Eredményesen lezárult a Mátrai Erőmű tendere

Eredményesen lezárult a Mátrai Erőműbe tervezett kombinált ciklusú gázturbinás erőmű (CCGT) megvalósítására kiírt tender, a győztessel megkötik a megállapodást, így az utolsó szénerőmű is megszűnik Magyarországon - jelentette be az energiaügyi miniszter a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség budapesti konferenciáján január 23-án.

Lantos Csaba felidézte, hogy a kormány három kombinált ciklusú gázturbinás erőmű építéséről döntött, ezek közül az elsőként a Mátrai Erőmű visontai telephelyén készülő létesítmény tenderén hirdetnek győztest. A pályázatot úgy írták ki, hogy a kazánok tudjanak 30 százalékban hidrogénnel működni - hívta fel a figyelmet.

Az energiaügyi miniszter úgy fogalmazott: mindent megtesznek a zöld átállás érdekében, de a realitás az, hogy a következő 20-25 évben szükség lesz gyorsan működésbe hozható nagy teljesítményű erőművekre, amelyekkel a villamosenergia-rendszer egyensúlya fenntartható.

Lantos Csaba ismertette: a Magyarországon megtermelt áram több mint 25 százaléka megújuló energiaforrásokból származott tavaly. Már 7550 megawattnyi beépített naperőművi kapacitás van, ami az ország méretéhez képest jelentős. Rámutatott ugyanakkor, hogy az időjárásfüggő megújuló energiaforrások térnyerése alapvetően változtatta meg a villamosenergia-piacot.

Az anomáliák között említette, hogy az áram ára akár napon belül is nagyon jelentősen változik a megtermelt energia mennyiségétől függően. Napos időben, nagy áramtermelésnél egyre gyakrabban fordul elő, hogy mínuszba mennek az árak. A nagyon erős kilengés egész Európára jellemző, ezt a helyzetet kezelni kell - hangsúlyozta.

A miniszter kitért arra, hogy az Európai Unióban az energiamix nemzeti hatáskörbe tartozik, van lehetőség ebben a kérdésben autonóm döntésre. A hidrogén szerepéről egyebek mellett kifejtette: hidrogénre részben energetikai célból, másrészt alapanyagként is szükség van. A jelenlegi hidrogénstratégia felülvizsgálatra szorul, a tárca célja egy kiszámítható, egyszerű és átlátható nemzeti szabályozási keret kialakítása - jelezte.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter beszédet mond a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség budapesti konferenciáján 2025. január 23-án.

Háromtagú konzorcium építheti meg az új kombinált ciklusú erőművet Visontán

Lanots Csaba, energiaügyi miniszter bejelentése után az MVM Mátra Energia Zrt. ismertette a a feltételes közbeszerzési eljárás csütörtökön lezárult eredményét január 23-án.A közlemény szerint egy háromtagú konzorcium építheti meg az MVM Mátra Energia Zrt. visontai telephelyén az új kombinált ciklusú (CCGT- Combined Cycle Gas Turbine) erőműve.

Mint írták, az Elsewedy for Power Systems Projects, a West Hungária Bau Kft. és a Status KPRIA Zrt. vállalatokból álló konzorcium valósíthatja meg a projektet.

A nyertes ajánlattevő 500-650 megawatt (MW) teljesítményű erőművet létesíthet, kiváltva a Mátrai Erőmű jelenlegi 884 MW beépített kapacitású lignittüzelésű blokkjait, amelyek a hazai villamosenergia-termelés közel tizedéért, a teljes hazai szén-dioxid kibocsátás közel 5 százalékáért felelősek - írták.

Megjegyezték: az új, legmodernebb technológiával rendelkező CCGT erőmű a nemzeti klíma- és energiapolitikai tervekkel és az MVM-csoport 2035-ig tartó stratégiájában foglalt célokkal összhangban, rendszerszabályozási képessége révén elősegíti az időjárásfüggő megújuló villamosenergia-termelés növekedését és a lignittüzelésű blokkok kapacitását pótolva támogatja az ellátásbiztonságot is.

A kereskedelmi üzemkezdet után az új létesítmény évente átlagosan 2-2,5 terawattóra (TWh) villamos energiát biztosít a magyar villamosenergia-rendszernek. Az erőmű villamosenergia-termelésre vetített fajlagos szén-dioxid-kibocsátása a lignit alapú kibocsátás mindössze negyede lesz - tették hozzá. Az MVM a szerződéskötést követően véglegesíti a finanszírozási struktúrát - írták.

Akkumulátorban és hőszivattyúban is erős és versenyképes a hazai zöldipar

Magyarország Németország és Lengyelország mellett már most az egyik legnagyobb európai gyártókapacitással büszkélkedhet az akkumulátoriparban - .adta hírül az Energiaügyi Minisztérium január 19-én a közösségi oldalán.

A földhő hasznosításában használt hőszivattyúk részegységeinek előállításában is jelentős exportteljesítménnyel és komoly bővülési lehetőségekkel rendelkezik hazánk - olvasható a bejegyzésben.

A tárca közlése szerint az Európai Bizottság által a napokban publikált független tanulmány szerint az uniós tagállamok rangsorát a lítium-ion akkumulátorok gyártókapacitásában Lengyelország (85-95 gigawattóra), Németország (55-60 GWh) és Magyarország vezeti (40-42 GWh). Az elemzés a jelenleg 150-260 gigawattórányi összes teljesítmény megduplázását jelzi előre 2025-ben, és további 500-1000 GWh kapacitás kiépítését a rákövetkező években. A várható gyarapodás egyik éllovasaként említi hazánkat, kiemelve a CATL debreceni üzemének létesítését" - írták.

Magyarországot a dokumentum a hőszivattyú-gyártásban is nemzetközileg versenyképes exportőrként nevesíti. A magyar kivitel e területen másfélszeresére nőtt 2015 és 2022 között. Az elért eredmények alapján hazánk regionális gyártóközponttá válhat akár más tiszta technológiák területén is - tudatták.

Hozzátették, hogy a gyarapodást a belső piac is hajthatja: a tanulmány emlékeztet, hogy a kormány legalább 100 ezer hőszivattyú telepítését tervezi 2030-ig. A Nemzetközi Energia Ügynökség különösen a távhő zöldítésében lát hatalmas lehetőségeket a geotermikus energia további térnyerésére.

"A jövő a zöldenergiáé. Magyarország élenjáró szerepre tör a termelésében és tárolásában az otthonokban, az ipartelepeken és a gépjárművekben. Legutóbb a tavaly elfogadott Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció rögzítette célként a nemzeti energetikai gépgyártás zöld alapokon történő újjáélesztését. Az Energiaügyi Minisztérium által készített szakpolitikai dokumentum szerint a földhő felhasználása és a kapcsolódó ipar a tervezett intézkedések végrehajtásával a hazai zöldgazdaság húzóágazatává válhat" - olvasható a bejegyzésben.

Forrás: MTI

Fotó: MVM, MTI/Purger Tamás, Freepik