Hét év után nyílt meg újra a Berlini Állami Opera épülete
2017. október 09.
Hét évig tartó felújítási munkálatok után október elején megnyitották a berlini Staatsoper Unter den Lindent (Berlini Állami Opera), a német főváros leghíresebb operaházát. A nyitó díszelőadást Németország újraegyesítésének évfordulójára időzítették.
Az egyik legjelentősebb kortárs zeneművészként számon tartott főzeneigazgató dirigált a megnyitót felvezető fesztivál legnagyobb szabású programján is szombaton, amikor a társulat zenekara, a Staatskapelle Berlin több tízezer néző előtt adta elő Ludwig van Beethoven 9. szimfóniáját a belvárosi operaház előtti téren, a Bebelplatzon.
A német főváros központjában, az Unter den Linden sugárúton emelt klasszicista épület felújításáról 2007-ben határoztak, és 2010-ben kezdték el a munkát. Úgy tervezték, hogy a rekonstrukció idejére a város nyugati részén fekvő Schiller Színházba költöző társulat már 2013-ban az otthonában dolgozhat. A felújítás végül négy évet késett és az első tervekben szereplő 200 millió eurónak csaknem a duplájába, 389 millió euróba (117 milliárd forint) került. Azonban a rekonstrukció még így is gyorsabban véget ért, mint a nagy berlini állami beruházások többsége, köztük az új nemzetközi repülőtér, amelynek üzembe helyezését 2011-re tervezték, de még mindig nincsen készen.
A Staatsoper felújítása számos okból csúszott, így például nagyban nehezítette a főépületet a próbatermekkel, a műhelyekkel és az igazgatósággal összekötő 118 méter hosszú alagút kiépítését, hogy Berlin mocsaras vidéken fekszik, ahol szinte az első ásócsapásra feltör a talajvíz, és gondot okozott mások mellett az is, hogy időközben tönkrement az egyik tervezőiroda.
A még felújítás alatt álló épület 2017 áprilisában
Új koncerttermet is kapott az intézmény
Azonban az első kritikák szerint a felújítás jól sikerült, különösen a hangzás javítására kitalált, kerámiából és üvegszálból készített hálószerű építmény, amellyel öt méterrel megemelték a nézőtér stukkómennyezetét. A többi között korszerűsítették a színpadtechnikát, a szellőztetőrendszert, a régi székeket pedig szélesebb, kényelmesebb ülésekre cserélték. A Staatsoper így ismét megállja a helyét Berlin másik két operaháza, a Deutsche Oper és a Komische Oper mellett.
A felújítással párhuzamosan épült fel Berlin új büszkesége is, a közel-keleti megbékélést szolgáló Barenboim-Said zeneakadémia koncertterme, amelyet Frank Gehry tervezett ingyen, társadalmi munkában a Staatsoper épületegyüttesének egyik korábban raktárnak használt épületébe. A Szilícium-völgyben fekvő Facebook-campusról is ismert amerikai sztárépítész Daniel Barenboim javaslatára egy ovális termet tervezett a négyszögletű raktárépületbe.
Az építészeti alapgondolat a párbeszéd, a demokrácia és az egyenlő hozzáférés, ezt fejezi ki a többi között, hogy a közönség egyetlen tagja sem ül 14 méternél nagyobb távolságra a zenészektől. A termet Barenboim tavaly elhunyt francia zeneszerző-karmester barátjáról, Pierre Boulezről nevezték el, aki mindig is bírálta a klasszikus zene bevett előadási módját és cipősdoboznak csúfolta a hagyományos koncerttermeket. Az új koncerttermet az idén márciusban avatták fel. A operaház kulisszáinak tárolására emelt XVIII. századi épületben 6500 négyzetméteren próbatermeket, tantermeket és irodákat is kialakítottak. Valamennyit a Barenboim-Said zeneakadémia használja.
Forrás: MTI
Fotó: Wikipédia/Marek Sliwecki
Gréderek
Amit ezekről a nagy teljesítményű gépekről tudni kell. Csorba Kázmér kalauzolja az olvasót.
Alternatív meghajtások az építőgépeknél
Ma az egyik legfontosabb iparági trend az alternatív meghajtások fejlesztése. Hibrid, elektromos meghajtás, hidrogénüzem?