Duna House: óriási érdeklődés övezheti az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználását

Óriási érdeklődés övezheti jövőre az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználását a Duna House (DH) várakozásai szerint; az ingatlanközvetítő cég október 24-én kiadott közleményében a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatait idézve hangsúlyozza: csak az idei első negyedévig mintegy 2100 milliárd forintnyi megtakarítás volt az önkéntes pénztári számlákon.

A közleményben a Duna House hitelközvetítője, a Credipass magyarországi vezetője, Fülöp Krisztián kifejtette: átlagosan ma 1,5-3 millió forint közötti összegű megtakarítás juthat egy-egy pénztári tagra. Ezt a nagyságrendű összeget nagy eséllyel forgathatják majd be az ügyfelek meglévő ingatlanuk korszerűsítési, felújítási munkáiba vagy meglévő hitelük törlesztésébe - vélekedett.

A DH emlékeztet: a kormány által társadalmi vitára bocsátott tervezet értelmében az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat adómentesen lehet majd kizárólag lakhatási célra felhasználni 2025-ben. Legfeljebb a 2024. szeptember 30-ai egyenleghez lehet majd ilyen módon hozzáférni, maximum három kifizetéssel. Ez azért is lehet kivételes lehetőség, mert ezekhez a megtakarításokhoz eddig adómentesen csakis 10 év után és nyugdíjba vonulás esetén lehetett hozzáférni.

A Credipass szakértőinek válaszai alapján rámutattak, hogy nem kötelező a megtakarítások lakáscélú felhasználása, arról az érintett saját belátása szerint, szabad választása alapján dönthet. Azonban, aki így dönt, annak 2025-ben, ebben az egyéves időtartamban van lehetősége a lakáscélú felhasználásra teljesen adómentesen.

A javaslat a hitelintézeti törvényben meghatározottak alapján lakás célnak tekinti a meglévő lakáshitel elő- vagy végtörlesztését, (azonban ezt még pontosan nem definiálta a tervezet), a hitellel történő lakásvásárlásnál az önerő növelését és a lakás korszerűsítését, felújításának támogatását.

Fontos feltétel továbbá, hogy az érintett ingatlan a pénztártag vagy házastársa vagy gyermeke legalább részleges tulajdonában álljon, illetve a hitelszerződés ilyen ingatlan megszerzését célozza. A jelenlegi információk szerint egyéb nyugdíjcélú megtakarításokat (például nyugdíjbiztosítás, nyesz) nem lehet majd lakáscélra fordítani, kizárólag az önkéntes nyugdíjpénztárban gyűjtött összegeket - írja közleményben a DH.

Ingatlan.com: támogatásokkal és korlátozásokkal élénkülhet jövőre a lakáspiac

A fiatalokat hozhatja helyzetbe a kormányhatározatba foglalt, 21 pontból álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv, amely támogatásokkal és korlátozásokkal élénkítené jövőre a lakáspiac forgalmát - adta hírül az ingatlan.com október 22-én.A közlemény idézte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki a lakáspiacot érintő kormányzati intézkedésekről elmondta, felkerült az asztalra az albérletpiac kérdésköre, ami vadonatúj elemnek számít, mivel eddig csak a saját tulajdonú ingatlanszerzés állt a fókuszban.

Az albérletpiac megfizethetőbb irányba történő terelése főként a fiatalokat hozhatja helyzetbe. Ezzel összhangban van az is, hogy az akciótervben külön pont célozza a fiataloknak szóló új támogatási formák bevezetését. A kormányzat által tervezett egyik legfontosabb intézkedés lehet, hogy visszatérne a 2018 végén megszűnt lakáscafeteria.

Ez lehetővé tenné, hogy a munkáltatók kedvezőbb adózással vagy adómentesen támogassák munkavállalójuk lakhatását, így növelve a dolgozók vásárlóerejét a lakáspiacon - mondta Balogh László. A szakember szerint 2025-ben ezer milliárd forintos nagyságrendben áramolhat tőke az ingatlanpiacra részben az inflációkövető állampapírokból kiszálló befektetők révén. Ennek hatására az idén jelentősen élénkülő piac jövőre túlfűtötté válhat, ami az árrobbanás veszélyét is hordozza, az akciótervben szereplő Airbnb- és lakbérszabályozás viszont ezzel ellentétesen hathat.

A befektetői piac hűtése azért is lehet fontos a kormányzat számára, mert enélkül a 2025-ben adott állami támogatások pillanatok alatt elveszítenék az értéküket. A befektetők okozta árrobbanás ugyanis a saját célra vásárlók számára is megdrágítaná a lakásokat.

Közölték, a társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénymódosítás szerint Budapesten négyszeresére növelnék a tevékenységhez kapcsolódó átalányadó mértékét és 2026 végéig nem adnának ki új engedélyt rövid távú lakáskiadáshoz. Ez a korlát még nem vonatkozik az idény benyújtott engedélyekre. Az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője úgy vélte, ez egyelőre "biztonsági játéknak" tűnik a kormányzat részéről, mivel a jelenlegi helyzetet konzerválja, de a kiadható napok számát nem korlátozza.

Ugyanakkor szorosabban követhetik a terézvárosi lakáspiac alakulását, ahol a tervek szerint 2026-tól beszüntetik a kerületben a rövid távú lakáskiadást. A várható intézkedés pedig már most nyomot hagyott az árakon. Szintén a kormányzati akcióterv lakáspiacot érintő része az 5 százalékos önkéntes kamatplafon bevezetése a lakáshiteleknél.

A Bankszövetség ezt szigorú korlátokkal vezetné be, mivel a hitelek forrásköltsége jelenleg 6 százalék körül jár, vagyis olcsóbban kellene az ügyfeleknek adniuk a kölcsönt, mint amennyibe nekik kerül.

Ezért a bankok csak fiatal, első lakásvásárlóknak nyújtanának ilyen hitelt, energiatakarékos, kisebb alapterületű és maximum 1 millió forintos négyzetméterárú ingatlanok vásárlására, amiből viszont alig van a piacon.A kormány ezt viszont szélesebb körre terjesztené ki - olvasható az ingatlan.com közleményében. 

Forrás: MTI

Fotók: Freepik.com