A számok

Miközben 2022 első negyedévében 4528 új lakás épült, 26 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 8001 volt, 15 százalékkal több, mint 2021 azonos időszakában - közölte a Központi Statisztikai Hivatal május elején.

Minden településkategóriában csökkent a lakásépítés: a megyei jogú városokban 38, a többi városban 43, a községekben 35 százalékkal kevesebb lakás épült az egy évvel korábbinál, a fővárosban 9,9 százalékkal kevesebb, 2440 lakást vettek használatba - írták.

A természetes személyek által épített lakások aránya tovább csökkent, és 25 százalékot tett ki. A vállalkozások által építettek aránya 73 százalék volt.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 32 százaléka családi házban, 53 százaléka többlakásos épületben, további 13 százaléka lakóparkban található. Utóbbiak megnövekedett aránya néhány nagyobb fővárosi beruházáshoz köthető. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,1 négyzetméterrel 81,4 négyzetméterre nőtt.

Az értékesítési céllal épített lakások aránya 74, a saját használatra építetteké 24, a bérbeadásra épülteké pedig 1,5 százalék volt.

Pest megyében az épített lakások száma 42 százalékkal csökkent, és a korábban nagyobb számú lakást építő Győr-Moson-Sopron megyében is 45 százalékos volt a visszaesés. A központi nagyrégión kívüli megyékben felépült mintegy 1400 lakás az egy évvel korábbinak kevesebb mint kétharmada.

Az építendő lakások száma a fővárosban a korábbi alacsony bázis közel háromszorosára ugrott, de ez a 2 ezret meghaladó érték még így sem éri el a korábbi évek 3-4 ezer körüli szintjét. A megyei jogú városokban 27 százalékos csökkenés, az egyéb városokban stagnálás (-2,2 százalék), a községekben pedig 14 százalékos növekedés volt 2021 első negyedévéhez képest. Az építtetők az esetek 55 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.

Pest megyében a kiadott építési engedélyek száma 14 százalékkal lett kevesebb, míg a központi nagyrégión kívüli megyékben kiadott építési engedélyek száma (4300) megegyezik az egy évvel korábbival.

A kiadott új építési engedélyek alapján 2021 azonos időszakához képest 1,8 százalékkal kevesebb, összesen 3799 lakóépület építését tervezik az országban, míg a tervezett nem lakóépületek száma 1159, ami 31 százalékos növekedés a KSH összesítése szerint.

Elemzők: a lakásépítési kedv továbbra is erős

Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági elemzője szerint az építési kedv növekedése mellett negatív meglepetést okozott, hogy a tavalyi negyedik negyedévi alacsonyabb lakásépítésszám, amit a kivitelezési munkák csúszásának tulajdonítottak, nem járt egy magasabb átadási hullámmal az első negyedévben. Ugyanakkor kiemelte, a lakásépítési kedv továbbra is erős, ezt mutatja, hogy emelkedett a kiadott új lakásépítési engedélyek száma.

A szakember arra is kitért, hogy az építőipari termelői árak folyamatosan emelkednek, ami drágítja az építkezéseket, illetve az ágazat hosszú ideje küzd a munkaerőhiánnyal is. Mindezek visszafogják az ágazat teljesítményét, így a lakásépítések számát is.

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2016 eleje óta kiadott lakásépítési engedélyek száma 201 896, míg az átadások száma 115 836 volt, azaz 86 060-nal több engedélyt adtak ki, mint amennyi lakás megépült, ami tükrözi a kivitelezések jelentős csúszását.

Az elemző szerint a válság előtti teljesítményhez, a nemzetközi rátákhoz, valamint a belföldi lakásmegújítás kívánatos mértékéhez képest a lakásépítések továbbra is elmaradnak. A válság előtt évente 35-40 ezer lakást adtak át. A 2020-ban átadott mintegy 28,2 ezer lakás 1000 lakosra 2,8 lakás építését jelenti, míg az európai átlagos érték 3-3,5 lakás. A magyarországi lakásállomány százévenkénti megújításához is évente 35-40 ezer lakás építésére lenne szükség.

A Társaság a Lakásépítésért és Lakásfelújításért Egyesület (TLE) közleménye szerint az otthonteremtési támogatások támaszt jelentenek a lakásépítési, felújítási ágazat számára. A hatályos szabályok értelmében azonban az otthonteremtési támogatás több eleme (otthonfelújítási támogatás, áfakedvezmények, falusi csok, illetékmentesség) is kifut 2022 végén.

Ezért remélik, hogy az új kormány fenntartja a jelenlegi támogatásokat, hiszen e források nélkül várhatóan jelentősen csökkenne a családok lakások és lakáskorszerűsítések iránti kereslete. Ráadásul az építési költségek, valamint a lakáshitel-kamatok erőteljes emelkedése miatt az állami támogatások nélkül a lakásépítések és a felújítások mostani szintje nem tartható fenn.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője közleményében kifejtette, az idei első fél évben élénk maradhat az új lakások piaca, elsősorban azért, mert júliusban lép életben az új energiaszabály, amely szerint legalább BB-s kategóriába tartozó lakóingatlan kaphat használatbavételi engedélyt. Ezért akik még CC-s besorolású ingatlant építenek, addig át kell adniuk azt.

Forrás: MTI

Fotó: Gettyimages.com