Szerb-magyar határkeresztező földgázvezeték

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal április végén határozatban módosította az FGSZ Földgázszállító Zrt. működési engedélyét annak érdekében, hogy az október 1-jétől kezdődő gázévre lehetővé váljon az épülő új szerb-magyar határkeresztező kapacitások lekötése. A hivatal célja, hogy a határozatban megfogalmazott feltételek mellett a legkedvezőbb árú éves kapacitások legyenek leköthetők.

A szervezet 2020-ban kötelezte a magyar földgázszállítót egy új szerb-magyar határkeresztező vezeték kiépítésére annak érdekében, hogy megvalósulhasson a hozzáférés a déli irányból érkező forrásokhoz. A földgázellátási struktúrák változása miatt az új, évi 6 milliárd köbméter kapacitással rendelkező kiskundorozsmai betáplálási pont megvalósítása ellátásbiztonsági szempontból prioritás. Az új gázkereskedelmi útvonal részben kiválthatja az ukrajnai betáplálást, valamint a vezetéken keresztül a hazai kereskedők hozzáférhetnek majd a Déli Gázfolyosón Európába érkező gázhoz is.

A hivatal korábbi döntésének értelmében a 15 kilométer hosszú vezetékszakasz beruházási költségéhez 4 milliárd forintot a földgázszállító aukciós felárszámlájáról vezettek át, ami jelentősen csökkentette a beruházás miatt jelentkező többletköltséget.

A MEKH határozata az FGSZ Földgázszállító Zrt. működési engedélyében a kiskundorozsmai szerb-magyar betáplálási ponttal és hozzá kapcsolódó 15 kilométeres vezetékszakasszal bővíti ki a földgázszállító-vezetékek és a betáplálási pontok listáját. A döntés lehetővé teszi, hogy a rendszerüzemeltető a határponton az éves kapacitásaukciót július 5-én megtarthassa.

Az új határkeresztező pont kereskedelmi használatba vételének ugyanakkor alapfeltétele, hogy az FGSZ a szerb rendszerüzemeltetővel együttműködési megállapodást kössön. A megállapodás biztosítja azt, hogy a határkeresztező forgalomban mind az operatív működés, mind az elszámolási folyamatok megfeleljenek a hatályos jogszabályoknak. A hivatal határozatában ezért az együttműködési megállapodás meglétéhez kötötte az új kapacitások július 5-i aukción való meghirdetését.

Észak-dunántúli áramhálózat

A következő öt évben az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt hálózatán 50 milliárd forint értékben indítanak el beruházásokat - jelentette be Haraszti Judit, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója április második felében Szombathelyen egy online sajtótájékoztatón.

Danube InGrid elnevezéssel magyar és szlovák nemzetközi együttműködésen alapuló áramhálózat fejlesztési program indult el, amelynek megvalósítását az Európai Unió 102 millió euróval támogatja. A program keretében például Szombathely áramhálózatát 2025-ig 4,7 milliárd forint értékben fejleszti a társaság - mondta a vezérigazgató.

Az energiaszektor, ezen belül a villamosenergia-szolgáltatás nagymértékben meg fog változni, hiszen az ügyfelek ma már nemcsak fogyasztani szeretnék a villamos energiát, hanem megtermelni is, illetve a technika fejlődésével mind a háztartások, mind pedig a termelő vállalatok olyan technológiákat kezdenek használni, amelyek nagyon nagy energiaigénnyel járnak - mutatott rá Haraszti Judit.

Úgy fogalmazott: a fejlesztések lényege, hogy "okosítani" szeretnék a villamos hálózatot, és lehetővé tenni ügyfeleik számára, hogy környezetbarát módon, megújuló energiaforrásokat használva maguk termeljenek energiát, illetve bővítsék energiafelhasználásukat.

A Danube InGrid program megvalósításával azt remélik, hogy a magyar gazdaság fejlesztéséhez és Magyarország klímacéljainak megvalósításához is hozzájárul a cég - hangsúlyozta a vezérigazgató.

Szombathelyen a csaknem 5 milliárd forintos beruházással a város északi részén felépül egy új transzformátor állomás, amelynek bekapcsolásához kilenc kilométernyi 132 kilovoltos távvezetéket is ki kell építeni.

Nemény András, Szombathely polgármestere a sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta: a fejlesztés lehetőséget ad majd az új északi iparterület megfelelő áramellátásának kiépítésére, illetve hozzájárul több városrész - Herény, Kámon és Olad -  áramellátási biztonságának növeléséhez is.

A pécsi hőerőmű

A korábban széntüzeléssel működő pécsi hőerőműben keletkezett és a baranyai megyeszékhely belvárosának közelében egykor elhelyezett pernye hasznosítását vizsgáltatja Pécs önkormányzata.

A helyhatóság még március végén adta hírül, hogy 1961 és 1970 között a pécsi hőerőmű melléktermékeként keletkező úgynevezett híg zagyot a belváros és a déli városrész között, mintegy 43 hektáros területen helyezték el. A nedves pernyét nagy gátakkal határolt medencékben gyűjtötték, majd az anyag kiszikkadását követően egy rekultiváció részeként a medencéket egy méter vastag termőfölddel borították be. Azóta bokros-fás növényzet alakult ki a Balokány és a Tüskésrét városrész közötti területen.

Egy pécsi cég áprilistól próbafúrásokat végez a területen, hogy megállapítsák, a tározókban lévő, nyolc méternyi mélységben felhalmozott, 3,5 millió tonnányi pernye hasznosítható-e valamilyen módon. Erre az anyag vegyi összetétele adhat választ.

Jó esetben a por állagú ipari mellékterméket útépítéseknél, illetve az építőanyag-gyártásban, cement- és betongyártásban lehetne hasznosítani. A kutatás eredményét bemutató vizsgálati jelentés várhatóan május végén készül el.

A Pécsi Erőmű látképe

Forrás: MTI

Fotók: Thinkstockphotos.com, Pixabay.com, Wikipédia/Fmvh