Két új blokk épülhet Pakson
2014. január 16.
A nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről született megállapodás január 14-én, kedden Magyarország és Oroszország között, amelynek keretében egyezséget írtak alá két új paksi erőműben lévő blokk építéséről.
A szerződés értelmében a Roszatom orosz állami energetikai konszern két erőműblokkot épít Pakson, a 10-12 milliárd eurós beruházáshoz Oroszország államközi hitelt biztosít. Az első új paksi blokk 2023-ban kezdhet működni, amivel várhatóan tovább nőhet Magyarország energetikai függetlensége. Az elkészült erőmű magyar állami tulajdonban marad. A beruházással a kormány reményei szerint tízezer új munkahely jöhet létre.
Az építkezés költségének 80 százalékát fedezi majd az Oroszországgal kötendő pénzügyi megállapodás, a maradék 20 százalékot - a tízéves építési futamidő utolsó szakaszában - Magyarországnak kell finanszíroznia. A beruházás teljes keretösszegének 40 százaléka, a kormány tervei szerint nagyjából 3-4 milliárd euró hazai vállalkozásokat fog segíteni, és legalább 1 milliárd euró adók és járulékok formájában fog befolyni a hazai költségvetésbe.
Bővülhet - A paksi atomerőmű főbejárata
A szakértők véleményeAz MTI megszólaltatta a témában Suppan Gergelyt, a TakarékBank elemzőjét. Szerinte a paksi erőmű bővítése szignifikánsan fog hozzájárulni a beruházások növekedéséhez és ez által a GDP bővüléséhez is. Hozzátette, hogy az energiaszektor a rezsicsökkentések hatására már érezhetően visszafogta a beruházásait, az erőműépítés pedig éppen ebben a szektorban hoz majd bővülést, bár a beruházás várhatóan csak évek múlva kezdődik. Hozzáfűzte azt is, hogy a beruházás teljes becsült értéke az alkalmazott technológiától függően 4 és 5 ezer milliárd forint között lehet.
Suppan szerint egyértelműen kedvező, hogy Oroszország hitelt nyújt az építkezéshez, ez ugyanis biztosítja a beruházás stabil finanszírozási hátterét. Az elemző rámutatott, hogy a hírek szerint 30 éves futamidejű kölcsönt kap Magyarország a piaci feltételeknél olcsóbban, ez pedig javítja a beruházás megtérülési mutatóit. Emellett az erőmű kapacitásának bővítésével csökkenhet az ország gázfüggősége, így kevesebb gázimportra lehet szükségünk.
Barta Judit, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója szerint az atomenergiának helye van a magyar villamosenergia-rendszerben, a mostani döntést azonban elsietettnek nevezte. A jelenlegi hazai energiafogyasztás, az energiaigények alakulása, illetve az előrejelzések alapján 2023-ban nem lesz szükség új erőműblokkra - mondta. Jobb tudományos felkészültséggel és biztosabb pénzügyi körülmények között lehetne 5-8 év múlva dönteni erről a kérdésről - tette hozzá a szakember.
Az erőmű
A paksi atomerőmű megépítése a 20. század legnagyobb hazai ipari beruházása. Megépítéséről 1966-ban döntöttek, majd a létesítéséről 1966. december 28-án kötötték meg a magyar-szovjet államközi szerződést. Alapkövét 1975. október 3-án rakták le Pakson, ahol a Duna közelsége miatt kellő mennyiségű hűtővíz állt rendelkezésre. Az első reaktorblokkot pedig 1983. november 2-án avatták fel, majd sorban a többit is, a negyedik blokk 1987. augusztus 16-án lépett működésbe.
Forrás: MTI
A kép forrása a Wikipédia, Fotó: Barna Rovács
Gréderek
Amit ezekről a nagy teljesítményű gépekről tudni kell. Csorba Kázmér kalauzolja az olvasót.
Alternatív meghajtások az építőgépeknél
Ma az egyik legfontosabb iparági trend az alternatív meghajtások fejlesztése. Hibrid, elektromos meghajtás, hidrogénüzem?