugyan, de felszabadultak a beépítő kapacitások. A szerkezetépítésben a beépítési munkákra a vállalási díjak és árak ezzel párhuzamosan csökkentek, kis munkák esetében 10%-os, nagy munkák esetében 20-30%-os csökkentés is tapasztalható volt, amit a nagy generálkivitelező beruházók szinte már el is várnak. Hektikus és nagy mértékben ingadozó vállalási díjakat lehet a piacon tapasztalni, míg a több évnyi erőltetett munkaütemet követően sok kivitelező nyaralni utazott július végétől.

 Az építőkémia termékek (ragasztóanyagok, tömítőanyagok, homlokzati hőszigetelő rendszerek ragasztói, stb.) iránti kereslet a második negyedév elején (az első negyedév fokozott felhalmozását követően) jelentősen, két számjegyű értékben (akár 20-25%-al) is visszaesett, azonban a második negyedév közepétől, a számos befejeződő újlakás-projekt és kisebb ipari projektek eredményeként vissza tudott erősödni, így az egyes termékcsoportok volumene a második negyedév és júliusban jellemzően 5-10%-al marad el 2019 azonos időszakától.

A homlokzati nyílászárók gyártóinál a második negyedév az eső negyedévhez képest (-10%) kétszeres, immár 20%-os visszaesést hozott. A legnagyobb cégek is tényleges kapacitásuk 70-80%-án működnek. A homlokzati nyílászáró-piacon a tervezhetőséget nehezíti, hogy számos projekt egyelőre csak „papíron” van elindítva, míg a fizikai projektindulás késéssel valósul meg.

Mivel jelentős épületenergetikai ösztönzők nincsenek a piacon, a nyár végi szezonális csökkenés a szokásosnál erősebb lehet. Ezzel összefüggésben jelenleg jellemzően kéthetes átfutási idővel lehet nyílászárót rendelni. Ez az érték megfelel a CSOK bevezetése előtti időszaknak.  Az árak a második negyedévben stagnáltak.

A hőszigetelő anyagok részpiacait az alábbi tényezők jelentősen meghatározzák:

• A lakáspiaci megtérülési és hozamelvárások változófélben vannak, egyúttal a vírushelyzet miatt elmaradnak a külföldi befektetési célú vásárlók. A használtlakás-piaci árcsökkenés pedig a vásárlók egy részét a használt lakások felé tereli; kis számú társasházi új lakás-projekt látszik a piacon.
• Hiányoznak az erős lakossági ösztönzők, így a családi házas és társasházak korszerűsítések volumene nagyon alacsony. A homlokzati felújítások piaca egyértelműen megtorpant a 2. negyedév végén. Megvan a kockázata, hogy a hatás fog húzódni a 3. negyedévre is. 
• Az ipari beruházások terén számos kis projekt mellett nagyon kevés – 20.000m2 feletti – ipari csarnok projekt van jelen az építési piacon.

A Műanyagalapú (EPS) hőszigetelő anyagok gyártói egy számjegyű csökkenést tapasztaltak a második negyedévben.

Egyes előkészületben lévő intézményi és ipari projektek kedvezően érinthetik a részpiacot, amely szezonális jelleggel kihathat az őszi időszakra is. Az EPS hőszigetelő anyagok terén is fennáll, hogy a lakáscélú felhasználási arány lényegesen alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt, amely összefügg a hiányzó épületenergetikai ösztönzőkkel, és részben az 5%-os új lakás-áfa kivezetésével. A társas- és családi házas korszerűsítési és homlokzatfelújítási területen az EPS gyártók kivárást érzékelnek.

A szálas hőszigetelőanyagok terén, az első negyedév stagnálását követően a második negyedévet és júliust tekintve bázis alapon közel 20% javulás volt látható az időszakban, de ez az érték technikai jellegű, mivel a tavalyi nagy mértékű májusi visszaesésből ered. A második negyedév és július együttesen 9%-os visszaesést eredményezett jelentett az első negyedévhez képest. A szálas hőszigetelőanyag-piacon, az árakat tekintve a második negyedévben és júliusban a projektárak az átlagárat lefelé vitték.  A tervezett Mercedes-bővítés és a BMW-gyár beruházások jelentős csúszása lassítja e részpiacot.  A szálas hőszigetelőanyagok terén akár két számjegyű visszaesés lehet az év második felében.

Az épületgépészeti termékek terén szükséges megkülönböztetni az import késztermékeket, berendezéseket, szerelvényeket forgalmazó hazai képviseleteket a több-kevesebb import alkatrészt felhasználó hazai gyártókat. Ennek figyelembevételével, általánosságban a második negyedév gyengébb volt a tavalyinál, de az első félévet tekintve ez többnyire kiegyenlítődött. A megrendelők a kifejezetten gépészeti felújításokat jellemzően a nyári időszakra tervezik, így erre a járvány nem volt értékelhető hatással. Továbbra is jellemző, hogy a lakossági terület jelentős szegmensében a felújítások a lehető legegyszerűbb, legolcsóbb, szükséges mértékűek.  A tapasztalatok szerint átfogó, jelentősebb korszerűsítést csak a tehetősebb anyagi helyzetben lévő megrendelők terveznek.

Az épületgépészeti szakember- és szakmunkás hiány továbbra is fennáll, mivel a járvány idején sokan (pl. az idősebbek) visszafogottabban vállaltak munkát. A korábban külföldön dolgozók egy része már visszatért külföldre, míg a jelenlegi álláskeresők jellemzően szakképesítés nélküliek. A forintárfolyam ingadozása a második negyedévben, az épületgépészeti termékeknél 5% körüli mértékben hozott áremelkedést, míg az import termékek árai nagyon eltérően változtak, 2-10 % között.

A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ)  felmérése