Miskolc

Szerkezetkész állapotba került a Miskolci Egyetem tízmilliárd forintból épülő Tudományos Adatelemző Módszertani Központ és Levéltári Nyílt Kutatási Adatforrás Háza, amelynek ünnepélyes bokrétaünnepét június második felében tartották.

Varga Judit igazságügyi miniszter, az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke az eseményen azt mondta: egy évvel ezelőtt tették le az épület alapkövét, az avatás 2023 májusában várható.

Az európai szintű tudásközpontközpont és levéltár az egyetemi modellváltás szimbóluma. Az épület és a benne helyet kapó intézménykomplexum az egyetemi modellváltás kézzel fogható, bejárható, látványos része lesz - tette hozzá a politikus.

Az adatelemző és levéltári központ igazi kincsesbánya lesz az egyetemi hallgatóknak és a fiatal kutatóknak. Az új központban folyamatosan digitalizálják majd a múlt dokumentumait.

Állandó egyetemtörténeti kiállítás és kulturális funkciók, mini tudományos látvány- és élményközpont is helyet kap a jövőre elkészülő új épületben. Ebben a fejlesztésben is az látszik, hogy a Miskolci Egyetem a hagyományaira alapozva újul meg .

Balról jobbra: Varga Judit igazságügyi miniszter, az Universitas Miskolcinensis Alapítvány elnöke, Veres Pál polgármester, Csöbör Katalin, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora, Bánné Gál Bodlárka (Fidesz-KDNP), a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke, Bernwallner Vilmos, a Fejér BÁL Zrt. képviselője, Kolozsvári Zoltán, az ÉPKAR Zrt. projektvezetője és Kis József a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár igazgatója a Miskolci Egyetem tízmilliárd forintból épülő Tudományos Adatelemző Módszertani Központ és Levéltári Nyílt Kutatási Adatforrás Ház szerkezetkész épületének bokrétaünnepén, a Miskolci Egyetem építési területén 2022. június 24-én.

Zalaegerszeg

Több mint 600 millió forintos beruházással újítottak fel egy bekötőutat és épül körforgalom Zalaegerszegen a 76-os főúton, ami az északi ipari park és a ZalaZone Járműipari Tesztpálya megközelítését javítja.

Balaicz Zoltán polgármester a helyszínen június második felében tartott sajtótájékoztatón elmondta: a 2014 és 2021 közötti európai uniós fejlesztési ciklus beruházásainak összeállításakor kiemelten kezelték a város északi iparterületének megközelíthetőségét javító fejlesztéseket. Ennek részeként 2020-ban már elkészült a Kispálira vezető út felújítása 227 millió forintért és már zajlik az út folytatásaként a 76-os főúti csatlakozásnál egy egy kilométeres kerékpárúttal is kiegészített körforgalom kiépítése. A várhatóan év végére befejeződő munkálatok nemcsak a jelentős mértékben fejlődő ipari park és a járműipari tesztpálya megközelíthetőségét javítja, de biztonságosabbá teszi a ságodi településrész lakói számára is a közlekedést.

Vigh László, a térség országgyűlési képviselője, a tesztpálya fejlesztési biztosa hozzátette: a ZalaZone a közelmúltbeli átadása óta is folyamatosan foglalt, világcégek bérlik a tesztfolyamataikhoz. Közben pedig mintegy 20 milliárd forintos költséggel folyik az utolsó elem, a nagysebességű tesztekre alkalmas ovális pálya építése, amely már 50 százalékos készültségen áll. A terület közvetlen szomszédságában június végén lesz a műszaki átadása a Rheinmetall 25 ezer négyzetméteres harcjárműgyárának, az osztrák AVL most épült autóipari fejlesztóközpontjába pedig már megkezdődött a beköltözés.

Oláh Gábor, Vigh László, Balaicz Zoltán és Németh Gábor a helyszíni bejáráson

Veszprém

A veszprémi érsekség tulajdonában lévő várnegyed 18 épülete újul meg egy időben, a beruházásra 39 milliárd forintnyi hazai forrást használnak fel - jelentette be Pém Attila, a Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság igazgató-helyettese június második felében Veszprémben. A veszprémi érsekkel, a város polgármesterével és az érsekség főépítészével közös sajtótájékoztatón Pém Attila közölte, hogy a várnegyed megújítása az igazgatóságuk felügyelete mellett zajlik, a munkálatok két ütemben valósulnak meg.

