Idén is kiosztották a a Nemzetközi Ingatlanszövetség (FIABCI) magyar tagozatának díjait. A...
Nőtt a lakásépítések száma tavalyhoz képest
Idén az első három hónapban 1692 új lakás épült, 51 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma is gyarapodott.
2014. május 05.
Idén az első három hónapban 1692 új lakás épült, 51 százalékkal több, mint egy évvel korábban, a kiadott lakásépítési engedélyek száma 1654 volt, ami 20 százalékos növekedés a 2013. január-márciusihoz képest.
A jelentés szerint az újlakásépítésen belül nőtt a vállalkozások által épített és az értékesítésre szánt lakások aránya, és emelkedett a többszintes, többlakásos épületek és a kisebb alapterületű lakások hányada.
A használatbavételi engedélyt kapott lakások száma a növekedés ellenére továbbra is rendkívül alacsony, a válságot megelőző 2008-as év első negyedévi teljesítmény alig harmadát éri el. A kiadott építési engedélyek száma szintén kimozdult a holtpontról, de ez is csak a 2008. első negyedévi szint 18 százalékát teszi ki.
A vizsgált időszakban Budapesten 529 új lakást vettek használatba, ami ugyan több mint kétszerese az egy évvel korábbinak, azonban még a 2012. évi szintnek is alatta marad, nem éri el a 2012 első negyedévi érték 70 százalékát.
A régiók közül az összes lakás több mint fele Közép-Magyarországon épült, ezen kívül csak Győr-Moson-Sopron megyében figyelhető meg számottevő lakásépítési tevékenység. Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön továbbra is csökkent a használatba vett lakások száma.
Az év első három hónapjában a kiadott új lakásépítési engedélyek száma közel azonos a használatba vett lakásokéval, az egy évvel korábbi alacsony bázishoz viszonyítva 20 százalékkal több, 1654 új engedélyt adtak ki, ami a 2008. első negyedévinek még az egyötödét sem teszi ki, a 2012-es év azonos időszakának adataitól pedig 23 százalékkal marad el. Csak Pest és Győr-Moson-Sopron megyében tervezik 300-nál több lakás építését.
Az építtetői kör összetétele az egy évvel korábbihoz képest arányaiban eltolódott: a természetes személyek által épített lakások aránya 70-ről 56 százalékra csökkent, a vállalkozások által épített lakásoké pedig 29 százalékról 43 százalékra emelkedett.
Budapesten az összes lakás 83 százalékát vállalkozók építtették. A tárgyidőszakban mindössze 14 lakás épült önkormányzati megbízásból. Az újonnan épült lakóépületek között 70 százalékról 53 százalékra csökkent az új családi házak aránya, ugyanakkor a többszintes, többlakásos épületeké pedig 24 százalékról 43 százalékra nőtt. A lakóparki lakások aránya 2 százalékra csökkent az egy évvel korábban 4 százalékról volt.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2014 első negyedévében a 99 négyzetméter volt, ez 13 négyzetméterrel kevesebb, mint korábban, ugyanis a 100 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakások aránya 50-ről 39 százalékra csökkent.
A vizsgált időszakban 287 lakás szűnt meg. 47 üdülőépületben 82 üdülőegységet építettek, és 63 üdülőépületben 100 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma egy év alatt több mint másfélszeresére, az engedélyezetteké közel háromszorosára nőtt. Az új üdülők átlagos alapterülete 76 négyzetméter, csakúgy, mint egy évvel korábban.
A kiadott új építési engedélyek alapján 924 lakóépület és 1145 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 9, a nem lakóépületeknél 29 százalékos növekedést jelent.
A nem lakóépületek közül 58 százalékkal nőtt az ipari, 9 százalékkal a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyek száma, ugyanakkor a mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyeké 15 százalékkal csökkent.
Ábra:
A szakértők szerint
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) alelnöke szerint az építőipari szakma minden kis pozitív elmozdulásnak örül, de szerinte a mostani helyzet még mindig messze van attól, hogy azt lehessen mondani, élénkül a lakáspiac. Az ÉVOSZ alelnöke szerint most még csak a statisztikában lehet érzékelni az elmozdulást, a piacon nem.
A számok véleménye szerint azt mutatják, hogy a lakosság továbbra sem épít lakást, a növekedés elsősorban a vállalkozásoknak közvetlen piaci értékesítésre történő lakásépítésből adódik. Ezért az ÉVOSZ azt vélelmezi, hogy a Magyar Nemzeti Bank gazdaságélénkítő hitelprogramjába bekerültek az ingatlanfejlesztések is, ez az év elejétől lehetővé vált, hogy a recesszió előtt elkezdett és félbemaradt építkezéseket a hitelcsomag segítségével a vállalkozások befejezzék.
A szakszövetség szerint, ha a MNB gazdaságélénkítő hitelprogramjában a lakosság is bekerülhetne az engedélyköteles új építésekkel és felújításokkal, akkor érdemlegesebben lenne forrás a lakásépítési piacon, ami erőteljesebb élénkülést hozhatna.
A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) szerint ha az első negyedéves trend egész évben kitartana, 2014-ben 11 ezer lakás épülhetne fel, ami még mindig csak arra lenne elég, hogy a 4,3 milliós hazai lakásállomány 400 évente újuljon meg. Véleményük szerint a 100 éves megújulási ütemhez évi 43 ezer lakást kellene építeni.
A lakásállomány megújításához felelős, hosszú távú lakásprogram szükséges, ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. Az évi 10 ezer lakás felépítése hozzávetőleg 44 ezer embernek ad munkát. Jelenleg legalább évi 30 ezer lakásépítés hiányzik, ami több mint 120 ezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelenti - ismertette az egyesület.
A TLE szerint fontos lenne, hogy a kormány tűzzön ki lakásépítési, lakásfelújítási célszámokat, legyen érdemi elképzelése a lakosság életkörülményeit alapvetően érintő lakáskörülmények fejlesztéséről. Megjegyzik, hogy a lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség.
Forrás: MTI
A kép forrása a Thinkstockphotos.com, az ábra forrása az MTI
AJÁNLÓ
Gréderek
Amit ezekről a nagy teljesítményű gépekről tudni kell. Csorba Kázmér kalauzolja az olvasót.
Alternatív meghajtások az építőgépeknél
Ma az egyik legfontosabb iparági trend az alternatív meghajtások fejlesztése. Hibrid, elektromos meghajtás, hidrogénüzem?
