Athénban kulturális központtá változtatnak egy dohánygyárat, Bécsben bővítik a metróhálózatot, a Feröer-szigeteken tenger alatti körforgalmat adtak át.

Athén - kulturális centrum

Kulturális központtá változtatnak Athénban egy nagy múltú görög dohánygyárat az Oszmán Birodalomtól való függetlenség 200. évfordulójára - jelentették be a görög fővárosban Karácsonykor. Az épületben egykor dohánygyár működött, jelenleg egy része a görög parlamenti könyvtárnak és nyomdának ad otthont. A kormány a görög függetlenség kivívásának közelgő ünnepére akarja renováltatni az épületet. Az egymillió euróból (360 millió forintból) elvégzett felújítás után 2021-ben nagyszabású kiállítást rendeznek falai között, majd az állami fenntartású kulturális központ lesz belőle.

A dohánygyár épületének jelenleg csak a felét használják, ott működik a könyvtár. A 2009-es görög pénzügyi válságot követően a főváros számos nagy épülete néptelenedett el, az ilyen kezdeményezések, mint a dohánygyár funkciójának megváltoztatása, azt célozzák hogy viszonylag kis állami finanszírozással lehessen újrahasznosítani őket.

A dohánygyár felújításának költségeit a nonprofit kulturális szervezet, a Neon alapítója, Dimitrisz Daszkalopoulosz görög milliárdos állja. A tervek szerint a történelmi épületet kortárs kulturális és közösségi központtá változtatják. A központ első kiállítását, amely 2021 júniusában nyílik meg, a Chicagói Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója, Madeleine Grynsztejn és a Neon igazgatója, Elina Kountoui rendezi.

A Neonnak már több közös projektje volt a görög kormánnyal: 2016-ban az Athéni Konzervatóriumot renoválták, amely később szintén visszakerült az államhoz, tavaly pedig Déloszon valósítottak meg egy közös szervezésű kiállítást Anthony Gormley brit szobrászművész alkotásaiból.

Bécs - metróbővítés

Ausztria két legnagyobb építőipari vállalatának konzorciuma nyerte meg a bécsi tömegközlekedési vállalat, a Wiener Linien legnagyobb építési projektjének első ütemét, amelyben az U2-es metróvonal átirányításának részeként hét kilométer alagutat és négy új állomást építenek - adta hírül több osztrák gazdasági portál december második felében.

A szerződés értéke körülbelül félmilliárd euró, amelyből a konzorcium két tagja fele-fele arányban részesedik. Az építkezés 2021 februárjában kezdődik és 2028 közepéig tart. "Ez a kulcsfontosságú infrastrukturális projekt végérvényesen megszünteti Bécs belvárosi metróhálózatának hiányosságait" - fogalmazott Karl-Heinz Strauss, a Porr vezérigazgatója a cég honlapján is megjelent közleményben.

A metróbővítés keretében a Karlsplatz és Rathaus közötti U2-es vonal az U5 része lesz, míg az U2 a város déli irányába ágazik le. A mostani szerződés az osztrák fővárosban az U2/U5 vonalbővítés első építési szakaszának része. "A sűrűn lakott belvárosi lakókörnyezetben az építkezés mindig kihívást jelent. A közeli épületek homlokzatai melletti fúráshoz nagy szakértelemre van szükség, és a Neubaugasse körüli keskeny sikátorokon át a telephelyek felé és onnan történő szállítás logisztikailag rendkívül bonyolult feladat"- magyarázta Thomas Birtel, a Strabag elnöke a közös közleményben.  A februárban kezdődő építkezés a következő évek legnagyobb közlekedési infrastruktúra-fejlesztési projektje lesz Bécsben.

Életkép a bécsi metróból

Feröer-szigetek - tenger alatti körforgalom

Az észak-atlanti térség első tenger alatti körforgalmát adták át december második felében a Feröer-szigeteken. A turistalátványosságnak sem utolsó objektum része egy 11 kilométeres, legnagyobb részt a tenger alatt húzódó alagútnak, amely a Streymoy-szigeten fekvő főváros, Torshavn és Esturoy-sziget egy öblének két oldala között rövidíti le töredékére az autós átkelés idejét.

A Streymoy-szigetről induló alagút Estroy szigetét megközelítve kétfelé ágazik, itt alakították ki az újdonságnak számító látványos körforgalmat Trondur Patursson feröeri művész és Eydun Eliasen építész tervei alapján.

A terméskőből épült körforgalomban állandó jelleggel váltakozó színű (kék, sárga, zöld) megvilágítással és fényjátékkal kápráztatják el az autósokat, akik a leírások szerint földöntúli világban érezhetik magukat.

Az alagút 64 percről 16 percre csökkenti az utazás idejét a főváros, Torshavn és a túlparti öböl két pontja, Runavík és Strendur között, és 68 percről 36 percre a továbbjutást a szigetcsoport második legnagyobb városába, a Bordoy-szigeten fekvő Klaksvíkba. Legmélyebb pontján az alagút 187 méterre van a tenger felszínétől, ennek ellenére úgy építették meg, hogy az emelkedő sehol ne haladja meg az öt százalékot.
A mintegy 50 ezer lakosú szigetcsoport Dánia autonómiát élvező tartománya, nagyjából félúton helyezkedik el az Atlanti-óceánban Izland és Skandinávia között.

Forrás: MTI

Fotó: Trip2athens.com, Wikipédia/Gugerell, Bbc.com