Több mint negyedével nőtt az új lakások száma az első negyedévben

Az első negyedévben 6153 új lakás épült, 28,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 6946 volt, 1,2 százalékkal kevesebb, mint egy éve - közölte május elején a Központi Statisztikai Hivatal.

Az átadott lakások száma elsősorban Budapesten nőtt, ahol 2708 lakást vettek használatba, 128,7 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A megyei jogú városokban 11,8 százalékkal több, a kisebb városokban és a községekben viszont 9,0, illetve 11,4 százalékkal kevesebb lakás épült, mint az előző év azonos időszakában.

A természetes személyek által épített lakások aránya 43-ról 28 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 57-ről 71 százalékra növekedett 2020 azonos időszakához képest.

A családiház-építők a szabályozás várható szigorítása miatt arra törekedtek, hogy 2020 végéig használatba vegyék a felépült lakásokat. Az előrehozott családiház-építések miatt az első negyedévben a többlakásos épületek domináltak. Az új lakóépületekben használatba vett lakások 30 százaléka családi házban, 67 százaléka többlakásos épületben, 0,5 százaléka lakóparkban épült. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 16,2 négyzetméterrel, 80,3 négyzetméterre csökkent.

Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma fővárosban rendkívüli mértékben visszaesett, miközben minden egyéb településkategóriában erősen nőtt az építési kedv. Budapesten 79,1 százalékkal kevesebb, a megyei jogú városokban 76,7, a többi városban 82,3 a községekben pedig 83,8 százalékkal több lakás építését kezdeményezték, mint az előző év azonos időszakában. Az építtetők az esetek 67 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 39 százalék, a községekben 96 százalék.

Kissé visszaestek a lakásfelújítási kilátások

Kissé visszaestek a lakosság következő egy évre vonatkozó lakásfelújítási és korszerűsítési kilátásai az idei második negyedévben, az első negyedéves csúcs után venne - derül ki a GKI és a Masterplast legfrissebb, május elején publikált közös reprezentatív kutatásából. A lakossági szándékok szerint a következő egy évben minden nyolcadik magyarországi lakás megújulhat kisebb-nagyobb mértékben, a felújítást tervezők bő egyharmada ehhez állami támogatást is igénybe.

Áprilisban a járvány harmadik hullámának kibontakozása vélhetően nagyobb óvatosságra ösztönzött mindenkit. Emellett egyre több információ, pontosító részlet került napvilágra az állami támogatások igénybevételének feltételeiről, valószínűleg ez is inkább negatívan hathatott a lakásfelújítási kilátásokra.

Kiemelik: a jelenlegi kilátások még így is sokkal derűlátóbbak az egy évvel ezelőttinél, vagy akár a korábbiaknál. A következő egy évben a magyar háztartások csaknem 13 százaléka tervez nagyobb összeget költeni lakására. Ha ezek a tervek mind megvalósulnak, akkor egy éven belül mintegy 580 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat. Ez nagyjából 60 ezerrel kisebb szám az előző negyedévi, de csaknem 130 ezerrel nagyobb az egy évvel ezelőtti megkérdezés eredményénél.

A legerőteljesebb felújítási szándék a családi házak lakói körében érezhető, ahol 14-15 százalék lehet érintett. Ezzel szemben a legkisebb korszerűsítési kedv a panellakásokban élők körében tapasztalható, valamivel kevesebb, mint 10 százalékkal. A tégla építésű társasházakban lakók tervei e kettő között helyezkednek el, 11-12 százalékos aránnyal.

Budapesten a megkérdezett háztartások 9 százaléka, a megyeszékhelyeken 12 százaléka, az egyéb városokban 11 százaléka, a községekben 15 százaléka készül felújításra. A községi lakásfelújításokat és korszerűsítéseket többféle állami forrás is támogatja, ez lehet a relatíve erőteljes lakossági szándékok hátterében. Az ország régiói közül a közép- és nyugat-dunántúliban érezhető a legnagyobb aktivitás, a háztartások 19, illetve 16 százaléka készül valamilyen felújításra, de az észak-magyarországi régióban is az országos átlagot meghaladó felújítási-korszerűsítési tevékenység várható (14 százalék).

A lakásfelújítást és korszerűsítést tervezők 36 százaléka szeretné részben állami támogatásból finanszírozni ezt. A támogatás igénybevétele közkedvelt a 30 év alattiak körében, a fiatalok 70 százaléka számít az államtól kapott forrásra. Az átlagosnál népszerűbb ez a támogatás a kisvárosi és a községi lakosok körében is, közel 50 százalékuk élne e lehetőséggel.

Forrás: MTI

Fotó: Thinkstockphotos.com, Grafikon: MTI