Kulturális beruházások Európában
2020. október 14.
A nagyközönség előtt is megnyitja raktárát jövőre egy holland múzeum, Párizsban pedig új kortárs művészeti központ nyitja meg kapuit hamarosan. Isztambulban az Egri csillagokban is szereplő műemlék újul meg.
A nagyközönség előtt is megnyitja új raktárépületét egy hollandiai múzeum
A nagyközönség előtt is megnyitja jövőre új, szemkápráztató raktárépületét a rotterdami Boijmans Van Beuningen Múzeum, amint végez a gyűjteményében lévő 151 ezer műtárgy átköltöztetésével.
"A gyűjtemény nagyjából 6 százaléka van szem előtt, lehet mondjuk akár 10 is, de akkor még mindig 90 százalék a raktárban van" - mondta Sjarel Ex, az intézmény igazgatója az új épület szeptember utolsó napjaiban tartorr sajtóbejárásakor.
A múzeum ezen a helyzeten kíván változtatni az új raktárépülettel, amely a rotterdami Múzeumpark szívében áll és 1664 tükröződő üvegpanel borítja, visszaadva a park és az égbolt színeit. Az üvegpanelek nagy részének költségeibe a helyi lakosok és szervezetek is beszálltak, hozzájárulva a több mint 90 millió euróból megvalósult raktár építési költségeihez.
A csaknem 40 méter magas épület tetőkertjében 75 nyírfa áll, az épületen belül öt különböző klímájú zónát alakítottak ki a gyűjtemény számára, amelyben törékeny üvegalkotások, régi mesterek festményei, nyomatai és modern művészeti installációk sorakoznak.
Winy Maas építész úgy tervezte meg a köralakú raktárat, hogy az alja kisebb legyen, mint a teteje, csökkentve az épület ökológiai lábnyomát. Az épület tetején lévő "erdő" célja is az, hogy ellensúlyozza a parkból elvett földterületet. A raktár belülről sokkal puritánabb, mint a szomszédos múzeumépület, amely jelenleg zárva van egy nagyszabású felújítás miatt.
A raktárban folyó munkálatokat - például a műtárgyak előkészítését szállításhoz, vagy a restaurátorok tevékenységét - jövőre a nagyközönség is láthatja. A raktárban továbbá bárki tárolhatja a műtárgyait. A látogatók több lehetőség közül fognak tudni választani: felmehetnek egyenesen a tetőkertbe, egyedül vagy csoportosan is bejárhatják az épületet.
A projekt hátterében egyébként egy másik ok is állt: a múzeum alagsorában lévő régi raktárhelyiség vizesedik, ami komoly fenyegetést jelent a felbecsülhetetlen értékű műtárgyakra.
A Boijmans Van Beuningen Múzeumextravagáns raktárépülete
Januárban nyílik Francois Pinault új párizsi kortárs művészeti múzeuma
Januárban, a tervezettnél néhány hónappal előbb megnyitja Francois Pinault milliárdos műgyűjtő Párizs szívébe tervezett kortárs művészeti múzeumát, amelynek építési munkálatai tavasszal a koronavírus-járvány miatt leálltak. A párizsi árutőzsde (Bourse de Commerce) teljesen felújított és átalakított egykori 19. századi épületében január 23-án nyílik meg az új kortárs művészeti múzeum.
"A megnyitóval a kortárs művészeteteknek szentelt európai intézmények palettája fog bővülni, és a 2020-as nehéz év után hozzá fog járulni a párizsi kulturális élet újjászületéséhez" - írta Francois Pinault a gyűjteménye által október elején kiadott közleményben.
A Louvre és Pompidou Központ között található régi árutőzsde teljesen kör alakú épületét a világhírű japán építész, Ando Tadao tervei szerint alakították át kortárs művészeti múzeummá egy hatalmas, 29 méteres átmérőjű és 9 méter magas belső betongyűrűt beépítve, mintegy 160 millió eurós költséggel. Az átalakítás március 9-én fejeződött be, akkor kezdődtek az épület körüli területrendezési munkák és a műtárgyak installálása, ez azonban naponta mintegy 200 ember jelenlétét igényelte, ami a koronavírus-járvány nyomán elrendelt kijárási korlátozások miatt rövidesen lehetetlenné vált.
A szegény breton családból származó Francois Pinault a világ egyik legjelentősebb műgyűjtője, a legfontosabb 20. századi és kortárs alkotók munkáit felvonultató kollekciója csaknem négyszáz művésztől több mint 10 ezer darabot számlál. A francia milliárdos korábban Velencében nyitott több kiállítóhelyet, a Canal Grande partján álló Grassi-palotában és az egykori vámhivatal épületében (Punta della Dogana), a legnagyobb múzeuma azonban a több mint 10 ezer négyzetméteres alapterületű párizsi Bourse de Commerce lesz.
Az isztambuli Héttorony erőd
Megújul a romlásnak indult isztambuli Héttorony erőd
Kulturális központként és múzeumként újul meg a romlásnak indult isztambuli Héttorony (Yedikule) erőd a Márvány-tenger partján, amelyben a 16-17. században több magyar történelmi személyiség is raboskodott.
A török sajtó beszámolói szerint a helyreállítási munkálatok ugyan hosszú éveken át tartanak, de az épületegyüttes egy részét múzeumként már ezzel párhuzamosan megnyitják majd a látogatók előtt. Első körben a falakat erősítik meg, rendbe hozzák a központi udvart és kialakítják a gyalogösvényeket. A tornyokat az ezt követő szakaszban újítják fel.
A Héttorony erőd egyszerre viseli magán a bizánci kor, valamint Konstantinápoly (ma Isztambul) 1453-as elfoglalása utánról az Oszmán-kor nyomait. Az erőd legnevezetesebb része az Aranykapu (Porta Aurea), amely több mint 1600 éves múltra tekint vissza, I. Theodosius római császár idejébe. Az épületegyüttest a város bevétele után II. Hódító Mehmed szultán bővíti héttornyossá.
A Héttoronyban játszódik Gárdonyi Géza híres regénye, az Egri csillagok egy része is. A Yedikule évszázadokon keresztül hírhedt börtön volt, ahol a magyar történelem ismert vitézei, Magyarország és Erdély vezető személyiségei, többek között Török Bálint, Majlád István, Bornemissza Gergely, majd egy évszázaddal később Béldi Pál raboskodott és fejezte be életét. A magyar rabok emlékét 2009 óta gránittábla őrzi a Héttoronyban.
Forrás: MTI
Fotó: Archdaily.com; Wikipédia/Lohen11
Gréderek
Amit ezekről a nagy teljesítményű gépekről tudni kell. Csorba Kázmér kalauzolja az olvasót.
Alternatív meghajtások az építőgépeknél
Ma az egyik legfontosabb iparági trend az alternatív meghajtások fejlesztése. Hibrid, elektromos meghajtás, hidrogénüzem?