A kutatók és régészek feltérképezték a vár történeti, védendő értékeit, megtörténtek a szükséges szakmai kutatások, majd ezek eredményeit figyelembe véve tíz építész generáltervező és két tájépítész csapat dolgozta ki a Vár Projekt terveit. A felújítási munkákra öt céggel kötöttek szerződést, a Laterex Építő Zrt.-vel, a Fejér BÁL Zrt.-vel, a Vemévszer Kft.-vel, a Swietelsky Magyarország Kft.-vel és a B & G Generál Kft.-vel.

A beruházás első üteme már elindult és 2023 elejéig tart. Ekkor kezdődik el az Európa Kulturális Fővárosa évad, és azt szeretnék, hogy erre az időszakra bizonyos funkciók elkészüljenek, liturgikus és egyéb rendezvények a várban megtarthatóak legyenek. A fejlesztésben érintett 18 épület tető- és homlokzati felújítási munkái addigra elkészülnek, majd a kivitelezők levonulnak, Pém Attila elmondta, hogy a továbbiakban csak olyan munkákat végezhetnek, amik zajjal, porral, negatív hatásokkal nem járnak. A második ütem ezután kezdődik, és a projekt 2025-ben ér véget.

Udvardy György veszprémi érsek arra hívta fel a figyelmet, hogy egységes szellemi koncepció mentén indultak el, és e hatalmas beruházás reális és konkrét igényeket elégít ki. Megjegyezte, hogy nem zöldmezős beruházások lesznek, hanem az elődök kultúráját viszik tovább szakmaisággal, a hagyományok, a kultúra tisztelete mellett. A fejlesztéseknek köszönhetően olyan tereket is megnyitnak, amelyek eddig zárva voltak, példaként említve több épület megújuló kertjét.

Porga Gyula polgármester arról beszélt, hogy nem elég régi épületeket megújítani, olyan funkciót kell találni nekik, ami hosszú időkig szolgálja a város érdekeit. Megemlítette, hogy az érsekség a veszprémi várban olyan léptékű beavatkozásra vállalkozik, amilyen csaknem 300 éve nem történt a területen, ráadásul nem pontszerű beavatkozások lesznek, hanem az érsekség tulajdonában lévő összes épületen dolgoznak majd.

Vörös Tamás, a veszprémi érsekség főépítésze felsorolta, milyen beavatkozások történnek az egyes épületeken. Az érseki palotában sok helyen előkerültek az eredeti barokk falfestmények, azokat valószínűleg visszaállítják, az érseki pincét megnyitják és borturisztikai célponttá teszik. Az Európában is egyedülálló, kétszintes, a középkorban épült Boldog Gizella kápolna emeleti része jelenleg nem látogatható, de az új tető elkészülte után megnyitják és a Boldog Gizella ereklyét is itt fogják elhelyezni.

Komoly beavatkozások lesznek a Nagy-Szeminárium épületén, amelynek már elbontották az utólag épített harmadik szintjét, hogy az eredeti barokk külsőt visszakaphassa, a Szaléziánum kiállítási funkciója a felújítás után megmarad. A megújuló Körmendy-palotában a főegyházmegyei gyűjtemény jelentős részét állítják ki, a Szent György kápolna romjainál a korábbi vasbeton védőtetőt elbontják és új fedést kap, míg a Ferences együttesben zarándokházat és zarándokudvart alakítanak ki.

A neoromán stílusú Szent Mihály-székesegyházat 1974-ben újítottak fel utoljára, azóta nem az építéskori festmények látszanak, hanem a ráfestés, amely teljesen eltér az eredetitől és nem minőségi munka. Az eredeti állapotok visszaállíthatóságához először a belső tér műszaki állapotát kell stabilizálni, a talajból érkező vizek épületbe jutását meggátolni, csak utána következhet a rekonstrukció és a restaurálás - mutatott rá Vörös Tamás.

A főépítész jelezte, hogy addig a falfelületekre fehér védőréteg kerül, a restaurálásról született döntést követően a védőréteget eltávolítják és következhet a 3-5 éves, teljes rekonstrukció más forrásokból. Az épület üvegablakainál is hasonló a helyzet, ott is az eredeti festett üvegtáblák visszaállítása a cél.

A veszprémi várnegyed egy korábbi légifelvételen

Forrás: MTI

Fotók: MTI/Vajda János, Zalai Hírlap/Pezzetta Umberto, Wikipédia/Civertan