Itthon naperőművet adtak át, Közép-Ázsiában rekorder vízerőmű kezdte meg a működését, a lengyelek pedig ambíciózus célt tűztek ki maguk elé. Összeszedtük az elmúlt időszak legfontosabb energiaipari híreit.

Magyarország - Naperőmű épült Felsőzsolca

Magyarország legnagyobb naperőművét építette meg a Magyar Villamos Művek (MVM) csoport a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Felsőzsolca határában. A kilencmilliárd forintba került, évi 20,7 gigawatttóra áram termelésére képes létesítményt november második felében adták át, az erőműbe csaknem 74 ezer darab polikristályos napelemtáblát telepítettek.

Az MVM-csoport idén 110 naperőmű építését kezdte meg megújuló energiatermeléssel foglalkozó tagvállalata, az MVM Hungarowind Kft. irányításával, a cégcsoport egy éven belül a legnagyobb naperőművi kapacitással rendelkező energiatermelő lesz az országban. A hét önálló projekt keretében megépülő erőművek összkapacitása 104,2 megawatt lesz, a megtermelt villamosenergia mennyisége pedig évente meghaladja a 110 gigawatt órát. Ez a mennyiség mintegy 50 ezer háztartás, csaknem 100 ezer ember villamos energia szükségletét biztosítja. A beruházási költségek mintegy 35 százalékát uniós forrás biztosítja, 65 százalékát pedig az MVM-csoport fedezi.

A november 23-án átadott 45 hektáros területen megépült felsőzsolcai létesítmény tízezer háztartás éves áramfelhasználását fedezi, ehhez hasonló naperőmű-park épül Pakson is. Az átadáson elhangzott: a fotovoltaikus megújuló villamos energia-termelés részaránya a hazai bruttó termeléshez képest jelenleg még csak 0,5 százalékos, ugyanakkor ugrásszerű bővülésre lehet számítani, középtávon a 3000 megawattot megközelítő beépített fotovoltaikus teljesítmény sem tekinthető irreálisnak.

Napelemek az MVM Hungarowind Kft. naperőművében az avatás napján, 2018. november 23-án. 

Lengyelország - Megújulókra fektetik a hangsúlyt

A jelenlegi 80 százalékról 30 százalék alá kívánják csökkenteni Lengyelországban a szénalapú áramtermelés arányát 2040-re - derül ki a lengyel energiaügyi tárca által november második felében bemutatott hosszútávú stratégiából.

A 2040-ig megvalósítandó lengyel állami energiapolitika tervezetét az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által szervezett december eleji katowicei klímacsúcs előtt ismertették. A tervet az energiaügyi tárca társadalmi konzultációra bocsátotta.

A projektet bemutató Krzysztof Tchórzewski lengyel energiaügyi miniszter szerint a tervezet egyrészt az ország energiafüggőségének felszámolását célozza, másrészt teljesíti az Európai Bizottság elvárásait a széndioxid-kibocsátás csökkentésére. A CO2-kibocsátás így 2030-ig 30 százalékkal csökkenne 1990-hez képest.

A stratégia szerint a jelenlegi áramfogyasztási szint megőrzése esetén 2030-ra az áram 60 százalékát állítanák elő szénből. A növekvő áramigényt más forrásokból fedeznék, 2033-tól kezdené meg működését az első lengyelországi atomerőmű-blokk, majd ezt követően 2043-ig minden második évben újabb blokkokat állítanának üzembe.

A földgázt csak átmenetileg, "kiegyenlítésképpen" használnák energiaforrásként. A cseppfolyós gáz (LNG) befogadására szánt, a balti-tengeri Swinoujsciében létesített kikötő bővítésének, a Baltic Pipe dán-lengyel gázvezeték tervezett megépítésének, valamint a hazai gázkitermelésnek köszönhetően 2037-40-ben évi mintegy 5 milliárd köbméter gázt használhatnak majd fel energetikai célokra, az úgynevezett kiegyenlítő erőművek ellátására.

Az energiafogyasztás 27 százalékát a stratégia szerint 2030-ban a megújuló energiaforrásokból nyert áram adná. Az energiaügyi tárca nem tervezi a kedvezőtlen társadalmi befogadásba ütköző szárazföldi szélerőművek bővítését, ehelyett tengeri szélerőműveket építene.

Tádzsikisztán - Világrekorder duzzasztógát a Vahs-folyón

Tádzsikisztánban november közepén hivatalosan is megkezdte működését a világ legmagasabb duzzasztógátja, amelyet a Vahs-folyón építettek meg. A november 16-án tartott ünnepélyes avatóceremónián Emomali Rahmon tádzsik elnök nyomta meg a Rogun vízerőmű hat turbinájából az elsőnek az indítógombját. A gát 335 méteres magasságával 30 méterrel szárnyalja túl a korábbi magassági rekordot tartó kínai létesítményt.

A duzzasztógát az elszegényedett, hegyvidéki Tádzsikisztán energiaszükségletét hivatott enyhíteni. A közép-ázsiai ország szomszédjai, Üzbegisztán és Kazahsztán már az építkezési munkálatokat megelőzően is élesen bírálták a projektet, attól tartva, hogy a duzzasztógát elvághatja gyapot- és gabonatermelő vidékeik vízellátását.

A 2016 végén indult projektet az olasz Salini Impregilo építkezési vállalat kivitelezte, hetven alvállalkozó, többek között orosz, német és kínai cégek bevonásával. Az eredeti építkezés még 1976-ban kezdődött, de a Szovjetunió összeomlása és az azt követő polgárháború miatt abbamaradt. Az óriási építkezés becslések szerint 3,55 milliárd eurót (több mint 1100 milliárd forint) emésztett fel.

A nyolcmillió lakosú Tádzsikisztán a többi között alumíniumot és gyapotot exportál. A duzzasztógát Emomali Rahmon vezette tekintélyelvű rezsim presztízsprojektje, és sajtóértesülések szerint az építkezés tiszteletére még egy színdarabot is írtak.

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Vajda János