A vasúti pályák állapotának javítására és a fejlesztések összehangolására hívja fel a figyelmet a logisztikai szövetség

Az európai vasúti pályahálózat állapota és az össze nem hangolt felújítások, fejlesztések okozzák a legnagyobb problémát a környezetbarát, kombinált árufuvarozásban, a késések 75 százalékáért az infrastruktúra a felelős - hívta fel a figyelmet október 19-én kiadott közleményében a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ).

A szövetség az általa szervezett kelet-európai intermodális konferencia kapcsán kiadott közleményében hangsúlyozta: a vasúton egyre nagyobb gondot jelent az infrastruktúra állapota, az előre be nem jelentett és össze nem hangolt munkák miatt kialakuló káosz, valamint az elöregedő munkaerő. Magyarországon emellett év közben, szeptemberben 14 százalékkal megemelték a pályahasználati díjat, amit a fuvarozók nem tudnak kigazdálkodni, ezért át fogják hárítani az ügyfelekre.

Az Európai Unión belüli vasúti fuvarozás gyorsítását segíti a június végén életbe lépett, a transzeurópai közlekedési hálózatról (TEN-T) szóló európai rendelet, amely minden tagország számára kötelező feladatokat szab. A rendelet előírja például, hogy az összes nemzetközi tehervonat 75 százaléka pontosan érjen célba, valamint az uniós belső határokon kevesebb mint fél órát kelljen csak várakozni. Az új rendelet könnyítéseket is tartalmaz, például nemcsak az óránként 160 kilométeres sebességre tervezett vasúti pályákhoz lehet használni TEN-T-forrásokat, hanem akár 120, illetve a tehervonatoknál 100 kilométeres sebességre is.

Az európai intermodális forgalom az idei második negyedévben 4 százalékkal bővült, több mint másfél éves visszaesés után először. Magyarországon az idei első negyedévben jelentős volt a visszaesés, a következő két negyedévben viszont több árut szállítottak a vasút és a közút, illetve a hajózás kombinálásával, így összességében az első három negyedév forgalma megegyezett az egy évvel korábbival.

A hazai intermodális forgalom nagyobb részét (55 százalékát) a tengeri kikötők felől érkezők áruk szállítása adja, a többi a Selyemúton szállított és az Európán belüli forgalom. Mivel a húszi lázadók támadásai miatt a tengeri konténerszállítók elkerülik a Szuezi-csatornát, az adriai kikötőkből érkező forgalom 9 százalékkal csökkent január és szeptember között, az észak-európai kikötők felől viszont 24 százalékkal nőtt.

A törökbálinti DEPO Magyarország raktárváros látképe

Előrelépés az intermodális fuvarozásban

Előrelépést jelent az intermodális fuvarozásban, hogy október elejétől naponta indulnak kamionszállító vonatok Düsseldorfba a törökbálinti DEPO Magyarország raktárvárosból a német HELROM fuvarozó cég együttműködésében - adta hírül szintén az MLSZKSZ október 18-án.

Bíró Koppány Ajtony, a szövetség főtitkára az MTI érdeklődésére elmondta, a DEPO raktárváros és a HELROM fuvarozó cég együttműködésében megvalósuló projekt lényege, hogy a rakodást a törökbálinti iparvágányon végzik a német cég technológiájának felhasználásával. A technológia különlegessége, hogy nincs szükség kiépített rámpára, daru használatra, speciális vagonokra, mivel a kamion-félpótkocsikat az iparvágányok melletti aszfaltozott útról fel lehet tolni a HELROM vasúti szerelvényeire.

A főtitkár kiemelte, a kamion-félpótkocsik és konténerek vasúti fuvarozásával lehet a leghatékonyabban mérsékelni a közlekedés széndioxid-terhelését. Az intermodális vasúti fuvarozással mintegy 60 százalékkal lehet csökkenteni a széndioxid-kibocsátási értéket egy adott szállítási viszonylaton.

A kamionok vonaton szállítása iránti igény növekedését mutatja, hogy eredetileg heti egy pár kamionszállító vonatot terveztek Törökbálint és Düsseldorf között, és az indulás után alig néhány nappal már heti hat pár vonattal biztosítják a szolgáltatást. A piacon több hasonló szerveződés is folyamatban van, így a jövőben újabb intermodális vonatrendszerek indításának bejelentése várható - tette hozzá Bíró Koppány Ajtony.

Ignát László, a Depo Intermodális Kft. ügyvezető igazgatója a szövetség közleményében kiemelte, a törökbálinti DEPO Magyarország első raktárvárosa, amely ötven éve végez logisztikai szolgáltatásokat. A központ teljes megújulásának és modernizációjának egyik első lépéseként állapodtak meg a HELROM-mal arról, hogy a raktárváros vasúti iparvágányait használva indítanak intermodális összeköttetést Düsseldorf és Törökbálint között.

A DEPO Intermodális Kft. ügyvezetője az MTI-nek elmondta, a következő tíz évben két-hárommilliárd forintot terveznek beruházni elsősorban a DEPO infrastruktúrájának - közművek és útburkolat - felújítására, újabb raktárcsarnokok építésére és a logisztikai központ ingatlanüzemeltetési technológiájának fejlesztésére. Elindult a vasúti pálya korszerűsítése is.

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) a magyar logisztikai és közlekedési szakma egyik meghatározó szervezete, amely a logisztikai szolgáltató központok közel 90 százalékát fogja össze. A 2002-ben alapított szövetségnek jelenleg 93 tagja van, az általuk képviselt nemzetgazdasági volumen az árbevételek alapján meghaladja az 1200 milliárd forintot.

Forrás: MTI

Fotók: Autoker.hu, Raktarkereso.info