A globális tendenciák azt mutatják, hogy világszerte minden hónapban new york-nyi épület épül, hogy eleget tudjon tenni bolygónk növekvő népességének és lakhatási igényeinek. Magyarországon is jellemző tendencia az urbanizáció, azaz a városok fejlődése, mely tendencia leginkább a rendszerváltást követően gyorsult fel. Az építés alapjául szolgáló beton, a víz után a második leggyakrabban használt anyag a világon, melynek az egyik legfontosabb alapanyaga a cement. 

Miközben a beton számos modern és energiahatékony épület megvalósítását teszi lehetővé, az építőipari alapanyagok előállítása a természeti erőforrások felhasználásával és üvegházhatású gázok kibocsátásával is együtt jár. Az építőipar jelenleg a globális kibocsátás mintegy 38%-ért felelős, amelynek egynegyede az építőipari alapanyagok gyártásához, míg háromnegyede az épületek üzemeléséhez kötődik.  Emiatt nem kérdés, hogy nagy szerep hárul az építőiparra a fenntartható jövő megvalósítását illetően.

Éppen ezért a Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség (CeMBeton) és tagvállalatai számára stratégiai prioritás a fenntartható, minél kisebb ökológiai lábnyomú működés megvalósítása, és ezáltal a magyar építőipar zöld átállásának segítése és támogatása.

„A hazai építőipar egyik legfontosabb feladatának tekintjük, hogy legyen szó akár az épületek energiafelhasználásáról vagy az építési folyamat során felhasznált anyagok előállításáról és szállításáról, tagvállalataink csökkentsék környezeti lábnyomukat. A technológiai újítások alkalmazásával - megfelelve a korunk elvárásainak is – a zöld építkezések megvalósulhassanak, ezáltal pedig hozzájárulhatunk a városok és a társadalom fejlődéséhez” -  nyilatkozta Hoffmann Tamás, a Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség elnöke.

Jó példa erre, hogy az elmúlt években egyre több hazai építőipari cég vállalt aktív szerepet a körforgásos gazdaságban. Az alternatív tüzelő- és nyersanyagok alkalmazásával és a termelési folyamatok optimalizálásával lehetőség nyílik a természeti erőforrások hatékonyabb felhasználására és csökkenthető a szemétlerakókba kerülő hulladékok mennyisége is. Ráadásul az alapanyag gyártók saját környezeti lábnyomukat, az üvegházhatású gázok kibocsátását is csökkenthetik.

Az építőipar jelenleg számos nehézséggel néz szembe: az építőipari termelés volumene 2024 márciusában (a nyers adatokat figyelembe véve) 6,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024 első negyedévében 23 százalékkal kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban. Májusban (áprilishoz képest) nőtt a lakosság inflációs várakozása és a munkanélküliségtől való félelme, ami szintén nem kedvez az építkezési tervek megvalósulásának. Mindezt tetézi a magyar gyártókat sújtó többlet adóterhek, amelyeket az import áruk esetében nem kell megfizetni. Mindezek következményeként a hazai gyártók optimalizálni kényszerültek termelési volumenüket (alacsonyabb kapacitással tudnak csak működni), ráadásul az elmúlt időszakban az állami és a külföldi beruházási kedv visszaesését is tapasztaltuk. Ez pedig nehézséget okoz a Szövetség tagvállalatai számára is: a tervezett és szükséges környezetvédelmi beruházásokat nem tudják megvalósítani, amely veszélyezteti a kitűzött karbonsemleges működési célok elérését.

A CeMBeton és tagvállalatai bíznak abban, hogy a hamarosan induló otthon felújítási program hatására a lakások felújítása révén a hazai építőipar élénkülni kezd és az energetikai korszerűsítést célzó hiteltámogatások további felújítási munkálatokat generálhatnak.

Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség sajtóközlemény   

A  CeMBeton 1990 óta fogja össze a hazai cement-, beton- és mészipar 23 jelentősebb vállalatát.