Közép-Európa egyik legmodernebb készház gyártó üzeme kezdi meg működését Polgáron, amely környezetbarát alapanyagokból, gyorsan, pontosan és versenyképes áron építhető energiatakarékos és környezetbarát BERGER Házakkal látja el a magyar piac növekvő igényeit. A közel egymilliárd forintos beruházással épült gyár évente 300 darab készház gyártására lesz alkalmas.

De mi is az a készház? A gyártó segített megválaszolni a kérdéseket.

- Tulajdonképpen mit jelent az, hogy készház? Nem az elkészült kész házat jelenti, hanem azt, hogy készre készítjük. Ausztriában szabvány védi a kifejezést (fertighaus) „Gyárban ipari körülmények között, időjárástól függetlenül, teljes magasságban, hosszban készült falak, födémek és tetőszerkezetek, amiket egy speciális járművel a helyszínre kiszállítanak, és egy előre elkészített alapon legalább félkész kivitelig összeszerelnek”. Az anyaga  lehet fa, fém váz, akár tégla,  is. Európában általában favázas épületet jelöl.

- Mi a különbség a könnyűszerkezetes ház és a készház között? A könnyűszerkezet a falak köbméter súlyára utal, de nincs egzakt fogalma. Könnyebb, mint a kisméretű vagy B30-as tégla fal, de téglafalak ma már előfordulhat, hogy könnyebbek mint a könnyűszerkezetes falak. A készház kifejezés pedig a technológiára utal. A könnyűszerkezetes technológia ma inkább a helyszínen összeállított épületekre vonatkozik, a készház pedig a nagyelemes gyárban készült házakra.

- Olcsóbb, mint a hagyományosan épült ház? Az összehasonlítás úgy korrekt, hogy ugyanazt a tervet, ugyanazzal a műszaki tartalommal, ugyanazzal a követelménnyel valósítjuk meg mindkét technológiával.  A készház hamarabb fog elkészülni, kisebb keresztmetszetű falakkal felépülhet így néhány hasznos négyzetméterrel nagyobb ház épül ugyanazzal a külső befoglaló mérettel. A ház szerkezetén kívül minden más egyébből ugyanaz kerül beépítésre, így jelentősen nem tud olcsóbb lenni, mivel a szerkezet ára, az egész házra vetítve, 10-15%. Tehát csak akkor tudna olcsóbb lenni, ha valamelyik szerkezet nem kerülne pénzbe, de akkor se lenne jelentős a különbség. Azért terjedt el ez a vélemény, mert akik ezt kezdték építeni, eleve az volt a céljuk, hogy keressék a minél olcsóbb kivitelezési megoldást, ezért sokszor nem megfelelő anyagokból, vékony szerkezetből a követelményeknek nem megfelelő épületet építettek, ezért a az olcsósághoz a gyenge vagy rossz minőség is párosult.

- Miben jobb a hagyományos technológiával épült otthonoknál? A minősített, tanúsított technológiával a követelményeknek megfelelő épületnél a fentebb felsoroltakon túl jobb a páraháztartása, így kellemesebb a klímája,  olcsó a fűtése, hűtése,  környezetbarát a kivitelezése, a helyszínen kevesebb az élőmunka, kisebb zajterheléssel, kevesebb hulladékkal jár. Ha a környezeti hatást nézzük, akkor a fa felhasználása, mind a vázszerkezetben, mind a hőszigetelésben sokkal jobb környezetvédelmi szempontból. A fa újra termelhető, előállítása, szállítása, újrahasznosítása, kevesebb energiával oldható meg, így csökken a CO2 kibocsátás. Az életciklusa végén, gyorsan lebomlik, kisebb az ökológiai lábnyoma.

- Ha ennyire jó, miért nem terjedt el Magyarországon? Az emberek olyan házat építenek, ott érzik magukat biztonságban, amilyet a szüleik, a környezetük épített, amit tapasztalataikban megismertek. A döntésnél ezek erősebb szempontok, mint a működtetési költségek, vagy a környezetre gyakorolt hatásuk. Észak-Európában szinte ismeretlen a tégla családi ház, ott 90% körül van a favázas építkezés. Ausztriában vagy Németországban 20-35% a családi házak közül a készház. Magyarországon 14%.

- Ha mégis rosszul épül fel, mennyire javítható az esetleges hiba? Könnyedén, mivel szerelt technológia. Más méretben készült el, mint a terv? A minőségbiztosítási rendszer miatt ekkora hiba nem képzelhető el, de akkor is a szerelhetőség miatt könnyen javítható, csökkenthető, vagy növelhető a méret.

- A sok készház technológia közül melyik a nyerő? Én nem is a technológia, hanem a rétegrendet, a szerkezeti elemek különbségének mondanám. Amelyik az ügyfél igényének, pénztárcájának, a követelményeknek a legmegfelelőbb!

- Bárhol és bármekkora méretben lehet ilyet építeni? Bárhol építhető, ahová el lehet szállítani és a darus anyagmozgatásra van lehetőség. Bécsben épül egy 24 emeletes, Tokióban tervezés alatt áll egy 70 emeletes. Az átlag a max 5 emeletes és 100 lakásos társasház, de ott is betonvázas a tartószerkezet, és a kitöltő falazat a szendvics, vagy tömörfa szerkezet. Magyarországon a családi ház az általános, de van 6-8 lakásos társasház, sorház, iroda, önkormányzati épület is, és van 1000 nm felületű kétszintes rendelő is.

- A sok fa felhasználása miatt nem árt a környezetnek ez a technológia? Európában általános, hogy a fakitermelés kevesebb, mint az erdők évi növedéke. Magyarországon 13 Mm³ a növedék, kb 9 Mm³ a minden szabály betartása mellett kitermelhető és kb. 7 Mm³ a ténylegesen kitermelt. (Ezek bruttó m³-ek.) Ez Ausztriában 36Mm³ amiből 27Mm³ ami kitermelhető így évente 9Mm³-el növekszik az erdőállomány. Svédországban percenként egy 5 emeletes favázas házhoz szükséges mennyiséggel nő az erdőállomány. Másrészt a fa CO2-t köt le 1m³ fához a növény 1,2 tonna CO2-t használ fel. CO2 bankként működik!

- Bővíthető, átalakítható a készház? Egyszerűbben, gyorsabban, tisztábban, mint a téglaház, mivel szárazépítészet, szerelt technológia.

- Az építészek szerint nincs hőtartó képessége, nincs tömege a könnyűszerkezetes házaknak, hogy küszöbölik ki ezt a hátrányt? A hőtartó képesség csak a bigott téglásoknál volt indok. A téglaépületnél fel kellett fűteni a tömeget, és folyamatosan pótolni. Ez ott lehet érv, ahol szenes kályhával fűtöttek, este megrakták, reggelre kialudt, de a falak tartották valamelyest a hőt. A könnyűszerkezet esetén is csak akkor van probléma, ha rendkívül vékony, kevés hőszigeteléssel készült falakból épült a ház. Ma még ilyen fűtési technológiánál sem hűl ki a helyiség, megfelelően megépített készházban. Amennyiben mégis szükséges a nagyobb hőtartó tömeg, akkor erre is van technológia, pl.: a falba a gipszkarton mögé egy vékony speciális téglasort építenek be.

- A faváz mennyi idő alatt korhad el? 600 évig őrzi meg alapvető fizikai tulajdonságát, ha nem kap pangó vizet illetve UV-fényt.