Az építkezés 1974-ben kezdődött el. Egyes források szerint a pécsi városvezetőknek egy gyöngyösi látogatásuk adta az ötletet: „megirigyelték” az ottani magasházat.  1976-ra adták át a kész épületet, ekkor az első lakók is beköltöztek.  

Az alkalmazott technológia célja az volt, hogy az épület az erősebb földrengéseknek is ellenálljon. De odafigyeltek a tűzbiztonságra is. Ezért építettek be úgynevezett szemöldökös ablakokat, melyek meggátolták a lángok és a magas hőmérséklet átterjedését a felsőbb lakásokra. A műszaki átadás előtt próbát is tartottak, a tűzoltók felgyújtottak egy lakást. A tervek beváltak, komoly károk nem keletkeztek, a szemöldökös ablakok jól vizsgáztak.

Az épület vasbeton szerkezetét IMS jugoszláv utófeszített technológiával építették. Magyarországon az 1970-es évek elején alkalmazták százas nagyságrendben ezt a rendszert lakó- és középületek szerkezetépítésére. Az ilyen technológiával készült házak előre gyártott vasbeton födémlemezekből és vázoszlopokból álltak, amelyeknek a szerkezeti kapcsolatát utófeszítéssel oldották meg. A fémpászmák feszítőcsatornáit viszont nem a jugoszláv technológiában előírt úgynevezett PU pasztával öntötték ki, hanem egy ahhoz hasonló, ám jóval olcsóbb anyaggal, amely klórt is tartalmazott, és lassan enni kezdte a vasat. Emiatt a ház 1989-re életveszélyessé vált, a lakókat kiköltöztették onnan. Az épülettel ezután több, mint tíz évig semmi nem történt, ez idő alatt az tovább pusztult, miközben minden mozdíthatót kiloptak belőle, vagy épp hajléktalanok húzták meg magukat benne.

A nyílászárók, csövek, szerelvények az évek során tönkrementek, a Magasház pedig kétes dicsőséget ért el: a Guinness-rekordok könyvébe került, mint Közép-Európa legmagasabb, lakatlan épülete. Persze nem volt szó szerint lakatlan. A környék lakói a madárürülékek okozta fertőzésveszélyre panaszkodtak, megesett, hogy egy többmázsás fémtárgy esett a tetőről az utcára.

Korábban is, később is számos terv született a hasznosításra. Volt, aki irodaházat, más szállodát vagy kollégiumot álmodott az épületbe, sőt, komolyan fontolgatták azt is, hogy az önkormányzat az állami hivatalokkal karöltve ide vonná össze az irodáit. Ahogy teltek az évek, a Magasház problémája lassanként a pécsiek körmére égett. Újrahasznosítás helyett sokan már a bontásban látták a megoldást, bár ezt – leginkább talán egyfajta szakmai kötődés miatt – a városi építészlobbi nem igazán támogatta.

A Strabag MML Kft. – Land-Bau Kft. alkotta konzorcium végezte a bontási műveleteket. A 80 méter magas épület 20 ezer tonnányi vasbetonból épült, ami mintegy 1500 vagonnyi törmeléket jelent. A 25 emeletes épület bontása a legfelső szinttől indult, az épületszerkezeti elemeket szétdarabolták. A balesetveszély csökkentése érdekében Magyarországon eddig nem használt, egy-két szint magasságú védőpalánkrendszert húztak fel, amely a munkák haladtával folyamatosan lejjebb került.

Magyarország egyik legnagyobb toronydaruja – 97,5 méteres törzse, 87 méteres a horogmagassága, 40 méteres a gémhossza, a gém végén öt tonna a teherbírása – végezte a védőpalánk elemeinek az épület felső szintjére emelését, a bontáshoz használt gépek mozgatását, valamint a bontott szerkezeti elemek – pillérek, homlokzati panelek – leemelését. A toronydaru elemeinek összeszerelését egy még magasabb, nyolctengelyes, 104 méter emelési magasságú, 500 tonnás autódaru végezte. Az autódarut és tartozékait nyerges kamionok szállították az építkezés helyszínére, majd a toronydarutörzs elemei érkeztek. Később egy bontógémmel felszerelt markológép közreműködésével is bontottak, miután az épület kellően alacsonnyá vált ehhez.

A munkálatok a 2016 végi határidő előtt befejeződtek, addig kell elszámolni a bontáshoz biztosított 1 milliárd 256 millió forintos kormányzati támogatással. A környéken élők megkérdezésével 2016 őszén Magasház konzultáció zajlott le. A konzultáció eredménye az volt, hogy a helyiek szeretnék egy „Magasház Park és Játszótér” kialakítását. A 2000 válaszadó 77 százaléka pihenésre alkalmas parkot és játszóteret szeretne látni az épület helyén.  Az emberek többsége támogatta egy Magasház Emlékmű felállítását is.

Fotó: pecsma.hu

Korábbi cikkünk itt olvasható