Fenntarthatósági ajánlást dolgoztak ki a legnagyobb magyar ingatlanfejlesztők, hogy csökkentsék az iroda- és kereskedelmi épületek energiaigényét. Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) és az ABUD Mérnökiroda közösen készítette az ajánlást, amely a jövő karbonsemleges és pozitív hatású épületeinek megvalósítását célozza. A javaslatcsomagot az IFK eljuttatja az építőipari szereplők, kamarák és minisztériumok számára is, hogy párbeszéd alakulhasson ki a fenntarthatóbb jövő érdekében.

Dr. Takács Ernő, az IFK elnöke kiemelte: az IFK legújabb felmérése arra figyelmeztet, hogy sok „A” és „B” kategóriás irodaház energetikai kapacitásigénye túl van tervezve, ami magasabb üzemeltetési költségeket és nagyobb CO2-kibocsátást eredményez. A kutatás során kiderült, hogy az elemzett irodák teljesítményigénye mindössze 51%-át teszi ki a rendelkezésre álló energetikai kapacitásnak. A javasolt megoldások célja, hogy a tervezés és üzemeltetés során a valós energiaigényeket figyelembe véve csökkentsék a szükséges energetikai kapacitásokat. Az IFK elnöke hangsúlyozta, hogy a fenntarthatósági jogszabályok változása miatt az ingatlanfejlesztőknek figyelembe kell venniük az energiahatékonyságot a jövőbeni projektek során. Az ajánlás célja a kisebb energiaigényű, de hatékonyabb épületek fejlesztésének ösztönzése, ezzel növelve a versenyképességet.

Szervita Square Building

A javaslatok között fontos szerepet kap az a szemlélet, mely a meglévő épületek újrahasznosítását helyezi szembe az új építéssel, ezzel környezetkímélőbb megoldást kínálva. Dr. Reith András, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának tudományos főmunkatársa, az ABUD Mérnökiroda Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a városi fenntarthatóság érdekében elengedhetetlül fontos az energiapozitív irányba történő fejlesztés, valamint a szoftveres elemzések és döntéstámogatási módszerek alkalmazása a fejlesztési folyamat során, melyek az épületek energiahatékonyságát maximalizálják. Emellett az ajánláscsomag részeként ösztönöznék a természetalapú megoldásokat alkalmazó fejlesztéseket és előnyben részesítenék a magas megújuló arányú távhő-szolgáltatás alkalmazását, valamint a hatékony épületüzemeltetést. A jogszabályalkotóknak is azt javasolják, hogy támogassák az energiapozitív irányba történő fejlesztést, például adócsökkentéssel, és teremtsék meg a megfelelő jogszabályi hátteret az energiaközösségek kialakításához, amelyet terjesszenek ki a hőenergiára is.

A nemzetközi gyakorlatok, mint például az integrált tervezési folyamatok, segíthetnek az épületek energiafelhasználásának csökkentésében. Az IFK célja, hogy olyan épületek jöjjenek létre, amelyek valóban energiahatékonyak és alacsony karbonlábnyommal rendelkeznek. Szilvási Pál, az IFK alelnöke hangsúlyozta: az épületek felelősek az energiafelhasználás és a CO2-kibocsátás jelentős részéért, így a jövő a pozitív hatású építkezéseké, a fenntarthatóság és a hatékony erőforrás-használat kulcsfontosságú a jövő ingatlanfejlesztéseiben. Az Az IFK elkötelezett a pozitív hatású építkezési gyakorlatok népszerűsítése mellett, hogy Magyarország versenyképes maradhasson a regionális piacon.

Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület és az ABUD Mérnökiroda közös fenntarthatósági ajánlása innen tölthető le: 

http://www.ifk-egyesulet.hu/wp-content/uploads/IFK-Fenntarthatosagi-ajanlas-240918.pdf

Sajtóközlemény, Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), címlap fotó: Váci Greens irodaház