Az idei első negyedévében 3661 új lakás épült, 7,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A Magyar Nemzeti Bank aggódik a lakások túlértékeltsége miatt.

Nőtt az új lakások építése az első negyedévben

Az idei első negyedévében 3661 új lakás épült, 7,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 9639 volt, 2,1 százalékkal kevesebb, mint tavaly március végén - jelentette május elején a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Budapesten másfélszeresére, 50,4 százalékkal nőtt az épített lakások száma. Pest megye lakásépítése továbbra is kiemelkedő, ám a megelőző évhez képest nem nőtt tovább. Az új lakások 54,2 százalékát Budapesten és Pest megyében vették használatba - jelentette a KSH.

A tavalyi évben Budapesten 40,3 százalékkal, Pest megyében 38,5 százalékkal több lakás épült mint az előző évben és számuk 3874-re, illetve 4764-re rúgott, míg az idei első negyedévben Budapesten 916, Pest megyében 1068 új lakásba költözhettek be a lakók.

Győr-Moson-Sopron megyében az épített lakások száma a 11,7 százalékos csökkenés ellenére 635 lakást adtak át az első negyedévben, ami sokszorosan felülmúlja a többi megyére jellemző értéket, minden ötödik új lakást ott vettek használatba. Komárom-Esztergom, Vas, Zala, Baranya, Somogy, Tolna, Heves, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Békés megyében száz lakás sem épült az első negyedévben.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 49 százaléka családi házban, 44 százaléka többszintes, többlakásos épületben, 2,4 százaléka lakóparkban épült. A lakások 56 százaléka értékesítésre, 42 százaléka saját használatra, 2 százaléka bérbeadásra épült.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete a tavalyi első negyedévhez képest 3,7 négyzetméterrel 96 négyzetméterre csökkent. A természetes személyek által épített lakások aránya 50 százalékról 45 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 50 százalékról 54 százalékra emelkedett.

Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma a községekben közel másfélszeresére emelkedett. Az építtetők az esetek 43 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével, de ez az arány Budapesten csak 5,7 százalék, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb, a községekben elérte a 90 százalékot - közölte a KSH.

Emelkedett a túlértékeltség kockázata az MNB szerint

Tavaly az egész évet tekintve erős kereslet mellett jelentősen emelkedtek a lakásárak, éves szinten országosan 15,2 százalékkal, Budapesten pedig 22,9 százalékkal, ezzel a fővárosban emelkedett a túlértékeltség kockázata, az árak ugyanis meghaladják a makrogazdasági fundamentumok által indokoltat - áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusi  közepén megjelent lakáspiaci jelentésében.  

A bank elemzői szerint a makrogazdasági fundamentumok (fizetések emelkedése, a munkaerőpiaci helyzet, kedvező kamatkörnyezet) által befolyásolt egyensúlyi árszintet  a lakáspiaci árak országos szinten még nem érték el, Budapesten viszont 15 százalékkal már meg is haladták, ezzel magyarázható a fővárosi lakáspiacot érintő jelentős túlértékeltségi kockázat.

Az intézmény szakemberei a következő időszakban is hasonló trendre számítanak, ugyanis az MNB számításai szerint idén az első negyedévben a fővárosban 20,5 százalékkal emelkedtek a lakásárak, a második negyedévben pedig becsléseik alapján országos szinten további, reálértelemben 7,6 százalékos, nominálisan 11,1 százalékos áremelkedés várható.

A vidéki és a fővárosi lakáspiac között 2018-ban tovább nyílt az árolló, ugyanis míg tavaly Budapesten az ingatlanok ára 22,9 százalékkal emelkedett, a községekben csupán 2,3 százalékos árdinamika volt megfigyelhető.

Forrás: MTI

Fotó: Thinkstockphotos.com